Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon a sertés- és baromfitenyésztés mellett nagyon komoly hangsúlyt kapott a juhtenyésztés is annak idején. Mára azonban a helyzet korántsem ilyen jó, hiszen a magyar juh állomány komoly visszaesést mutatott az utóbb években.
1970-ig a juhtenyésztés elsőrendű célja a gyapjúfeldolgozó ipar nyersanyaggal való ellátása volt. Ekkor azonban a külföldi piaci alakulások lehetővé tették a komolyabb gyapjú importot hazánkba, minek következtében az itthoni tenyésztés ellehetetlenülése kezdett jelentkezni, így több gazdaságot is felszámoltak.
1980-ban azonban a külhon érdeklődni kezdett a juh hús iránt, így a magyar gazdaságok a hízlalást tűzték ki célul, hogy az ágazat megfelelően el tudja látni a hús exportját. A gond az volt, hogy az előzmények miatt hazánkban már nem volt megfelelő nagyságú az állatállomány. Ráadásul az élőállat külföldi értékesítése sem szolgálta megfelelően hazánk érdekeit, hiszen a vásárlók maguk válogathatták ki a legjobb példányokat.
Ennek következtében a 70-es évek 3,5-4 milliós juh állománya ma már nem éri el az 1 milliót sem.
Idén mégis reménykedhet az ágazat, hiszen az MVH "de minimis" néven támogatást nyújt az anyajuhtartással és tenyésztéssel foglalkozó, csaknem 6 ezer gazdálkodó részére. Ennek összege 2,6 milliárd forint. Ezt az összeget azok kaphatják meg, akik kifejezetten hús előállítás céljából tartanak anyajuhokat.
Az Európai Unió is segíti a magyar juhtenyésztőket, hiszen támogatást tett lehetővé 1146 ezer egyed anyajuh tartására. Ez azért is érdekes, mert ezt a mennyiséget nem éri el az állomány. A KSH adatai szerint 2010 decemberében összesen nem érte el a hazai anyajuh állomány a 900 ezer példányt.
Emellett nem szabad azt a tényt figyelmen kívül hagynunk, hogy a környező országok komoly konkurenciát jelentenek a hazai értékesítőknek, hiszen ha Románia helyzetét vesszük, náluk jelenleg az anyajuh állomány meghaladja a 12 milliós egyedszámot, így Románia EU-csatlakozása fenyegeti a hazai export sikerességét.
Ebből következik, hogy bár komoly hanyatlásban van máig az ágazat, a támogatások segítségével mégis van némi remény a magyar állattenyésztés ezen részének felélesztésére, mindenestre a környező konkurencia hatásainak kezelésére a támogatásokon kívül a gazdálkodók pozitívabb hozzáállása is szükséges lesz.
