Hatalmas változások kapujában állunk, bár a mesterséges intelligencia már ma is életünk minden részére hatással van, az igazi áttörés még csak ez után következik. Ezek az új technológiai megoldások a hétköznapi életet megkönnyítő alkalmazásokban és a gazdaságot megreformáló, termelékenységet és jövedelmezőséget fokozó rendszerekben is megjelennek. A ma ismert technológiák azonban még csak az út elejét jelentik, a szakemberek olyan új AI-rendszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek teljesen átalakíthatják a gazdaságról és termelésről alkotott képünket - írja a Világgazdaság.

Új őrület hódít Európában: egyre több gazda pörgetné fel így a termelést

Jelentős a nemzetközi érdeklődés a Széchenyi István Egyetem részvételével készülő permetező drón iránt.

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis, mi az a mesterséges intelligencia (AI)? Olyan gép, ami képes leképezni az emberi intelligencia egy-egy részét. Miközben az általános mesterséges intelligencia, vagyis a teljes emberi intelligencia gépekben való megjelenése egyelőre még fikció, az úgynevezett szűk AI, tehát az emberi intelligencia egy-egy szeletének robotizálása már a valóság része. Egy digitális stratéga, Hortobágyi Ágoston szerint a globális AI-piac értéke megsokszorozódhat 2030-ra, az előrejelzések alapján elképesztő, de 136 milliárd dollárról akár 1581 milliárdra ugorhat. 

A mezőgazdaságban is utat törhet az AI

A modern kori mezőgazdaság rengeteg olyan új technológiát, megoldást alkalmaz, melyek elképzelhetetlennek tűntek évtizedekkel ezelőtt. A drónok például lényegében már nem is számítanak "nagy számnak" egyes farmokon, a precíziós gazdálkodás egyre megkerülhetetlenebbé vált az ágazatban. Ezek a technológiák fontos szerepet játszanak abban, hogy a termények fejlődését minél pontosabban figyelemmel tudják követni a termelők, ahogyan a talajviszonyokat is több hektáros területen monitorozni tudják. Így, ga több vízre, növényvédőszerre, tápanyagra vagy másra van szükség, időben be tudnak avatkozni. Arról nem beszélve, hogy még a kártevőkről és a kórokozókról is pontosabb képet kaphatnak a gazdák, mely szintén nagyban segítheti a munkájukat. A mesterséges intelligencia mellett plusz érv az is, hogy a hatalmas adatsorok kombinálásával és elemzésével képes naprakész információkat tud nyújtani a gazdáknak arról, hogy hogyan javítsák a növényeik állapotát és növeljék a hozamokat. De ez még mindig nem minden:

Ebbe most megéri belevágni: nagyot kaszálhat az a gazda, aki ezt meglépi

Elképesztő lehetőségeket nyújthat az űr a mezőgazdaság és a növénytermesztés számára.

Az úgynevezett agrorobotok használata alapjaiban változtathatja meg a mezőgazdaságról alkotott korábbi képünket. Sokan abban reménykednek, hogy az ágazatban egyre égetőbbé váló munkaerőhiányt képesek lesznek pótolni a robotok, így főként a jelentős kézimunka-igényes ágazatokban, mint például a kertészetek, életmentő jelentőségűek lesznek ezek a gépek. Segítségükkel nem kell attól tartani, hogy a hiányzó munkaerő miatt nem tudják elvégezni a szükséges munkálatokat az ültetvényeken, vagy épp nem lesz, aki leszüretelje a termést. Bár betakarítógépeket már régóta használnak a kertészetekben is, a meglévő berendezések érzékenysége korántsem összehasonlítható az emberi munka igényességével. Az AI azonban erre is megoldást nyújthat

- írja a lap.

A The Guardian cikkéből kiderül, hogy a gyümölcsök leszüretelésére kifejlesztett, úgynevezett négykezű robotok az emberi kézügyességgel felvértezve képesek betakarítani a termést sérülésmentesen és gyorsan. Így hát az érzékenyebb gyümölcsöket is - mint például a málnát - lehet majd géppel szüretelni. Összességében tehát látható, hogy valóban rengeteg előny származhat a mesterséges intelligenciából, ugyanakkor nem szabad elmenni a hátrányok mellett sem - merthogy, akad az is. Ezt alátámasztják a Cambridge-i Egyetem kutatói is, akik korábban arra jutottak, hogy amellett, hogy ezek az automatizált rendszerek is ki vannak téve a kibertámadásoknak, számos hátulütője lehet még az AI használatának. 

Nagy változás jön a magyar földeken: erre jobb, ha minden gazda felkészül

Feldman Zsolt: A tudásalapú, professzionális agráriumé a jövő, a sikerhez az új technológiák alkalmazására, nyitottságra és tudásra van szükség.

Míg egy intelligens rendszer képes az adott termény igényeinek megfelelően működni, előfordulhat, hogy a nagyobb és gyorsabb hozam céljából a környezetre káros módon alkalmazza a műtrágyákat, rovarölőket, vagy más vegyszereket. Emellett kiemelendő, hogy az automatizálás előnyit leginkább a nagyobb gazdaságok tudják kihasználni, a kisebb termelést végző családi gazdaságok nem igazán. Ebből pedig az következik, hogy a mezőgazdasági termelésben tovább fokozódhat az egyenlőtlenség. A mesterséges intelligencia tehát forradalmasíthatja ugyan a mezőgazdasági termelést, de a széles körű elterjedésük előtt a kockázatokat is fel kell mérni és a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni azokat. A kutatók kiemelik, hogy számos tudományágnak - beleértve az ökológusokat és antropológusokat is -, együttesen kellene ezekre a veszélylehetőségekre mielőbb megoldást találniuk.