Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Traktor 116 millió forintért, kombájn pedig akár 157 millióért is kapható idehaza, az ár pedig természetesen mindig szoros összefüggésben áll az adott gép teljesítményével. A hazai gépforgalmazók azonban minden esetben hangsúlyozzák, hogy a (táblázatainkban is feltüntetett) bekerülési összegek csupán listaárak, vagyis az eszköz felszereltségétől függően, illetve egyedi alkuk alapján még jócskán módosulhatnak - az esetek többségében lefelé.
A 116 millió forintos listaár a Claas Xerion 5000-es traktorához tartozik, amely hathengeres, 12,8 literes, 530 LE-s motorral van felszerelve, valamint folyamatosan változtatható áttételű ZF sebességváltóval, és még egy sor olyan prémium megoldással, amelyekkel az átlagos erőgépeknél aligha találkozhatunk. Ugyancsak a Claas gyártja a 157 milliós Lexion 780 kombájnt, amelynek 625 LE-s Mercedes-Benz erőforrása a Stage IV (Tier 4) emissziós előírásoknak felel meg. A magtartálya 12 800 literes, az üzemanyagtartálya pedig 1150 liter térfogatú. A cséplődob átmérője 60 cm, a rostafelület 6,2 négyzetméteres, a géphez kínált többféle vágóasztal közül pedig a Vario 1230-as munkaszélessége 12,3 méter. Listánk szerint - amely nem tekinthető teljes körűnek - az erőgépeknél a Fendt 1050 Vario, illetve a Case IH Quadtrac 620 szerezte meg a második, illetve harmadik helyet. A kombájnok toplistáján pedig a Case IH Axial-Flow 9240 és a New Holland CR9.80 fértek még fel a képzeletbeli dobogóra.
Összességében elmondható, hogy a 400-600 LE-s erőgépek megvásárlása azoknak éri meg, akik legalább 2000 hektárnyi földterületet művelnek (saját célra, vagy bérmunkaként is). Az összméret azonban nem minden, hiszen egy tagban legalább 100 hektárnyi földdel kell rendelkeznie annak, aki a nagyteljesítményű traktorát gazdaságosan szeretné kihasználni. Kis táblákban "szaladgálni" ezekkel a csúcsgépekkel nem érdemes, már csak a hosszabb vonulás miatt sem, hiszen 300-400 LE fölött már munkavégzés nélkül is extrém fogyasztás jellemzi a traktorokat. Pár száz hektárt ráadásul néhány hét alatt könnyedén "megesznek", így annak sincs értelme, hogy a méregdrágán vásárolt eszközök egy évben többet álljanak, mint dolgozzanak.
Sokaknak talán meglepő, de a megtérülés a 100-150 milliós gépek esetében sem lehetetlen, még hazai viszonylatban sem. A magas ár ugyanis kiemelkedő minőséggel párosul, így a tulajdonos akár 25-30 évre is tervezhet velük. Egyértelmű "ökölszabály" ugyanakkor nincs, hiszen típustól, évjárattól, táblamérettől, talajállapottól (kötöttségtől), és persze az éves munkamennyiségtől is függ, mikor hozza vissza az árát egy eszköz. Az átlagosnál magasabb javítási és szervizköltségek valamennyire szintén kitolják a megtérülési időszakot, és arról még nem is beszéltünk, hogy a felsorolt nettó árakhoz még az áfát is hozzá kell adni.
A prémium minőségre mindig akad vevő, és ez az általános bölcsesség a mezőgazdasági gépekre is igaznak tűnik. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb statisztikai jelentései szerint a magyar mezőgazdasági géppiac ugyan 11 százalékkal csökkent 2016-ban, ám a csúcskategóriás eszközöknél ez alig volt észrevehető. A 320 LE (235 kW) fölötti teljesítményű kerekes traktoroknál 41,5 százalékkal, 116 darabra nőttek az eladások 2015-höz viszonyítva, míg a 300 LE-t (220 kW) meghaladó gabonakombájnoknál csupán szűk 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható.
Összességében a traktorpiac 18 százalékkal, a kombájnpiac pedig 15 százalékkal csökkent tavaly hazánkban. A legfelső kategóriát azonban a válság szinte egyáltalán nem érintette, így erőgépeket 46,1 milliárd forint, arató-cséplő gépeket pedig 22,3 milliárd forint értékben juttattak el a véghasználókhoz ebben a szegmensben. Ennek tükrében nem csoda, hogy a magyar agráriumot továbbra is a túlgépesítettség jellemzi, a beszerzési pályázatokban bővelkedő elmúlt években a gazdák a valós szükségleteiknél több és nagyobb gépeket vásároltak.
A hazai géppark modernizálódása és fiatalabbá válása mellett egyértelmű trend az új beszerzésű traktorok átlagteljesítményének növekedése, amely mára meghaladta a 120 LE-t. A gazdálkodók erősebb gépeket vesznek, hiszen sokaknak már nagyobb teljesítményt követelő munkagépeik vannak, illetve ezt kívánják meg az összevont munkaműveletek is, vagyis a csökkentett menetszám.
A nagyteljesítményű traktorok nélkülözhetetlen vezérgépei lehetnek a több ezer hektáros gazdaságoknak. Nehéz talajmunkákhoz, szántáshoz, lazítózáshoz, tárcsázáshoz, kultivátorozáshoz, vagyis talaj-előkészítéshez egyaránt használhatók, különösen azért, mert több munkaművelet összevonása nagy tömegű, robusztus erőgépet igényel. Talán csak szállításhoz és vonuláshoz nem ideálisak, főleg ha sokszor és sokfelé kell járni velük. A kerekes traktorokhoz képest a gumihevederes változatok még nagyobb hátrányban vannak, ugyanis nemcsak manőverezni nehéz velük a közúton, de jelentősebb futófelület-kopással is kell számolni az esetükben.
A drága, nagy teljesítményű gépekkel szaporább a munka, ez talán a mellettük szóló legfontosabb érv. Különösen manapság, amikor a kiszámíthatatlan időjárás miatt a lehető leggyorsabban célszerű végezni egy-egy művelettel. A traktorokkal ellentétben a kombájnoknál nem feltétlenül a motorerő a meghatározó az ár tekintetében, már csak azért sem, mert a tavaly értékesített arató-cséplő gépek 75 százaléka amúgy is a legmagasabb (300 LE fölötti) teljesítmény-tartományba sorolódott. Itt sokkal lényegesebb a vágóasztal szélessége, hiszen a 6 soros kukorica-adapterrel vagy a 4-5 méter munkaszélességű gabona-vágóasztallal lehet igazán "haladós" a munka.