A tavaszi fagy okozhatja a magyar gyümölcs vesztét? Beüthet a baj idén

A tavaszi fagy okozhatja a magyar gyümölcs vesztét? Beüthet a baj idén

Berla Attila
A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő, és ezt a kockázatot tovább növeli az enyhe tél és a korai kitavaszodás. Az elmúlt években rendre már a februári hónapban elkezdődnek a virágzások, ami azért probléma, mert ekkor már a mínusz 1-2 fokos lehűlésekre is nagyon érzékeny a növény, így komoly károkat szenvedhet el a termés - mondta el az Agrárszektor megkeresésére Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

Korábban indul a vegetáció két-három héttel, mint ahogyan ezt 20-30 évvel ezelőtt tapasztaltuk. A korán induló vegetáció miatt a gyümölcsfák legérzékenyebb szervei teljesen kiszolgáltatottak a tavaszi fagyokkal szemben. Egy zárt rügy kibír akár -8-9 fokot is, de az enyhe tél miatt kinyíló virágnál, vagy egy kis gyümölcsnél már a legminimálisabb mínuszok is súlyos terméskárokat eredményezhetnek. Tehát ha lenne olyan gyümölcsfa, ami május közepén kezd virágozni, akkor az már gyakorlatilag nem tölt különösebben időt a fagyveszélyes időszakban, amikor fenológiai stádiumban van.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan lehet védekezni a fagyok ellen?

A szakember elmondta, hogy 8-10 féle különböző fagyvédelmi technológia áll a termelők rendelkezésére, amelyeket két hatásmechanizmus mentén lehet elkülöníteni.

Az egyik, hogy valamilyen tüzelőanyag elégetésével a gazdák próbálnak hőt termelni és a megtermelt hővel a 0 fokhoz minél közelebb tartani az ültetvény hőmérsékletét egy fagyos éjszakán. A másik módszer pedig a légkeverés, amikor mobil vagy stabil nagyteljesítményű szélgépekkel több hektáros méretben lehet átkeverni a levegőt. Ennek az a célja, hogy a légkeverés megpróbálja meggátolni a hideg levegő leülepedését a talajhoz, másrészt a 10-15 méter magasságban található melegebb levegőt így le lehet keverni az ültetvény légrétegébe.

Hozzátette, hogy védekezni gyakorlatilag csak a kisugárzási fagyok ellen lehet, aminek az egyik fontos jellemvonása, hogy tiszta szélcsendes éjszaka van. A 10-15 km/h-nál nagyobb szélsebességgel járó fagyok ellen nincs megoldás, ilyenkor semmi nem védi meg a termést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az előző évben igazán komoly fagykárok a kajszibarackban, és részleges kisebb károk az őszibarackban is tapasztalhatóak voltak. A többi gyümölcsfajnál nem lehetett a tavaszi fagykárok egyértelmű hatását igazolni, ugyanis nem csak az adott évi tavaszi fagykárok határozzák meg a termés mennyiségét és minőségét, hanem függ az előző évi időjárástól, beleértve a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat is. Minél kevesebb stresszt szenved el a növény, és minél kevesebb volt a termésterhelés, annál több virágot hoz a következő évre.

Ezek alapján mi várhat ránk idén?

Az, hogy tavaly július elejétől szeptember közepéig, tehát 60-70 napon keresztül tartó őrült hőség és aszály volt, az teljesen biztosan megviselte a fákat.

Apáti Ferenc hozzátette, hogy még az olyan gyümölcsös esetében is, ami most egyébként jól virágzik, kérdéses az, hogy azoknak a virágoknak a minősége, és kondíciója milyen. A szakember szerint most még nagyon nehéz megmondani, hogy milyen lehet az idei termés, ugyanis hiába lesz szép fehér a fa a virágtól, ha azok steril virágok és nem fognak kötődni akkor nem lesz termés. Május közepén, mikor már lezajlik a virágzás, és a legtöbb gyümölcsnél lejátszódik az úgynevezett természetes tisztuló hullás, ami a virágzás után 4-6 héttel történik, majd csak azután lehet látni, hogy mennyi gyümölcs marad.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az időjárási károk a mennyiség mellet hatnak a minőségre is. Ha aszály van, akkor lehet, hogy jó mennyiségű gyümölcstermést sikerül szüretelni, azonban apró marad a gyümölcs, emiatt pedig másodosztályú étkezési áru lesz, vagy már csak ipari felhasználásra lesz alkalmas. A szakember szerint az idén március elején tapasztalható fagyok is jelentősen befolyásolhatják a gyümölcs minőségét.

A tavaszi fagykárok is okozhatnak olyan sérülést, hogy a mennyiséget nem viszi el, csak ilyen fagyléces, vagy fagygyűrűs lesz a gyümölcs, ami minőségi kár, és nem kell már a friss piacra.

A FruitVeb elnök-ügyvezetője elmondta, a minőségi elvárások nagyok, ha rossz a gyümölcs külleme vagy apró a mérete, akkor az nem kerül be a friss piacra. Az étkezési piacokon a minőségbeli kiesések leginkább a kevesebb árualapon érzékelhetőek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?