A délelőtti sajtótájékoztató során Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára rögtön a sűrűjébe vágott; az orosz embargó kapcsán afelől biztosította a gazdákat, hogy a kormány az ő érdekeiket tartja szem előtt. Megítélése szerint a közösségi kasszából elkülönített 400 millió eurós uniós alap kevés lesz a károk kompenzációjára, a kiviteli tilalom naponta mintegy 70 millió forint kiesést okoz a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A közvetlen hatás mellett sajnálatos módon közvetett hatással is számolnunk kell, hiszen velünk együtt más országok is nehéz helyzetbe kerülnek, így könnyen előfordulhat, hogy jobb híján majd ránk zúdítják fölös árukészleteiket. Az államtitkár elmondta, a kormány azért fog lobbizni, hogy a magyar gazdák érdekeit érvényesítse, ugyanakkor hangsúlyozta, hatalmas a felelősség nehezedik az egyszeri vásárlókra is, hogy lehetőség szerint magyar termékeket választva vegyék elejét a külföldi dömpingáru behozatalnak. Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a léalma felvásárlásának kormányzati támogatásban látja annak lehetőségét, hogy az idei rekordtermés ne vonjon maga után kiábrándítóan alacsony felvásárlási árakat, hovatovább az orosz korlátozás többek között nem érinti a sűrítményeket és ivóleveket sem. A magyar gazdák helyzetének súlyosságát egyébiránt jól érzékelteti az a tény is, hogy az egyik legfőbb piaci vetélytársunk, Lengyelország tavalyi almatermésének javarésze még mindig a hűtőházakban van.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár a kormányzati struktúra vidékfejlesztést érintő aktuális változásairól számolt be. Elmondása szerint mindennek hátterében a kis és közepes vállalkozások versenyképességének, valamint a vidéki munkahelyek számának megőrzése, növelése áll. Ezért a következő, 2020-ig tartó időszakban kiemelten fogják támogatni a zöldség-, gyümölcs-, dísznövénytermesztés, állattenyésztés és kertészet ágazatokat. Az élelmiszer-feldolgozóipar tervezett újjáépítése kapcsán megtudhattuk, hogy a rendelkezésére álló források kibővítésének érdekében a Közös Agrárpolitika (KAP) II. pillérét alkotó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztés Alap (EMVA) kifizetései mellett mintegy 300 milliárd forintnyi plusztámogatás realizálódik majd a következő ciklusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) erre a célra elkülönített keretéből. Habár a vidékfejlesztésre fordítható támogatások kifizetéseinek összege némileg, 1150 milliárd forintról 1000 milliárdra fog csökkenni, a közvetlen területalapú támogatások mértéke ennél jóval nagyobb mértékben növekszik majd, 2000 milliárdról 2500 milliárd forintra. Ráadásként a nemzeti költségvetésből lefaragott 180 milliárdos hozzájárulás is a hazai agrárium fejlődését fogja ösztönözni az előttünk álló 6 éves időszakban, így elmondható, hogy az Európa-szerte jellemzően csökkenő mértékű agrártámogatások ellenére a magyar gazdák összességében több pénzre számíthatnak és pályázhatnak, mint ez előző ciklus során.

Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke (MAGOSZ), az Országgyűlés elnöke leszögezte, nem megalapozottak azok a félelmek, amelyek a támogatások átstrukturálásának következtében az azoktól részben eleső 1200 hektár méret feletti egyes földterületek esetleges parlagon maradását vetítik előre. Megítélése szerint jelenleg földéhség van hazánkban, ahol jellemzően a keresleti piac dominál, megműveletlen föld így nem lesz Magyarországon a jövőben sem. Jakab István volt a levezető elnöke - és egyben első előadója is - a szakmai előadások első szekciójának, mely a mezőgazdaság általános megítélésének kérdéskörére épült fel. Megítélése szerint az agráriumra jellemző verseny Európa-szerte fokozódik, így ebben, az átmeneti időszakban roppant fontos, hogy az összefogás, integráció a mezőgazdaságban dolgozók között szervezetten nyilvánuljon meg, és magával vonja az egyes termelői szektorok kiegyenlített fejlődését.

Győrffy Balázstól, a NAK elnökétől megtudhattuk, hogy a kamara kihelyezett elnökségi ülést tartott reggel Hajdúböszörményben. A NAK kiemelt jelentőségű eseményként tekint a Hajdúsági Expóra, közel 2000 kamarai tag végez agrárgazdasági tevékenységet a 37 000 hektáros, kiváló termőhelyekkel rendelkező városban. Egy 300 négyzetméteres közösségi sátor mellett kamarai piacot működtetnek a rendezvényen, valamint kihelyezett standjukon falugazdász ügyfélszolgálattal várják a gazdálkodókat. Az első szekció üde színfoltját jelentette Márton Krisztinának, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetének, tudományos attasénak az agrárkamarai rendszer németországi működéséről szóló előadása.

A második szekció témája az öntözés és vízgazdálkodás, ill. az ehhez kapcsolódó berendezések, géptámogatások volt. Ifj. Hubai Imre NAK alelnökének a kamara vonatkozó feladatairól szóló beszámolója után Szénégető László, az MVH Szabolcs -Szatmár -Bereg megyei kirendeltségének vezetője vizionált kísérleti megoldást a Nyírség és a Hajdúság komplex öntözésének, vízgazdálkodásának megvalósítására. Az öntözés gazdaságosságát biztosító növénytermesztés színvonaláról szóló előadást tartott Búvár Géza, a KITE Zrt. elnöke, majd Schober Gyula, a Magtár Termeltető Kereskedelmi Kft. Öntözési Irodájának munkatársa ismertette a legkorszerűbb, akár mobiltelefonról is működtethető öntözési technológia rendszerszintű felépítését. Mindezek után, Emiliano Palombi, Az RM Hajdú Hungary Kft. export managere tárta az érdeklődők elé a szántóföldi kultúrák csepegtető öntözésének gyakorlati működését. Elmondása szerint ezzel a módszerrel akár 30 százalékos termésátlag-növekedést lehet elérni a kukorica kultúrákban, mindezt 30 százalékos öntözővíz-megtakarítás mellett. A módszer további előnye, hogy csökkenti a gombás megbetegedések megjelenésének kockázatát, gazdaságosabb az üzemeltetése, valamint várhatóan hosszabb élettartamú, mint a hagyományosan elterjedt öntöző berendezések. Ifj. Hubai Imre elmondta, a kamara vonatkozó célkitűzése, hogy a jövőben magyar gazdának ne kelljen fizetnie az öntözővízért.

A délutáni megnyitót követően útjára indult az immár hagyományosnak tekinthető traktorkarnevál, ahol verseny-, amatőr és veterán traktorok, valamint gépi meghajtású járművek vonultak fel a város nagykörútján karneváli hangulatban. Szombaton pedig kezdetét vették a Nemzetközi Traktorhúzó Bajnokság magyarországi futamai, a versenysorozatot legtöbben csak a mezőgazdaság forma-1-eként emlegetik.