Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Európai Unió Nagy-Britanniával együtt a világ harmadik legnagyobb baromfitermelő centruma az Egyesült Államok és Kína után, együttes termelése megelőzi Brazíliát is. Európán belül messze a legnagyobb termelőnek Lengyelország számít, míg a korábbi vezető Franciaország lecsúszott a dobogóról - mondta el az európai baromfihús-előállítás legfontosabb kérdéseiről tartott előadásában Birthe Steenberg, az európai baromfitartókat képviselő AVEC főtitkára a Baromfi Világnap alkalmával megtartott konferencián. Az AVEC az uniós és brit baromfitermelők 95 százalékát képviseli és az ágazat hangja kíván lenni az uniós döntéshozatalban, valamint a nemzetközi viszonylatokban.
A klímaváltozás nem tiszteli a határokat
Hozzátette: az ágazatnak kedvez, hogy minden előrejelzés szerint a baromfihús fogyasztása fog előretörni a húsfélék közül. Fontos lenne ugyanakkor, hogy az uniós termelés fenntarthatóbban történjen, mert a klímaváltozás határai nem tisztelik a határokat és nem járható az, hogy a harmadik világba kihelyezett termelés látja el Európát – fejtette ki a főtitkár.
A környezeti tudatosság és az állatjólét szempontjai ugyanakkor ellentmondanak egymásnak, a szabadtartásos biotermelés karbonlábnyoma a legnagyobb a megtermelt termék egységére vetítve.
Az uniós fogyasztók ráadásul továbbra is az ár alapján döntenek, a legfontosabb szempont ez a vásárláskor. Összességében a világ több állati fehérjére tart igény, amelyet fenntartható, környezetbarát módon kellene megtermelni.
Jelenleg azonban az EU alacsonyabb állatjóléti színvonalon és magasabb karbonkibocsátás mellett előállított baromfit importál nagy mennyiségben a harmadik országokból, elsősorban a Mercosur országokból és Ukrajnából.
Nagy István: minden támogatás megmarad 2027-ig
Sötét színben tűnik fel a húsfogyasztás
Az egyik legfontosabb kihívásnak a húsfogyasztás elleni fenntartásokat nevezte, amelyek ráadásul nemritkán félelemkeltő üzenetek révén jutnak el a fogyasztókhoz, sokakat elriasztva a húsevéstől. A zöld szervezetek ugyanakkor, amelyek mindezt bonyolítják, legfeljebb a társadalom öt százalékát képviselik – mutatott rá a főtitkár, miközben az uniós döntéshozók gyakran rájuk, és nem a „terepen dolgozó” termelőkre hallgatnak.
Birthe Steenberg kijelentette: az EU napjainkra végül felismerte, hogy a termelőkre kell alapoznia és nem ellenük döntéseket hoznia, a közelgő választások ebben további előrehaladást hozhatnak.
A világ ugyanakkor megváltozott, míg korábban mindenki ismert egy-egy termelőt, mára a városiasodás miatt elszakadt az uniós polgárok a hiteles információktól és elsőszámú tájékozódási forrásuk a civil szervezetek és a közösségi oldalak lettek.
Megoldásként a főtitkár az eredetmegjelölés szigorítását, a termeléssel kapcsolatos elvárások kölcsönösségét, a kibocsátás alapján meghatározott állatjóléti elvásárokat és az ágazat támogatását nevezte meg.
