Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az EU-költségvetés második legnagyobb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitika (KAP) 2020-ig szóló reformját három tanácsi ülésen vitatták meg az agrárminiszterek, a vélemények összegzéséről a magyar elnökség 33-pontos dokumentumot terjesztett elő, amelyhez még írásbeli észrevételeket is fűztek a tagországok. Az elnökségnek a március 17-i tanácsi ülésre kell a KAP reformjáról olyan javaslatokat benyújtania, amelyet minden tagállam elfogad. Fazekas Sándor szerint ugyan nem garantálható, de reális esély van a konszenzust igénylő, tanácsi következtések elérésére.
A miniszter elmondta, a tagállamok mindenképpen közös agrárpolitikát szeretnének, közös finanszírozással. A vidéki térségek és a vidéki gazdaság vitalitása, vonzereje hosszú távú törekvés és érték mindnyájunknak, ugyanúgy, mint a biztonságos élelmiszerellátás és a természeti erőforrások fenntartható használata.
Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy a közös finanszírozás milyen mértékű legyen, és a tagállamok között milyen formában és mértékben legyen felosztva a keret. Biztató, hogy az eltérő álláspontok ellenére a tagállamokban nyitottság mutatkozik a jelenleg különböző támogatási szintek közelítésére. A legtöbb tisztázandó kérdést a közvetlen támogatások jövőbeli szerepe vetette fel; itt ugyanis jól érzékelhető a tagállamok eltérő szemlélete. Az EU szerepvállalásáról a piaci eszközök tekintetében szintén eltérnek a vélemények - tette hozzá Fazekas.
Zöld KAP
Fontos társadalmi elvárás, hogy a KAP a környezeti célokat is figyelembe vegye. A zöldítési törekvés ezért a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források egy részét további környezeti teljesítményekhez kötné. Mint azt Fazekas Sándor elmondta, a zöldítésnek összhangban kell lennie a KAP egyszerűsítésére irányuló törekvésekkel, tehát a gazdálkodók és a tagállami szakigazgatás adminisztratív terheit nem szabad növelni. A zöldítésnél egyidejűleg kell figyelembe venni a gazdák és a társadalom érdekeit, valamint a gazdasági realitásokat.
Napirenden a GMO-kérédés
A Tanács szavazni fog két génmódosított kukorica- és egy génmódosított gyapottermék forgalmazásának kérdéséről. A határozatok nem a köztermesztésre vonatkoznak, hanem az élelmiszer-, illetve takarmánycélú felhasználásra.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleménye szerint valószínűtlen, hogy a kérelemben szereplő termékek forgalomba hozatalának káros hatása lenne. De az EFSA véleménye több tagállam aggályait nem oszlatta el.
Az európai fogyasztók többsége elutasítja a génmódosított termékeket, ezért a tagállamok most is erősen megosztottak a GMO kérdésben. A döntéshez minősített többségére van szükség a Tanácsban, ami előreláthatólag nem lesz meg. Ez az EU-s eljárásrend alapján azt jelenti, hogy a tanácsülésen nem születik döntés. Ezt követően a döntés joga a Bizottsághoz kerül vissza. Így elvileg lehetséges, hogy ezek a GMO-termékek bekerülhetnek élelmiszerként és takarmányként az Unió területére. Termeszteni azonban továbbra sem lehet ezeket a génmódosított növényeket - szögezte le a miniszter.