A hazai baromfi ipar egyedülállónak számít az itthoni élelmiszer ágazatok között, hiszen kevés szektor mondhatja el magáról hogy a benne dolgozó cégek 90%-a magyar tulajdonban van, ezen belül a hazai húscsibe előállítók, szintén 90%-ban magyar érdekeltségűek - tudtuk meg Dr. Csorbai Attilától, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatójától.

Mi akkor a probléma?

Elmondta, hogy bár ez nagyon nagy értéket jelent, mégis komoly problémákkal küszködik az ágazat, melyekre ha nem sikerül megoldást találni, elég nehéz helyzet alakulhat ki a hazai piacokon.

Jelenleg Magyarországon 150 millió hús típusú brojler tojás kerül keltetésre, ebből a BTT adatai szerint tagvállalatai egy évben 100 milliót vágnak le, a maradék 50 milliót olyanok vágják, akik nem tagjai a termék tanácsnak, vagy a ház körüli állattartásban saját fogyasztásra nevelnek fel, és számolni kell a mintegy 5%-nyi elhullással is.

Ezzel szemben nagyon fontos az a tény, hogy jelenleg hazánkban egy naposcsibe felnevelése és feldolgozása nem hogy profitál, de néha még a saját költségeit sem képes kitermelni. Hiszen a ma hazánkban elterjedt két brojler hibrid, a Ross és a Cobb naposcsibék darabja 86-88 forintba kerül, mely mellé kiadásként párosul a 90 forint/kg brojler takarmány ár. A BTT igazgatója elmondta, hogy egy kiló élősúly előállításához 2 kg takarmány szükséges , a 40-42 napos hizlalási idő alatt az állat 2-2,2 kg-os élő tömeget ér el.

Tehát ha a 220 forintos, kilónkénti felvásárlási árak mellett kikalkuláljuk, hogy közel 200 forint takarmányt fizetünk ki, melyhez még hozzá adódik a csibe ára, ami ugye 45 forint 1kg élősúlyra, könnyen kiszámolhatjuk, hogy minden kilón 10 forintot veszít a termelő. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a piac árai nem követik a költségek növekedését tehát a vágóhidak is ugyan ekkora veszteséggel dolgoznak.

Ennek mi az oka?

A magas takarmány árak abból következnek, hogy az egész világon, az árvizek, belvizek és hasonló mezőgazdaságot sújtó problémák miatt, sokkal kevesebb kalászos gabona termett, ami a takarmányok árát a magasba lendítette. Emellett a jobb termést adó kukorica jelentős részét két nagy cég vásárolta fel, így aki nem tudott időben felvásárolni belőle, kénytelen volt ezektől a cégektől megvenni jóval magasabb összegekért. Dr. Csorbai Attila elmondta, hogy volt olyan gazdálkodó, aki 6000 forintért tudott venni egy tonna takarmány kukoricát, ez a magas ár rekordnak számít hazánkban.

Export

A BTT adatai szerint a múlt évben a felvásárolt élősúlyú brojler csirke 245 ezer tonna, melynek hasznosítható, tehát vágott súlya 170 ezer tonna. Ez azt jelenti, hogy egy főre nagyjából 17 kg csirkehús jut. Ez reális, és optimális adat, a fogyasztásunk ebből a húsféléből átlagban ennyire tehető.

Mégis azt kell mondanunk, hogy export orientált ágazatról beszélünk, hiszen vásárlóink közé tartozik Svájc, Ausztria, Szlovénia, emellett szállítunk Angliába, Németországba és a volt Szovjet utódállamokba. Az export egyébként a teljes mennyiség 15-20%-át teszi ki.

Akkor hogy lehet, hogy van elég csirkehús a boltokban?

Ez azzal magyarázható, hogy az exporttal párhuzamosan egy ugyan ilyen mértékű importtal is lehet számolni, melynek nagy része Lengyelországból, illetve Csehországból érkezik hazánkba.

Mi okozza a fekete kereskedelmet?

A BTT igazgatója elmondta, hogy az ágazat helyzetét nem könnyíti meg az úgynevezett szürke-fekete kereskedelem, mely alatt nem a háztájban vágott, majd onnan értékesített termékeket kell feltétlenül érteni, hanem azokat, akik számla nélkül is értékesítik a csirkét. A hazai áfa a környező országokkal ellentétben nagyon magas, tekintve, hogy máshol ez 10%-ot jelent, nálunk pedig 25%-ot. Így a számlát nem kiállító termelők a teljes állományra tudnak áfát visszaigényelni, ezzel is csökkentve a kiadásaikat.

Az állam támogat

Fontos azonban megemlíteni, hogy az ágazattal foglalkozó részére támogatások is elérhetők az állam részéről, ilyen például az állatjóléti, az állat egészségügyi, vagy az állati hulla megsemmisítési támogatás, emellett pedig az EU társfinanszírozású program, a szalmonella mentesítés.

Mi lehet a megoldás?

A fent említett problémák ettől az állami segítségtől függetlenül mindenképpen megoldást kívánnak. A BTT elnöke első lépésként a kereskedelmi láncok komolyabb szankcionálását látja, hiszen olyan olcsó import termékekkel töltik fel készleteiket, melyeket nem jellemez a jó minőség, erre közeli példa a nemrég kirobbant dioxin botrány, mely jelzi, hogy már a nyugati országok is spórolnak a takarmány minőségén. Az igazgató véleménye szerint kötelezni kellene az áruházláncokat, hogy legalább termelési önköltségen vásárolják fel a terméket, hiszen az a fogyasztókat is jobban védené az egészséget veszélyeztető élelmiszerektől..

Emellett a Magyar Baromfi védjegy népszerűsítése is egy fontos lépés lenne, hiszen jelenleg nincs egységes védjegy stratégia, melyből az következik, hogy nem kap minden ágazat megfelelő figyelmet. Mindenképpen el kellene juttatni a fogyasztókhoz azt az információt, hogy a hazai termék itthoni munkahelyeket teremt, emellett a védjegy biztosítja az itthoni és egyben biztonságos minőséget is.

Hozzátette, hogy a támogatásokat ki kellene terjeszteni a telepek rekonstrukciójára, és kedvezményes finanszírozású hiteleket kellene biztosítani a termelőknek, például takarmány vásárlásra .

A feketéző gazdálkodók ellen is egyszerűen lehetne lépéseket eszközölni, hiszen ha a más országokhoz hasonló 10%-os, vagy az alatti áfát alkalmaznánk a termékekre, akkor a fekete kereskedelem magától csökkenne hazánkban. Ez egyébként a fogyasztói árak csökkenését is eredményezné.