Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Piaci szempontból miben különbözik ez az év bármelyik másiktól a KITE szemszögéből nézve?
Minden év más és más, de igazán nagy mozgásokat 2017 hozott az életünkben. Akkor mentek végbe a nagy egyesülések az inputanyag-beszállítóink piacán. Itt arra gondolok pl., hogy a ChemChina felvásárolta a Syngentát, a Bayer a Monsantót, a DuPont pedig egyesült a Pinoneer-ral, és így már Corteva néven futnak. Mindez hatással vannak ránk, hiszen a beszállítók méretnövekedésével együtt az érdekérvényesítő képességük is tovább nőtt.
Nemcsak a beszállítók, de a vevők oldaláról is nehezedhet nyomás a cégre. Hogyan élik meg a pályázati boomokat, a beszerzési kedv hektikus változását?
A nagyobb gépvásárlási támogatások hiánya miatt egyre tudatosabban vásárolnak a gazdálkodók. Az befolyásolja leginkább a döntéseiket, hogy mikor használódik el a gép, illetve mikor akarnak egy technológiai szintet ugrani. Ha kevés a célzott géptámogatás, akkor kisimul a piac, nincsenek nagy keresleti kiugrások. Fontos az is, hogy így a vásárlást nem csak a kiírásban megjelölt célgépre korlátozzák a gazdák, hanem általában a korszerűsítés irányában mozdulnak el, ez pedig előre lendíti a gazdálkodásukat.
A korszerűbb gépek technikai tudásbeli kihívást is jelenthetnek a vevő számára. Mást keres egy kisgazdaság vezetője, mint egy nagyobbé, vagy egy 60 éves gazdálkodó mást preferál, mint egy 40 éves?
Sem a lőerőt, sem a technikai felszereltséget illetően nem látok nagy különbséget az üzemméretek vagy a korcsoportok között. A fiatalabbak nyilvánvalóan nyitottabbak a váltásra és a digitális technológiára, de bárki bele fog szeretni, aki kipróbálja. Annak érdekében, hogy a technológiai váltás könnyebb legyen, képzett szakembereink oktatásokat tartanak a gépkezelőknek, akik az itt vásárolt gépekben ülnek, és hogy a képzésük modern körülmények között történjen, 2015-ben átadtunk egy modern, felszerelt oktatótermet itt a Nádudvari Központban. A családi gazdaságokban fontos szempont, hogy a tulajdonos, aki a gépet vásárolja, egyben a gép kezelője is, tehát számára kiemelten fontosak a munkavégzés körülményei. És minden traktorvezető hálás azért, amit ma komfortban és a munka könnyebbé tételében nyújtani tud egy korszerű erőgép. Az automata megoldások használatával pontosabbá és könnyebbé is válik a munkavégzés, ami bármelyik gazdaságban előnyökkel jár. Természetesen vannak kistraktorok, amelyekre még mindig nagy az igény, de ezek jellemzően a kertészetben igényelt, speciális, keskeny nyomtávú gépek.
Apropó: kertészet. Mennyire terhelte meg a céget az, hogy a kertészet korszerűsítésére kiírt pályázatokat két év alatt bírálták el?
Idén február-márciusban születtek meg az első döntések, azóta folyamatosan zajlanak a gazdaságokban a beszerzések, és úgy vélem, ez a lendület még egy éven át biztosan kitart. Egy-egy kiírás nyilvánvalóan meglódíthatja a beruházásokat, ami kihat a KITE forgalmára is, de az üzletmenetünket alapvetően nem veszélyezteti, ha éppen akadozik a pályázatok elbírálása. Ennek oka, hogy számos területen jelen vagyunk, nagy világmárkákat forgalmazunk és komplett technológiai megoldásokat kínálunk. Valamire mindig szükség van a gazdaságban, hiszen hol egy szalagcsövet, hol egy jéghálót kell lecserélni, hol a fagyvédelmi öntözésben akar előrelépni a gazda, hol egy permetezőgépre, hol egy másik traktorra van szükség. Bármi is az elképzelés, mi rendelkezésre állunk.
Hogyan zajlik az Agrárkamarában a fenntarthatósággal kapcsolatos munka, mit tapasztal ebben az új pozíciójában?
