A háborgások első számú célpontja a John Deere, de az amerikai multicég mellett más traktorgyártók is egyre inkább arra törekszenek, hogy a csúcstechnológiát képviselő termékeiket ne javítgathassák illetéktelen személyek, hiszen a hozzá nem értésük révén komoly károkat okozhatnak. A farmerek viszont nem nézik jó szemmel az ilyen szigorításokat, hiába szolgálja elvileg az ő érdekeiket (is). A gazdálkodók leginkább annyit érzékelnek az egészből, hogy amikor nyakukon a főszezon, és véletlenül lerobban a munkaeszközük, akkor esélyük sincs a hiba kijavítására. Kénytelenek megvárni a forgalmazó vagy a gyártó képviselőjét, és ezzel értékes órákat, napokat vesztegetnek el.

A géptulajdonosok alapvető gondja az, hogy a méregdrága traktoraik fölött még a vásárlás után sem rendelkezhetnek szabadon. Ez merőben szokatlan lenne bármilyen más termék esetében (a gumipertlitől a lakóházig), de a mezőgazdaságban lényegében világszerte bevett gyakorlatnak számít. Természetesen mindenhol folyamatosan keresik erre a problémára az egyszerűbb megoldást, és az USA-ban mára odáig fajult a helyzet, hogy a gazdálkodók meghívásos alapon működő, fizetős online fórumokon szereznek be maguknak - jellemzően ukrán vagy lengyel - kalózszoftvereket, amelyekkel képesek meghekkelni a saját gépeiket.

A John Deere esetében azt tartják a legnagyobb "szemtelenségnek", hogy ha a gyártó valamilyen súlyos problémát érzékel (vagy esetleg csak elérkezett a kötelező szerviz ideje), képes akár távirányítással is leállítani a földeken dolgozó gépeket. A gazdák számára rengeteg bosszúságot okozó helyzet megoldására nem kellett sokat várni, hiszen már Amerikában is egyre több "maszek" szerelő kínál gyors megoldást kelet-európai eredetű, feltört John Deere-szoftverek alkalmazásával.

A gyártócég természetesen komoly szankciókat helyezett kilátásba az ilyen esetekre, ám a fenyegetésnek egyelőre nincs sok foganatja. Ha valaki megvásárol egy traktort, hadd csinálhasson már vele azt, amit akar - foglalta össze a lényeget Kevin Kenney nebraskai gazdálkodó. A tengerentúlon jelenleg az a helyzet, hogy a szükséges javítást elvégezheti ugyan egy független szerelő, ám a tulajdonos biztos lehet benne, hogy utána a traktor még a szervizműhelyt sem lesz képes elhagyni. Az USA-ban a John Deere jelenleg 230 dolláros kiszállási díjat, valamint 130 dolláros óradíjat számol fel csupán azért, hogy egy szakembere elmenjen a helyszínre, bedugja a műszerét az USB-portba, és hitelesítse az új alkatrészt.

Ennek a hosszadalmas "szöszmötölésnek" a megelőzésére ötlötték ki a feketepiacról származó megoldást. Amikor a legközelebbi forgalmazó 60-70 kilométerre található, az ismerős "szerelő srác" viszont a szomszédban dolgozik, akkor kétségkívül ez a gyorsabb és hatékonyabb megoldás, még ha illegális is a tevékenység. Ráadásul a hekkelt szoftver 20-25 dollárért beszerezhető, tehát nemcsak azonnali, de olcsó "ügyintézéssel" is kecsegtet a módszer. A többnyire ukrán vagy lengyel hekkerek feltörik az eredeti szoftvereket, így alakítják "felhasználóbaráttá", majd újra eladják őket Amerikában, ahol egyre nagyobb irántuk a kereslet.

A gazdák szerint az lenne az etikus megoldás, ha a szoftvereket maga a John Deere tenné ingyenessé mindenki számára, és nem törekedne monopóliumra. Érdekes módon a farmerek mostani eljárása nem teljesen illegális, ugyanis 2015-ben a Kongresszusi Könyvtár (ilyen jogokkal is felruházott) igazgatója engedélyezte azokat a számítógépes programmódosításokat, amelyek szükség esetén lehetővé teszik a tulajdonosnak a hibák diagnosztizálását és kijavítását, például a mezőgazdasági gépek esetében is. Fontos feltétel viszont, hogy a munkaeszköz továbbra is megfeleljen az emissziós és egyéb normáknak.

A John Deere hivatalos nyilatkozata szintén engedékenyebbnek mutatkozik, mint a mindennapokban tapasztalt eljárásmód. A cég szerint természetesen minden tulajdonos maga gondoskodhat a traktoráról, ehhez kétség sem férhet. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a szoftvermódosítások növelik annak kockázatát, hogy az eszköz nem fog megfelelően működni, és ebben az esetben már ők sem vállalhatnak garanciát a termékeikre. A gazdák persze maguk is hajlanának a legális megoldásokra, ám aggódva tekintenek a jövőbe. Mi lesz - kérdezik - néhány évized múlva, amikor vélhetően a mainál is több John Deere traktor dolgozik majd a földeken? Vajon a vállalatnak lesz kapacitása és szándéka a régebbi gépek szervizelésére, vagy mindenkit rászorítanak arra, hogy újat vegyenek az egyébként még működőképes korábbi helyett?