Feldman Zsolt elmondta, az uniós szintű jogszabályok és a 2021-2027-es költségvetés elfogadását nagyban hátráltatja az új összetételű Európai Parlament és az Európai Bizottság tavalyi megalakulása, illetve a Brexit. Az eredetileg tervezett időpontra így az uniós jogszabályok biztosan nem készülnek majd el.

Az államtitkár szerint fontos, hogy az új KAP-rendszerre való átállással a támogatások ne akadjanak meg, ne szüneteljenek. Emellett, fontos az is, hogy a Nagy-Britannia kilépése miatti közös KAP-forráscsökkenésnél ne csökkenjen jobban az agrártámogatások mértéke. Szerinte az Európai Bizottság jelenlegi javaslata kedvezőtlen, a KAP-ra szánt támogatásokat 20,7%-kal csökkentenék a következő hétéves ciklusban a 2014-2020-as időszakhoz képest. Mindezt úgy, hogy a gazdákkal szembeni elvárások többletkötelezettségekkel járnának.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy a KAP a következő költségvetési időszakban sok lényeges elemében változni fog. Az új szabályozásban egyebek mellett a tagállamoknak a hagyományos vidékfejlesztési program mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell létrehozni és elfogadtatni az EB-vel. Nyárra készülhet el a magyar stratégiai terv első változata, amely várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza majd a kap keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.

Juhász Anikó, az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tervhez nagyon komoly előkészítő munkára van szükség. Első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amit társadalmi vitára bocsátanak.

Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy ha idén az Európai Uniónak sikerül megállapodni a hétéves költségvetéséről, az lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabálya is megszülessen még idén. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 elején.

A jelenleg tárgyalás alatt álló kilenc célkitűzésen alapuló jogszabály-tervezet szerint a Közös Agrárpolitika jobban meg kíván felelni olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások vagy a generációs megújulás. Emellett segíti az agrárszektor piaci fenntarthatóságát és versenyképességét, jegyezte meg az államtitkár.

Feldman Zsolt kitért arra is, hogy az Európai Zöld Megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a KAP stratégia tervek kialakítását és elfogadását, amelyeknek a rendeleteken kívül a most kialakítandó, a Termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell felelnie. A bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, a precíziós mezőgazdaságra. A magyar álláspont szerint fontos, hogy az új elvárásoknak megfelelően, az ellentételezés is megjelenjen, mondta az államtitkár.