Az idei év, minden nehézsége ellenére egyedülálló lehetőséget hozott a magyar gazdáknak a digitális és a precíziós technológiák kipróbálását és alkalmazását illetően. A Portfolio Csoport által 2020-ban is megrendezett Agrárszektor Konferencián a szakértők arról beszélgettek, hogy milyen precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók, melyek ma a meghatározó modernizációs trendek, illetve az új megoldások átvételéhez milyen támogatási, finanszírozási, szaktanácsadási és egyéb segítségre számíthatnak az ágazati szereplők.

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója előadásában a 2019-2020-as fejlesztési újdonságairól és a PrecZone alkalmazásokról beszélt. Ezek gyors elérésű, bárhonnan hozzáférhető alkalmazások, amelyek mögött ugyanazok a nagy adatbázisokkal rendelkező különböző modellek futnak, mint a vállalat szaktanácsadási rendszerében. A szakember elmondta, hogy PrecZone a 2019-ben elindított Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PRG) része, és mostanra 16 alkalmazás már elkészült, és el is érhető a gazdák számára, 2 másik pedig hamarosan, 2021 januárjától válnak majd elérhetővé. Hadászi László elmondta, hogy a KITE Zrt. további céljai között szerepel a PRG megismertetése a digitális térben, a prg.hu portál elindítása, további alkalmazások fejlesztése, tesztelése és piacra dobása a PrecZone-hoz, valamint a szakmai együttműködés erősítése a John Deere-rel. Hadászi László előadásában kiemelte a PGR-rel kommunikáló MyJohnDeere alkalmazást, az RTK Assistant-ot, a PrecMetet, a növényvédelmi előrejelzést biztosító applikációt, a vállalat 45 éves tudásbázisának egy alkalmazásba sűrített változatát, a különféle kalkulátorokat és a PrecSat világűrből történő határszemléjét. Az innovációs főigazgató beszámolt arról is, hogy a vállalat felmérései szerint a gazdák körében egyre népszerűbbek a távoli eléréseket lehetővé tevő fejlesztések.

- mondta Hadászi László.

A szakember beszélt arról is, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány óriási változást hozott a mezőgazdaságban, például elhozta az otthoni munkavégzés lehetőségét a szántóföldi növénytermesztésben is. A gazdáknak és az agrárvállalkozásoknak meg kellett nézniük, mik azok a munkafolyamatok, amelyeket otthonról, a földektől és más emberektől távol is el lehetett végezni. Hadászi László szerint a járványügyi helyzet kedvezett a digitális technológiáknak, és azt reméli, hogy a most beindult folyamat le fogja bontani a mezőgazdasági termelők körében a technológiákkal és a fejlesztésekkel szembeni gátat. Az innovációs igazgató ugyanakkor hangot adott annak is, hogy azt hitte volna, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetése sokkal ütemesebb, gyorsabb lesz Magyarországon. Egyelőre nem tehetnek mást, próbálják mérni a felhasználók érdeklődését és viszonyulását az új megoldásokhoz. Ha azt vizsgálja az ember, miért nem sikerült egyik vagy másik megoldásnak elterjednie, vagy miért halad egyik folyamat lassabban, mint a másik, Hadászi László szerint nem lehet egy tényezőt vagy okot kiemelni. A probléma ugyanis többrétű, része a generációs probléma és a generációváltás, az agrároktatás helyzete és a fogékonyság is. A szakember úgy látja, hogy a precíziós gazdálkodás felé vezető első lépést (navigációs jelet kezelni tudó eszközállomány és géppark) a szántóföldi növénytermesztők 66-75%-a már megtette. Ennek a fele már érdemi adatgyűjtéssel is foglalkozik, 10-15%-uk pedig arra használja ezeket az adatokat, hogy a segítségükkel döntéseket hozzon, beavatkozzon. A többiek viszont valami olyan támogatásra várnak, ami előremozdíthatja a precíziós gazdálkodás ügyét. Ha ez meglesz, sokan fognak lépni, vélte Hadászi László.

