A szélessávú lefedettség az EU városi területein 87 százalék körüli, de a vidéki területek messze elmaradnak ettől, bár fokozatos felzárkózés észlelhető. A vidéki területek lefedettsége 2016-ban 40 százalék alatti volt, 2017-ben pedig már elérte a 46 százalékot. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy 2020-ig az egész Európai Unió nagysebességű szélessávú internethálózattal legyen lefedve.

Az agrárágazatban nagyon kevesen értenek a digitális technológiák felhasználásához, ennek fejlesztésében pedig a politikai döntéshozóknak és az EU-nak kell fontos szerepet vállalnia - hangzott el egy brüsszeli konferencián. Ma digitális szakadék tátong a városi és a vidéki területek között, és szakértők szerint a digitális gazdálkodás addog nem terjedhet el, amíg a vidéki szélessávú internet-infrastruktúrában nem történnek meg a szükséges beruházások. A bizottság a 2018-2020-as munkaprogram részeként 10 millió eurós csomagot akar javasolni, amellyel 6000 mezőgazdasági munkavállaló számára biztosítana digitális képzést szerte az unióban.

Az Európai Unióban a precíziós gazdálkodás előrehaladását hátráltató legfontosabb tényezők egyike a digitális know-how hiánya az idősödő agrárágazatban, ami a digitális készséges hiányából fakad - emelte ki Richard Markwell, a mezőgazdasági gépipar európai szakszervezetének (CEMA) elnöke. Az EU-s gazdálkodók ugyanis több mint egyharmada 65 évesnél idősebb, és kevesebb mint 5 százalék a 35 év alatti. 

A finanszírozás jelenti a legnagyobb akadályt a hálózati szolgáltatók számára. A szolgáltatóknak ugyanis növelniük kell a kapcsolati beruházásokat, amelyekkel támogathatják a precíziós gazdálkodást. Érdemes lenne a vidéki 5G-os lefedettséget is bevonni a digitalizáció kérdésébe, amellyel nagy mennyiségű adatot nagyon nagy sebességgel lehet továbbítani.

Azzal, hogy a gazdálkodók hozzájuthatnak az élvonalbeli digitális technológiákhoz, számtalan előnyük származhat. Az Európai Bizottság legfőbb törekvései közé tartozik a gazdaságok versenyképességének növelése, a környezeti hatások és az élelmiszerárak csökkentése, valamint a fogyasztók megfelelőbb tájékoztatása az általuk fogyasztott élelmiszerekről. Ahhoz, hogy a digitális gazdálkodás előnyeit ki tudják használni, az Európai Uniónak szakértők szerint támogató, koherens és előremutató politikát kell kidolgoznia.

A digitális technikával kísérletező gazdálkodók termelékenysége 20 százalékkal növekedett, ezért támogatni kell, hogy az EU ösztönözze az ilyen jellegű innovációkat. Ez a környezetvédelem szempontjából is óriási előrelépés lenne - állítják szakértők.

A mezőgazdasági jövedelmekkel az a probléma, hogy rendszerint alacsonyak a piaci árak, az inputköltségek azonban magasak. Emiatt a gazdálkodók nem rendelkeznek elegendő tőkével, amelyet befektethetnének a technológia fejlesztésébe. A bizottság igyekszik regionális alapokat mozgósítani annak érdekében, hogy bárki, aki szeretne befektetni az innovációban, képes legyen rá.

A mezőgazdasági termelőknek teljes mértékben ki kell használniuk a mezőgazdasági szektor korszerűsítéséhez rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, és növelniük kell az innovációks beruházásokat - jelentette ki Khalil Rouhana, az Európai Bizottság főigazgató-helyettese. Az ilyen jellegű beruházások ugyanis 2008 óta folyamatosan csökkenek. 2020-tól azonban a mezőgazdasági technológiai szektorban működő kis- és középvállalkozások 300 millió euró uniós pénzhez juthatnak, amelyet projektek bővítésére használhatnak majd fel.