Szinte hetente csatlakoznak a legkülönfélébb nagyvállalatok egy mára jelentősnek mondható állatjóléti szabványhoz, amely ágazati számítások szerint önmagában több mint harmadával növelné a csirke előállítási árát. A csatlakozó cégek – gyorséttermek, élelmiszer-feldolgozók és szálláshely-szolgáltatók – elvileg maguk ellen cselekszenek, amikor a drágább alapanyagra szavaznak, elkötelezettségük azonban jórészt a fogyasztóik elvárásából fakad.

Út a jogszabályig?

Az állatjóléti kérdések ritkán érik el az átlagember ingerküszöbét és még a közvetlenül nem érintett termelők sem mindig vannak tisztában azzal, hogy a szabályok szigorítása milyen hatással jár az ágazatra nézve. Pedig az elmúlt évtizedekben az eleinte civil kezdeményezésként feltűnő, a fogyasztók, a szavazópolgárok és így a döntéshozók támogatását is elnyerő, kétségkívül jónak tűnő kezdeményezések egy részéből idővel uniós jogszabályokban rögzített elvárás lett.

Éppen ezért kavart nagy port a közelmúltban a már évek óta formálódó és egyre jelentősebbnek tűnő ECC kezdeményezés, amely mára maga mögé állított egy sor világcéget is.

Ezek között számos vállalat, a kiskereskedelmi szereplőktől az éttermekig és a vendéglátóipari vállalkozásokig kapnak helyet, amelyek ezzel kötelezettséget is vállaltak arra, hogy 2026-ig teljesítik a követelményeket.

Az aláírók között olyan jelentős szereplők vannak, mint például az Accor Hotels globális szállodalánc, a jobbára bútorairól ismert, de éttermeket is fenntartó IKEA, több élelmiszeripari óriás, így az Unilever, a Nestlé vagy a KraftHeinz, a fagyasztott élelmiszereket gyártó Nomad Foods, több gyorsétterem, például a KFC, a Subway vagy a Burger King.

Civil felvetésként indult

A European Chicken Commintment (ECC, illetve később BCC) az állatjóléti civil szervezetek által támogatott, az állatjólét javítását célzó, a jelenlegi uniós szabványokon túlmutató szabványok kerete.

2017-ben öt vezető civil szervezet (NGO) koalíciója közzétette a hivatalos az „Állatvédelmi Szervezetek Közös Nyilatkozata a brojlercsirkéről” című dokumentumát, amelyben tudományosan alátámasztott brojlercsirke jóléti szabványokat javasol. 2019-re a szabványokat már 10 civil szervezet is jóváhagyta, és a kezdeményezés hivatalosan Better Chicken Commitment néven működik tovább – jóllehet a szakmai közbeszédben továbbra is a régi nevén emlegetik. 2021-ben a Global Animal Partnership bejelentette a brojlerfajták értékelésére irányuló többéves tanulmányának eredményeit, valamint a jóváhagyott fajták első listáját, ezzel a jóváhagyott BCC-fajták száma 16-ra emelkedett.

Kemény kijelentést tett a magyar biztosjelölt: a ketreces tartás elavult

Az élelmiszert szállító harmadik országokkal szemben eddig nem látott szigort ígért Várhelyi Olivér biztosjelölt brüsszeli meghallgatásán. Nem támogatták automatikusan, további írásbeli kérdésekre kell válaszolnia.

Kőkemény vállalások

Az egyelőre ajánlásként működő kezdeményezést aláíró felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy több követelményt alkalmaznak a friss, fagyasztott és feldolgozott baromfi ellátási láncuk 100 százalékában. Ennek keretében valóban figyelemreméltó vállalások szerepelnek, az aláíró szereplők ugyanis vállalják, hogy 2026-ig:

• Megfelelnek az összes uniós állatjóléti jogszabálynak függetlenül attól, hogy melyik országban, milyen termelési helyen végzik a tevékenységüket.
• Vállalják, hogy a maximális állománysűrűség 30 kilogramm lehet négyzetméterenként, vagy annál kevesebb.
• Olyan fajtákat alkalmaznak, amelyek alacsonyabb átlagos napi növekedésre képesek.
• Megfelelnek a magasabb szintű környezeti szabványoknak, mint amilyen a legalább 50 lux fényerősség (beleértve a természetes fényt),
• valamint legalább 2 méteres hasznos ülőhely, és 2 csipegető aljzat 1000 példányonként,
• jobb levegőminőség,
• a ketrecek, illetve a többszintes rendszerek elhagyása.
• Ellenőrzött atmoszférikus kábítást alkalmaznak inert gázzal vagy többfázisú rendszerekkel, vagy hatékony elektromos kábítással működnek élő beavatkozás nélkül.
• Ráadásul vállalják, hogy ezeket a szabványokat egy harmadik fél ellenőrizheti hivatalos auditok alkalmával.

Sokba fog kerülni

Az európai baromfiszektort képviselő AVEC szerint ugyanakkor az ECC-megfelelés környezeti, termelésre és árakra gyakorolt hatásai megválaszolatlanok maradtak. Ennek érdekében a szervezet az RSK ADAS tanácsadó bevonásával értékelte a hatásokat.

A jelentés kimutatta, hogy a vállalások miatt:

• Egy kilogramm csirkehús előállítási ára 37,5 százalékkal növekedne (202-ről 208 eurócentre)
• 44 százalékkal csökkenne az egy négyzetméterre jutó kibocsátás (211-ről 118 kilóra évente)
• Uniós szinten csaknem 9700 új istállót kellene építeni a változatlan kibocsátás fenntartásáért, amely 8,24 milliárd euróba kerülne. A döbbenetes költségnövekedés és hatékonyság-romlás nem csupán gazdasági értelemben, hanem a környezeti erőforrások felhasználásában is éreztetné a hatását. A vállalások miatt például:
• 24,4 százalékkal nőne az egy kiló csirke előállítása során kibocsátott üvegház-gázok mennyisége
• 34,5 százalékkal nőne egy kilogramm csirkehús előállításának vízigénye
• és ugyanehhez 34,4 százalékkal több takarmányra lenne szükség.

Ez utóbbit úgy szemlélteti az AVEC, hogy a megnövekedett takarmányigény miatt 2,18 millió focipályányi új területet kellene takarmánynövények termelésébe bevonni.

Szakértő: érthetetlen, miért akarja Európa feláldozni az agráriumát

A Baromi Termék Tanács (BTT) elnöke szerint a baromfiágazat kiemelten kerül a feláldozható ágazatok listájára a gazdasági, politikai kedvezmények sorában.

Elfogadják majd a fogyasztók?

Az AVEC vizsgálatában kitért arra is, mit szólnának mindehhez a fogyasztók. 30 százalékuk nem hajlandó állatjóléti előírások miatt többet fizetni a csirkéért, 35 százalékuk elfogadna egy legfeljebb 5 százalékos drágulást és csupán 14 százalék válaszolt úgy, hogy el tudna fogadni 10 százaléknál nagyobb áremelkedést is.

A baromfiszektor emiatt piacvesztéstől tart, mert a szabvány általánossá válása esetén messze az uniós baromfitermelés lenne a legdrágább a világon. Ezzel tovább erősödne a harmadik országokból, például Ukrajnából érkező import, amely rontaná az uniós termelők pozícióit.

Az AVEC leszögezte: nem az állatjóléti szabályozások és az előrehaladás ellen vannak, fontosnak tartják a kérdést, ezért hatékony farmmenedzsment-megoldásokat, ösztönzőket és tréningeket tartanának megfelelőnek a kérdés rendezésére.