Rengetegen eljutottunk már arra a szintre, hogy vászontáskával járunk a boltba, van saját palackunk, nem kérünk szívószálat, nem használunk feleslegesen zacskót a bevásárláskor. De vajon elegendő-e ez, hogy megvédjük szeretett bolygónkat? Jelenleg a legnagyobb CO2 kibocsátás a mezőgazdaságban zajlik, szinte elkerülhetetlen a műtrágyák használata, az öntözés kiküszöbölése. Így felmerülhet a gazdákban a kérdés, hogy mit is tehetnénk a környezetvédelem érdekében?

1. Próbáljuk fenntartani a biológiai sokféleséget

A vetésterv kialakításakor próbáljunk úgy tervezni, hogy minél több fajt termesszünk az adott gazdálkodási évben. A biológiai sokféleség az élet alapja. Elengedhetetlen az emberi léthez is, környezetvédelmi és éghajlatvédelmi szempontból egyaránt, továbbá központi szerepet játszik az emberi egészség védelmében és gazdaságunk fenntartásában. A biológiai sokféleség azonban riasztó mértékben csökken: a tudósok szerint naponta mintegy 200 faj hal ki.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) a környezet állapotáról szóló 2019-es jelentése szerint továbbra is az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági gyakorlatok jelentik az egyik legfőbb okát annak, hogy Európában csökken a biológiai sokféleség és romlik az ökoszisztémák állapota. Európa számos területén a korábban változatos, sok kis parcellából és élőhelyből álló tájkép az intenzív gazdálkodás nyomán egységes, egybefüggő, nagy gépekkel és jóval kevesebb emberi munkával megművelt területekké alakult át. Emiatt csökken a természetes vegetáció - és ennek nyomán az állatállomány - egyedszáma és sokfélesége. Egy 2017-ben készült német tanulmány, amely 63 természetvédelmi területen kihelyezett csapdákkal mérte a teljes rovarbiomasszát, hogy információt nyerjen a helyi fajok állapotáról és trendjeiről, a szárnyas rovarok biomasszája esetében 27 évre visszatekintve 76%-ra becsülte a szezonális, illetve 82%-ra a nyár közepi csökkenést.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egy korábbi kiadványa szerint az alábbi módokkal segíthetjük a biodiverzitás fenntartását:

Mozaikos művelés

Minél változatosabb a művelés, az élővilág számra annál több különböző élőhely alakulhat ki, továbbá biztosítható az ezek közötti átjárás. Mindezekben kiemelkedő szerepe van a fás sávoknak, sövényeknek, füves mezsgyéknek és méhlegelőknek. Érdemes a nagy kiterjedésű, egybeművelt kultúrák helyett kisebb táblákban és többféle növénykultúrában gondolkodni.

Özönfajok terjedésének megakadályozása

A biológiai sokféleség egyik legnagyobb veszélyeztető tényezője az idegenhonos özönfajok terjedése. Az özönfajok csökkentik a természetes élővilág változatosságát, kórokozókat/betegségeket terjeszthetnek és mindezek által jelentős gazdasági kárt tudnak okozni. Megfelelő műveléssel (kevés bolygatás, nem hagyunk fedetlen talajfelszínt stb.) mindez megakadályozható, visszaszorítható.

Mesterséges élőhelykialakítás

Segíthetjük az élővilágot rovarteleltető bakhátak kialakításával, madárodúk vagy T ülőfák kihelyezésével, nem termelő területek (fás sávok, füves mezsgyék, méhlegelők, vizes foltok) kialakításával.

2. Ne foglaljunk el több földfelületet, mint amennyire szükségünk van!

Sajnos gyakran elfeledjük, hogy a víz- és a szélerózió, az elsivatagosodás és a városok terjeszkedése miatt folyamatosan csökken a mezőgazdasági terület a világon. Európában, csak az úthálózat és a települések terjeszkedése miatt óránként 11 hektárral kevesebb mezőgazdasági terület marad.

3. Vigyázzunk erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!

Egyetlen földön fekvő holt fatörzs több tíz liter vizet raktároz, a legmelegebb napokon is szivacsként tartja meg a nedvességet. Az erdő a víz bölcsője: a fák a talajban felgyülemlő víz egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ezzel javítják a levegő minőségét, csökkentik annak hőmérsékletét, és fenntartják a globális vízkörforgás folyamatát. Emellett az erdők minden mesterséges megoldásnál hatékonyabban szűrik és tisztítják a vizet. A többszintes erdő vízvisszatartó képessége igen jelentős: csak az avartakaró saját tömegénél két-háromszor nagyobb vízmennyiséget raktároz. A klímaváltozás hatására kialakuló, egyre hosszabb aszályos időszakok átvészelésében, káros hatásaik mérséklésében kiemelt szerepe van az erdőknek.

A földhasználatról és az erdőgazdálkodásról szóló legutóbbi rendelet minden tagállam számára kötelező érvényű kötelezettségvállalást és a megfelelés megállapítására irányuló számviteli szabályokat határozott meg. A rendelet hatálya az erdészetből és a mezőgazdaságból származó szén-dioxid kibocsátására terjed ki. A földhasználat és az erdőgazdálkodás talajok, fák, növények, biomassza és faanyagok használata egyedülálló helyzetet teremt az ágazatban, mert nemcsak üvegházhatású gázokat bocsát ki, de el is tudja nyelni a légkörből a szén-dioxidot.

Fontos tehát, hogy figyeljünk és óvjuk azt a rendszert, melynek részeként élünk, tevékenykedünk. A jelzések felhívják a figyelmet arra is, hogy nem szabad túlfogyasztanunk a Föld energiaforrásait, hiszen csak ez az egy bolygónk van, és egyes kimutatások szerint a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.