- mondta az Inforádióban Csányi Sándor. Hozzátette, bíznak abban, hogy be lehet majd vetni a földeket Ukrajnában, és jelenleg is az az információjuk, hogy dolgoznak az emberek a földeken, és zajlik a munka, ehhez veszik fel a pénzeket a gazdák. 

Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogyan érintette a mezőgazdasági tevékenységeit a Covid-járvány, valamint a kitört háború. Kiemelte, a költségek növekedése ugyanúgy érintette őket is, mint minden más vállalatot a magyar gazdaságban, hiszen drasztikusan megemelkedtek nemcsak az energiaköltségek, de a különböző csomagolóanyag- és adalékköltségek is. Mindezek ellenére úgy döntöttek, hogy az élelmiszeriparban tovább fejlesztenek. A Hungeritnél új baromfivágóhidat akarnak építeni, a Picknél új szalámiüzemet, illetve terveznek még más beruházásokat is. A Bonafarm stratégia tervéről elárulta, fejleszteni akarnak, növelni a kapacitásokat, valamint próbálják különböző módon csökkenteni az energiafelhasználást. 

Forrás: MTI/Mónus Márton

Csányi Sándor elmondta, a takarmány nagy részét ők maguk termelik meg, nem mindegy tehát, hogy milyen költséggel állítják elő, és ennek valahol végig kellene mennie a teljes termékláncon. Ugyanakkor mivel most bizonyos termékeken ársapka van, ez nem történik meg jelenleg. Főleg az ukrajnai, oroszországi gabonaexport visszaesése növeli várhatóan és jelentősen a gabonák árát, a kukorica árát, ezért Csányi Sándor szerint még drágább lesz állatot tartani. Az ársapkával kapcsolatban úgy látja, átmeneti ideig lehet ilyen intézkedésekkel az árakat korlátozni, de tartósan nem, mert akkor az ipar és a kereskedelem is valamilyen módon reagál rá. 

 - emelte ki. Hozzátette, ha teljes magyar agráriumot nézzük, és nemcsak az élelmiszert, akkor 3,5 milliárd dolláros az exporttöbblete az elmúlt évben.