Solymos Gyula, a 4iG műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója a blokkchain technológiákról, és ezek az agrárdigitalizációban lehetséges felhasználási területeiről beszélt. A szakember szerint a blokklánc technológia egy olyan informatikai bűvös kocka, amely a digitális adatok hitelesítésére használható, és amelyet egy előrejelzés szerint az európai cégek 60%-a fog adaptálni 2024-ig. Solymos Gyula a technológia előnyei között emelte ki, hogy megmásíthatatlan, vagyis megbízható információforrás lehet, amely biztos és biztonságos adattárolást tesz lehetővé, valamint automatizálható okos szerződéseket (smart contract), amelyek a megszabott feltétel teljesülése esetén önmaguktól létrejönnek. A szakember szerint a blokklánc technológia a legtöbb területen jól használható az adatok származásának és tartalmának hitelesítésére, valamint új lehetőségeket kínál a digitális folyamatok és értékek kezelésére, így új üzleti és működési lehetőséget teremt digitalizálódó iparágaknak és a közigazgatásnak is. Főbb alkalmazási területei a más említett adathitelesítés, az okos szerződés és a tokenizáció, amivel fizikai és anyagi értékek jeleníthetőek meg digitális formában, egyszerűen. Solymos Gyula szerint a technológia az agráriumban számos területen alkalmazható lenne, nemcsak a növénytermesztés és állattenyésztés során, hanem az élelmiszer-előállítás és nyomon követés során is. A 4iG-nek már van egy ide kapcsolódó projektje, a FoodMax, ami egy élelmiszerbiztonsági informatikai fejlesztés. A szakember szerint az okos szerződések is érdekesek lehetnek a mezőgazdaság számára, különösen a biztosítások és a kárenyhítés, az integrátori megállapodások, valamint a termések rögzített áron való automatikus eladása kapcsán.

- jelentette ki Solymos Gyula.

A szakember szerint az agrárdigitalizációban az adatok hitelesítése és kulcsfontossága lesz a jövő, valamint a mesterséges intelligencia alapú megoldások. Solymos Gyula szerint el fog indulni a blockchain technológia alkalmazása, ugyanis már most egyre több adatot gyűjtenek, és töltenek fel a felhőbe a gazdák, márpedig ezeket hitelesíteni kell, az okos szerződésekkel pedig lehetőség nyílik majd az unalmas, repetitív feladatok megoldására pusztán az informatika segítségével. A szakember szerint a jövőben az integrátorok szerepénél és cégek együttműködésénél is nőni fog a smart contractok szerepe, emellett pedig a szenzorok és a gépi érzékelés elterjedése lesz még nagyobb mértékű. Solymos Gyula elmondta, hogy a magyar agráriumban még nincs benne annyira az adatalapú gondolkodás, és az, hogy az adat érték. Ebben az ipar már előrébb jár, de remélhetőleg hamarosan a gazdák is fel fognak zárkózni. A szakember szerint ehhez kellenének az állami programok. Vannak olyan innovatív, robotikával, önjáró berendezésekkel foglalkozó cégek, akik képesek lennének fejlődni. Őket kellene támogatni, hogy el tudjanak jutni a gazdálkodókhoz. Solymos Gyula szerint elsősorban a magyar cégeket kellene helyzetbe hozni.

