Egy sereg adatot gyűjtenek már maguk a traktorok, kombájnok is. Tudható, hogy mennyi időt fordítottak munkára, milyen a kihasználtságuk, milyen motorteljesítménnyel dolgoztak, voltak-e hibaüzenetek. A velük ISOBUS-kapcsolatban álló gépek szintén "jelentést" küldenek nekik. A gazda rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel, esetleg hozamtérképpel is, de bővítheti a tábla termőképességről árulkodó információkat műholdfelvételekkel vagy drónok képeivel is. Okos dolog ezt a sokféle adatot egyetlen rendszerbe foglalni - mint ahogy a szoftverfejlesztők meg is teszik -, és ezekre alapozva differenciáltan kijuttatni a vetőmagot és a műtrágyát, beállítani a tőszámot vagy a vetésmélységet. Amennyiben alkalmas erre a gépparkunk.

Magunk közt szólva

Ám ezek a gépek még jobbára csak az azonos márkájú eszközökkel állnak szóba. Pillanatnyilag hétféle fájlformátumban rögzítik a különféle gyártók az adatokat. Az AGCO most kísérletet tett rá, hogy tolmácsként működjön a szoftvernyelvek között: az amerikai John Deere-t már jól értik a kötelékébe tartozó márkák (Fendt, Massey Ferguson, Valtra, Challenger), de sikerült 9 (jobbára német) gépgyártót is bevonnia a párbeszédbe, és egyetlen közös adatkezelő platformot kiépíteni velük. Olyan nagyvállalatok csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint az Amazone, Deutz-Fahr, Grimme, Horsch, Krone, Kuhn, Lemken, Pöttinger, Rauch - jelentette be Horváth János, a hazai AGCO képviseletében a PREGA konferencián, Budapesten.

Mostanra ugyanis eljutottunk oda, hogy a gépgyártók belátták, képtelenek az eszközökből áramló adatmennyiséget kezelni. Reménytelen vállalkozás az is, hogy minden kommunikálni tudó gépet összekössenek egymással. Inkább mindet rákötik egyetlen centrumra - gyakorlatilag "felhőre" -, így a táblatörzskönyvet kezelő szoftvernek csak egyetlen "tolmáccsal" kell szót értenie, nem kell tudnia John Deere-ül vagy Fendt-ül, vagy Vädersadt-ul.

Kié az adat?

Az Európai Unió több okból is igyekszik meggyőzni a gazdákat arról, hogy a termelés körülményeiről, a ráfordításokról és hozamokról szóló adatok csakis a termelő tulajdonát képezik. Az adatgyűjtés biztonságos és hasznos - szól az üzenet. A precíz adatokra épülő precíz gazdálkodás a termelékenységet és a környezetvédelmet is szolgálja. Meg is tesznek mindent, hogy a következő Közös Agrárpolitika kiemelten támogassa az okos gépek beszerzését, és ingyenes hozzáférést biztosítsanak például csapadék- vagy műholdadatokhoz. Az adatok standardizálása is fontos, így azok hordozhatóvá válnak, és könnyebben a piacon tarthatók a kisebb fejlesztők, gépgyártók is.

Ezzel párhuzamosan a hivatalokat is felfejlesztik, hogy a standardizált adatokat fogadni tudják. Már ma is minden gazdának ismernie kell az Elektronikus Gazdálkodási Naplót, és az erre épülő adatszolgáltatást. A precíziós gazdálkodás nemcsak a termelékenységet, hanem a nyomon követhetőséget is hihetetlenül megkönnyíti a hivatalok számára. Meglepő lenne, ha nem élnének vele. Előbb-utóbb önkéntesen szolgáltatunk majd a mainál sokkal részletesebb adatokat - a támogatások fejében.

Folytatjuk!