A nemzetközi gyakorlatban a búza mindenkori árával szokták összevetni a legfontosabb ipari inputok - a traktorok és az üzemanyagok - árát, amelyek nélkül elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés. Német elemzők az elmúlt hatvan év cserearányainak alakulását vizsgálták két, mintegy harmincéves (1954-1984-2016) időszak alapján. Magyarországon a direkt gazdasági irányítás éveiben és a rendszerváltás időszakában is messze voltunk a reális cserearányoktól, ezért nehéz lenne torzításmentes adatokat közölni. Mégis ahol lehet, magyarországi adatokkal is szolgálunk.

Hány tonna búza ér egy lóerőt?

Napjainkban a német gazdák által jellemzően használt átlagtraktor teljesítménye 110 kW (150 LE). A hazai átlagtraktor teljesítménye ennél most is kisebb (96 LE), de a tendencia a nagyobb teljesítmények irányába mutat. Egy ilyen traktor ára a német piacon 148 ezer euró, Magyarországon pedig 37 millió Ft. A traktor 1 LE motorteljesítményre vetített ára 987 euró. A búzáért napjainkban Németországban 178 eurót fizetnek tonnánként, Magyarországon 45 ezret. Ez azt jelenti, hogy a 150 LE-s traktor áráért 835 tonna búza árát kell kifizetni. Magyarországon valamivel kedvezőbbek az arányok, ugyanaz a traktor 704 tonna búzával ér fel.

Míg 1984-ben Magyarországon egy MTZ 80-as traktor árával egyenértékű búza 2,6 hektáron volt megtermelhető, addig napjainkban egy 150 lóerős, nyugati relációjú traktor árát már csak 130 hektáron tudjuk "megtermelni". Az ötvenes évektől az átlagos traktorteljesítmény négyszeresére nőtt, miközben fajlagos ára 24-szeresére (!) emelkedett.

Leértékelődő élelmiszer

A többszörös energiaár-robbanás következtében az elmúlt 62 évben száguldott a mezőgazdaság által szinte kizárólagosan használt dízel üzemanyag ára is. A kedvezményes agrárdízel ára Németországban 1954 és 1984 között ötszörösére, 1954 és 2016 között pedig 22-szeresére növekedett (Magyarországon pedig 160-szorosára!). Németország nyugati részén 1954-ben még 1 tonna búza áráért 3330 liter gázolajat lehetett megvásárolni, harminc évvel később már csak a negyedét, 830 litert. Napjainkban pedig mindössze 137 liter gázolajra futja egy tonna búza árából. A cserearányromlás harminc év alatt négyszeres, napjainkig pedig hússzoros. 1954-ben 1 liter tej árából még 3 liter gázolajat lehetett megvásárolni, napjainkban pedig már 1 liter gázolajért 3,8 liter tej árával kell fizetni. A sertéshús árával összevetve az állapítható meg, hogy hatvan évvel ezelőtt 1 kg sertéshús árából 16,6 liter gázolajra futotta, napjainkban pedig már csak 1,4 literre.

Hasonló folyamatok mentek végbe a szervizköltségek terén is. Hatvan évvel ezelőtt Nyugat-Németországban 1 tonna búza árából az akkori 2,5 eurós átlagos szervizóradíjjal számolva 80 szervizórát lehetett kifizetni. Napjainkban 1 tonna búza árából már csak 2,8 szervizóra díja fizethető meg: a búza ára 60 év alatt több mint 25-szörösére értékelődött le. Egyéb alaptermékkel összevetve sem jövünk ki jobban az összehasonlításból. 1954-ben egy szervizóra díja megfelelt 2,5 kg sertéshús és 41,6 liter tej árának, napjainkban viszont 37,6 kg sertéshúst, illetve 188,2 liter tejet kellene fizetni egyetlen szervizóráért!

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.