Solymos Gyula

Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. csoportvezetője a precíziós növénytermesztés gyakorlati megvalósításának kihívásairól beszélt. A szakember szerint a precíziós gazdálkodás célja a megművelt földek minden részén maximalizálni a jövedelmezőséget. Ez azonban számos kérdést vet fel. Miért vannak eltérések az egyes táblák és táblák egyes részei között? Lehet-e a jóból még jobbat csinálni, illetve lehet-e, kell-e a gyengébből jobbat csinálni? A szakember szerint a precíziós gazdálkodás egyik nehézségét az adja, hogy már nem táblákról, hanem kezelési egységekről, részterületekről kell beszélni. A mezőgazdasági tevékenységek során nagyon sok adat képződik, adatokat generálnak a felhasznált gépek és szoftverek, a környezeti és időjárási adatok, a távérzékelés. Ezekkel a zónák szintjén, helyspecifikusan kellene valamit kezdeni. A gond csak az, hogy a sok forrásból származó sok adat több, különféle formátumban jön létre. Így máris adott két újabb kihívás: hogyan csinál az ember az adatokból információt, és ezek alapján hogyan jelöli ki a táblán belül a zónákat. Számos zónázási megoldás van, és ezek hatékonysága is változó. Mesterházi Péter Ákos ezután ismertette a Trimble és az AXIÁL saját fejlesztésű szolgáltatásait, amelyek képesek a különböző adatok egy adatbázisba való importálására és szinkronizálására. A szolgáltatások előnye, hogy nemcsak az egyes gépek között, de a gyártók egyre bővülő köre között is szinkronizálja az adatokat.

- mondta Mesterházi Péter Ákos.

A szakember szerint az, csak viszonylag lassan terjednek el a precíziós és a digitális megoldások, néhány alaptényezőre vezethető vissza. Az egyik ilyen az, hogy a helyspecifikus gazdálkodás nem annyira kézzel fogható és magától értetődő, mint egy automatikus kormányzással rendelkező erőgép. Mesterházi Péter Ákos szerint megvannak azok a mérföldkövek, amelyeket el kell érni, és ezekbe a gazdáknak sok munkát kell tenniük. A szakember példaként említette a tápanyag-visszapótlást, amely korábban egyszerű rutin volt, de most a zónákra osztással hirtelen sokkal több és időigényesebb feladattá vált. A csoportvezető szerint a precíziós gazdálkodás most világszerte azzal a problémával küzd, hogy túlhype-olták, vagyis túl rövid idő alatt lett túl népszerű. A precíziós mezőgazdaság most nagyon népszerű, de gyakran nem megfelelő szakmai színvonallal rendelkező új szereplők jelennek meg a piacon. Mesterházi Péter Ákos szerint ha emiatt a gazdának rossz tapasztalatai lesznek, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem az egyes megoldásokból, hanem magából a precíziós gazdálkodásból ábrándul ki teljesen. Az, hogy a megfelelő szakmai tartalom legyen jelen a piacon, az a szereplők felelőssége, vélte a szakember.

Juhász Csaba, a Viterra Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a fenntarthatóság kapcsán a legtöbben az adminisztratív terhekre koncentrálnak, vagyis hogy mennyi papírnak/előírásnak kell megfelelni ahhoz, hogy a terményt fenntartható módon tudják értékesíteni. A szakember szerint a fenntarthatóság a felelősségből és a lehetőségből áll össze. Ebből a felelősség az ágazat minden szereplőjének felelőssége a klímaváltozás kezelését, a mezőgazdaság ökológiai lábnyomának csökkentését, a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának optimalizálását, valamint a biológiai sokszínűség megőrzését illetően. Juhász Csaba szerint ezek ma még csak célok, de remélhetőleg hamarosan követelmények lesznek. A lehetőségek kapcsán a szakember kiemelte, hogy egyre jobban növekszik az igény az olyan élelmiszerek és takarmány-alapanyagok iránt, amelyek fenntartható módon lettek előállítva. Ezek nyomon követhetőek a termőföldig, ellenőrzött minőségűek és megfelelnek a növényvédő szer használatra vonatkozó szigorú szabályozásnak. Az ügyvezető igazgató szerint a fenntartható módon előállított növények bioüzemanyagként hozzájárulhatnak a hazai és az uniós megújuló energiacélok teljesítéséhez is. Ehhez viszont az kell, hogy az emberek meglássák a lehetőséget.

- mondta Juhász Csaba.