Ez a feladatkör nagy megtiszteltetés számomra, egy olyan területen szólít meg, amiben mindig is élen jártunk: az öntözésben. Az első lineár öntözőrendszereket ugyanis a KITE telepítette Magyarországon. Az Agrárkamara egy jó szakmai fórum, ahol a véleményünket kifejthetjük egy-egy témában, ők pedig ezek szintézisét magasabb fórumokra juttatják el. Úgy vélem, a fenntarthatóság egyik alappillére a precíziós gazdálkodás. Hiszen a differenciált műtrágyaszórással kevésbé terheljük a környezetet, de ugyanez igaz akkor is, amikor egy menetben elvégzünk három munkaműveletet, vagy a kiadott növényvédő szerek mennyiségét minimalizáljuk. Mindez költségoldalról nézve is racionális eljárás, és a mai technológiák abszolút alkalmasak a célok megvalósítására.
Látják ezt a gazdák? Könnyű meggyőzni őket?
Mint említettem, aki egyszer kipróbálhatta vagy a saját szemével meggyőződhetett az adott technikáról, az nehezen mond le róla. Éppen ezért 2019-től elindítjuk az úgynevezett technológiai gépbérletet. Ez nem egy-egy gép bérbeadását, hanem egy teljes technológiai sor igénybevételét jelenti. Így mérettől, anyagi helyzettől és tudástól függetlenül bármelyik gazdaságban megismerkedhetnek a mi növényre szabott technológiánkkal. A gazda ezután el tudja dönteni, hogy a nála alkalmazott gépsor melyik eleme szorul fejlesztésre. Például eddig nem szánta rá magát egy flexibilis vágóasztal megvásárlására, de a helyben elvégzett gyakorlati bemutatónk meggyőzi őt. Vagy az is lehet, hogy a kombájnunk hozammérőjének adatai alapján igénybe veszi a KITE szaktanácsadói szolgáltatását az inputanyagok kijuttatására. Egyéb ötleteink is vannak még, ezeket januárban, a budapesti AgrárgépShow-n hozzuk nyilvánosságra.
Nemcsak a gazdának kell értenie a gépet, hanem a gépeknek is egymást. Hol tartunk most ebben?
Márkán belül a munkaeszközök és erőgépek kommunikációja egyértelműen megoldott, sőt a kombájn a pótkocsit húzó traktort is irányítani tudja, például betakarítás közben. A gyártói fejlesztések abba az irányba haladnak, hogy a különféle márkák között is javuljon a kommunikáció. A gazdák a traktorokat illetően viszonylag márkahűek, de a munkagép-parkjuk nagyon tarka, hiszen ott az egyes gyártóknak megvannak a maguk erősségei, az egyik a vetésben, a másik a talajművelésben jó, illetve ezen belül is specializálódnak. Mi erő- és betakarítógépben a John Deere-t, rakodókban a JCB-t, sávos művelésben az Orthman-t, műtrágyaszórásban a Rauch-ot preferáljuk, kertészetben a Pellenc szüretelőkombájnokat értékeljük, és ezek mellett még több mint egy tucat másik világmárkával foglalkozunk. A lényeg, hogy egy technológiai sor tökéletesen működjön, függetlenül az azt alkotó márkáktól. A cél, hogy a különböző adatgyűjtő és irányító szoftverek a legkülönfélébb márkák számára érthető nyelvet beszéljenek, úgyhogy ezen a téren évről évre sokat javul a helyzet.
És mi a helyzet az öntözésfejlesztéssel? Érzékelhető előrelépés ezen a területen?
Az öntözésfejlesztés mindenkinek érdeke, ezért nem látom akadályát, hogy a tervek szerint bekövetkezzen. Persze egy évtizedig is eltarthat, mire a kitűzött célok megvalósulnak, de nem aggódom. A KITE a mikroöntözéstől kezdve a makroöntözési rendszerekig minden területen jelen van, úgyhogy bizakodással figyeljük a fejleményeket.
Egyéb célok 2019-re?
2019 az innováció jegyében telik majd a KITÉ-ben. Jövőre az egyik kiemelt feladatunknak a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadási program kiépítését tartjuk. Ennek ugyanis nagy szerepe lesz a magyar mezőgazdaság hamarosan bekövetkező digitális transzformációjában. Olyan komplex rendszer felállításán dolgozunk jelenleg is, mely felerősíti a benne lévő elemek, az agrotechnológia, a műszaki eszközök és az IT technológia egymásra gyakorolt hatását, és rendszerszemlélettel ellátva, hosszútávon, fenntartható módon képes biztosítani a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Nagy feladat előtt állunk, de megvan hozzá a muníciónk. Az elődeink által lerakott mérföldkövek ugyanis egyenes és világos utat jelöltek ki számunkra.