Ez csupán azért érdekes, mert hazán rendelkezik megfelelő húsmarha állománnyal, ami ki tudná elégíteni a nagyobb igényeket. Dr. Wagenhoffer Zsombortól, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatójától azt szerettük volna megtudni, hogy mi lesz a tenyésztett állomány azon részével, melyet nem értékesítünk belföldön.

Fontos tudni, hogy mekkor állományról van szó

A hazai húshasznú állomány létszámát a nemzeti támogatási felső határ elég pontosan szabályozza. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi támogatási rendszer legfeljebb 117 ezer húshasznú tehén, ideértve a 8 hónapnál idősebb tenyésztésre szánt üszőket is, támogatását teszi lehetővé Magyarországon - tudtuk meg a MÁSZ ügyvezető igazgatójától.

Mivel a húsmarhatartás jövedelmezősége, a jelenlegi kiváló piaci áraktól függetlenül, jelentős mértékben függ az anyatehén és vágóbika támogatástól, éppen ezért az állománylétszám nem változik érdemben. Amiben előrelépésre van szükség az a minőség. A jelenlegi húsmarha állomány 60 százaléka képvisel versenyképes minőséget, így még van hova javulni. 

Fontos, hogy milyen fajták jellemzik hazánkat

A húshasznú magyartarkán kívül a világfajták, tehát az angus, a charolais, a limousin, vagy a hereford évtizedek óta jelen vannak hazánkban. Ezek mellett pedig több olyan fajta is fellelhető, amely különleges piaci igényeket elégít ki, így a blonde d'Aquitaine, a fehér-kék belga, vagy a galloway. A legnagyobb arányt, ami hozzávetőleg 40 %-ot jelent, mégis a magyartarka keresztezett tehenek képviselik. Ezzel szemben a fajtatiszta állományok eloszlása a világfajták esetében 10-15 százalék körüliek - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Azt is megtudtuk, hogy hazánk időtlen idők óta marhahús exportőr ország, ez természetesen ma is igaz és az ügyvezető igazgató reménykedik benne, hogy az is marad. Persze mára kis szereplői lettünk az európai piacnak, hiszen az EU 27 marhahús termelésének és húsmarha állományának csupán 1-1,2 százalékát képviseljük. 

Export

Mégis elmondható, hogy a magyar húsmarhák 70 %-a 250-300 kg-os súlyban exportra kerül, főként Törökországba, Olaszországba, Görögországba és Horvátországba. Ezek mellett egyedi piacot jelent Izrael és Hollandia, ahova kisebb, 150-200 kg súlyú úgynevezett tejes borjút szállítunk.

Elmondható, hogy nagyon sok külföldi piacra szállítanak a hazai tenyésztők, hiszen a vágómarha legfontosabb felvásárlói közt van Törökország, Ausztria, Olaszország és Görögország. A már feldolgozott marhahúst pedig vásárolják Hollandiában, Romániában, Ausztriában, Olaszországban, és Franciaországban is. Európai viszonylatban is jelentős a tenyészállat exportunk. E téren legfontosabb piacaink közt tudhatjuk Oroszországot, Törökországot, Kazahsztánt, és Fehéroroszországot is. 

Mi ennek az oka?

Ennek a nagy arányú exportnak a MÁSZ ügyvezető igazgatója szerint hagyományosan export vezérelt ágazat mellett az is az oka, hogy a belső piac elenyésző. A hazai marhahús fogyasztás csupán 3-4 kg-ot jelent fejenként egy évben, ami kevesebb, mint negyede az uniós átlagnak, illetve fele a rendszerváltáskor mért adatnak.. 

Belföldön elsősorban selejt tejhasznú tehenek húsát vásárolhatjuk meg, kivéve néhány minőségi tőkehúst áruló boltot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek kezdeményezések eme tendencia megváltoztatására, hiszen két éve a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete elindította a "Minőségi Magyartarka Marhahús" programját, ami az utóbbi hónapokban kialakult hihetetlenül magas exportárak miatt, a reményeink szerint csak átmenetileg, de nehéz helyzetbe került - mondta a szakember. 

Van-e segítség?

Továbbá az állam is igyekszik segíteni az állattenyésztőket, hiszen több állattartással foglalkozó számára elérhető támogatás is létezik, köztük az állatalapú top up támogatások, a KAT, a Natura 2000 támogatások, az állati hulla és hulladék megsemmisítési támogatás és az egyes betegségek elleni mentesítés, illetve vérvizsgálatok hatósági díjainak támogatása. Emellett még igényelhetők az úgynevezett területalapú támogatások, mely csak azok számára érhetők el, akik rendelkeznek szántóval és/vagy gyepterülettel.