A szakember elmondta, hogy a fogyasztói szokások változóban vannak, és már egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben az élelmiszer vásárlási szempontokba bekerüljön az élelmiszer CO2 mérlege. Az üvegházhatású gázok kapcsán Juhász Csaba elmondta, hogy létezik az Európai Unión belül egy úgynevezett üvegházhatású gázok (ÜHG) "versenye", amelynek során az egyes terményeknél már azt is kiszámolják, hogy az előállításuk mennyi ilyen ÜHG-vel járt. Magyarország ilyen téren nem áll túl jól, mert a legtöbb terményre vonatkozóan csak 2009-es adatok állnak a rendelkezésre, szója és árpa tekintetében pedig nincs területre és régiónként kalkulált érték, csak alapértékekkel tudnak számolni a szakemberek. Ez pedig versenyhátrányt jelent a többi uniós országgal szemben. A szakember szerint szorosabb együttműködésre lenne szükség a termelők, a kereskedők és felelős állami szervezetek között versenyképes ÜHG értékek kalkulációban, és időszerű lenne újraszámolni ezeket az értékeket. Juhász Csaba megosztott egy saját becslést is: Magyarországon évente150-160 ezer tonna szójababot termelnek. Ha ebből minden tonnát fenntartható módon, versenyképes ÜHG értékkel lehetne értékesíteni, akkor évente közel 450 millió forinttal magasabb árbevételt tudnának a termelők realizálni.

Juhász Csaba a kerekasztal-beszélgetésen beszélt arról is, hogy egyre nehezebb a repetitív, unalmas munkákra megfelelő munkaerőt találni, és meg is megtartani azt. A szakember szerint az irodai területen egyre nagyobb szerepet fognak betölteni a digitális megoldások, és nemsokára minden adminisztratív, minden monoton és ismétlődő feladat kiváltható lesz valamilyen technológiai megoldással. Juhász Csaba szerint egy helyzetben akkor szokott változás bekövetkezni, ha arra belső igény vagy külső kényszer van. Az innováció lényege pedig az, hogy egy meglevő problémára egy már meglevő megoldás helyett egy jobbat, olcsóbbat, gyorsabbat találnak ki és vezetnek be az ember. Az innováció szükségszerűen a régi megoldás lerombolásával is jár. A szakember beszélt arról is, hogy sajnos az állattenyésztés területén is még jelentős elmaradásban vannak a magyarok a digitalizáció kapcsán.

Varga Péter, Solymos Gyula, Dr. Milics Gábor (balról jobbra)

Dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és Széchenyi István Egyetem docense arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan technológiai megoldások az agráriumban, amelyek műszakilag már most is megvannak, és várható az ugrásszerű elterjedésük, elmondta, hogy ő az oktatás irányából közelítené meg a kérdést. A digitális térben ugyanis sok minden át tud menni, viszont az oktatásnak az a feladata, hogy készségszinten képezzék ki azokat az embereket, akik majd a precíziós gazdálkodásban otthonosan fognak tudni mozogni. Ez pedig nem mindig lehetséges. A szakember szerint a készségszintű feladatoknál, az oktatóknak is új technológiai elemek bemutatásakor számít a személyes megjelenés. Dr. Milics Gábor szerint az agrárium az a terület, ahol nagyon sokat tudnak tanulni egymástól az emberek, és nemcsak az előadásokon, hanem egy konferencia szünetében, kávé mellett elbeszélgetve is. A szakember szerint az agrár-felsőoktatásban még elmaradás van, de remélhetőleg közelíteni fog a piaci igényekhez a színvonal.

- mutatott rá Dr. Milics Gábor.

A szakember véleménye az, hogy a felsőoktatási intézményeknek nem egy technológiát kell megmutatniuk és átadniuk a hallgatóknak, hanem egy gondolkodásmódot, egy újfajta szemléletet. Ahogy Dr. Milics Gábor fogalmazott, amikor manapság egy hallgató kijön az egyetemről, neki már magától értetődőnek kell lennie, hogy tudja azt, létezik automata kormányzás. Az oktató szerint a teljes magyar gazdatársadalomnak tennie kellene egy lépést előre.

Varga Péter, a Digitális Jólét Program Digitális Agrár Stratégia divízió vezetője elmondta, hogy amit a koronavírus és az azzal kapcsolatos helyzet előállított, az az, hogy felemelte az élet értékét, és minden olyan helyen, ahol az emberek fizikai jelenléte eddig természetes volt (kommunikáció, üzletkötés), ott most megjelent egy hiány. A szakember szerint ahhoz, hogy ezt a maga teljességében lássuk, fel kell keresni azokat a Facebook-oldalakat, ahol a mezőgazdászok egymással kommunikálnak, illetve meg kell nézni, melyek azok a tudásmegosztó platformok, ahol hozzá lehet jutni valamiféle digitálisan rögzített agrártudáshoz. Varga Péter szerint ilyen oldalból most még nagyon kevés van.

- mondta Varga Péter.

A szakember szerint már lehet látni, hogy a tradíciók kezdenek megtörni. A személyes jelenlét és a közvetlen kommunikáció már nem olyan fontos, mint korábban. Eddig azt tartotta a mondás, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. De most, ha a gazdának van egy drónja, és az megy ki helyette a földre, amikor ő nem tud, akkor lehet, hogy a drón szeme fogja hizlalni a jószágot. A Munkavégzés tradíciója még nem változott. Ennek ugyanis még technológiai gátja van: a piacról ugyanis hiányoznak a megfelelő automaták és robotok, de ha még sokáig tart a járvány, akkor Varga Péter szerint ezek is meg fognak jelenni. A szakember elmondta, hogy a különféle precíziós technológiák növelik a hatékonyságot, versenyképességet. De nem terjednek el egyformán. Sok helyen már megtalálható az aktuális csúcstechnológia, de máshol 20-30-40 éves gépekkel és technológiákkal dolgoznak. Az egyes ágazatok között is óriási különbségek lehetnek. Pozitív példának Varga Péter a szántóföldi növénytermesztést hozta fel, az állattenyésztés ellenében.

A szakember szerint egy új technológiának, egy új gondolkodásmódnak a megjelenése, és integrálódása egy ágazatban az elsődlegesen emberi kérdés. A digitalizációnak nem az eszközök és megoldások a gátjai, hanem az ember, aki használja őket. Az ember akkor kezd el használni valami újat, ha nem fél elengedni a régit. És itt található meg az állam szerepe Varga Péter szerint: olyan biztonságos környezetet kell létrehoznia, hogy az emberek el merjék engedni a régi dolgokat, és merjenek lépni a változás felé. A szakember szerint az államnak sokrétű, egymásra épülő, de főleg emberközpontú feladata van, hogy a farmmenedzsment döntési struktúra Magyarországon meg tudjon változni, és adat alapúvá tudjon válni, hogy az adat és a technológia közötti összefüggést a traktort vezető emberek is megértsék. Maga az állam is úgy kezdje felépíteni a saját struktúráját, hogy az adat alapú farmmenedzsmentet támogassa az elektronikus közigazgatással, a termékpályák menti szabályozással. Varga Péter szerint fontos, hogy nem az egyes technológiákat, hanem az embereket kell támogatni.

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Feldman Zsolt: Összetett kihívásrendszerben is jól teljesített 2020-ban a magyar agrárium
• A gyors büdzséalku és a klímavédelem fontosságát hangsúlyozta a lengyel agrárbiztos a Portfolio konferenciáján
• Drasztikus változást hozott 2020: megszólaltak a magyar agrárium nagyágyúi
• Elmebeteg év az idei az agrárhitelezésben
• Ezért fontos a magyar agráriumnak a gyors büdzséalku: üzent a lengyel agrárbiztos
• Csődhullám indul a magyar sikerágazatban? - Kormányzati segítséget kértek a vállalatvezérek a Portfolio konferenciáján
• Vallottak a szakemberek: lassan pont kerülhet a KAP-probléma végére?
• Ők lettek 2020-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
• Hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak Lázár János: ki kell szorítani őket az országból
• Megszólaltak a nagy vállalatvezérek: csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban
• Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart
  

Fotók: Stiller Ákos