Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A műanyagok, bár kétségkívül az egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyagok, napjainkra az egyik legnagyobb problémává nőtték ki magukat, hiszen előállításuk mellett az is nagy kérdés, hogy mi történjen velük a használatot követően, mivel csak nagyon lassan bomlanak le, és közben végig szennyezik a környezetet - olvasható a HVG.hu oldalán. A problémára a megoldást egy Fomes fomentarius nevű taplógombafaj jelentheti, ami a kutatók szerint ugyanis sok esetben kiválthatja majd a műanyagot.
A gombafaj használatával pedig a természet is jól járhat: szemben a nehezen lebomló, hagyományos műanyagokkal, melyekből valóságos hulladékhegyek képződnek számos esetben, a gombaalapú anyagok biológiailag lebomlanak, használatot követően pedig újra is lehet őket hasznosítani. A Fomes fomentarius azért lehet megfelelő a feladatra, mert különféle tulajdonságú anyagokat tud létrehozni: puhát, szivacsosat, keményet és fásat egyaránt. A kutatókat lenyűgözte a gomba struktúrája, és hangsúlyozták: ha a természet valamit ilyennek alkot meg, annak - túl azon, hogy szép -, valamilyen rendeltetése is kell, hogy legyen. És ezen gombafaj esetében eddig is volt már: a fatörzs oldalából kinövő gombát az emberek már évezredek óta használják tűzgyújtásra, lévén könnyen gyullad.
Mint az a Science Advances folyóiratban közölt kutatásból kiderül, a Fomes fomentarius különlegessége, hogy három rétegű: az egyes rétegek pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, tehát a hasznosítás módja is különbözhet. A kemény külső réteg például szélvédők ütésálló bevonataként használható, a puha középső réteg bőrszerű, és képes lehet utánozni azt, míg a harmadik a fához hasonlít. A kutatók számos tesztnek vetették alá az egyes rétegeket, hogy tanulmányozzák őket, és megállapítsák, hogy mire lehetne őket használni.
Mint a The Verge is megírta, már most növekszik az érdeklődés a gombaalapú csomagolóanyagok, textíliák és építőanyagok iránt - a kutatók pedig már el is készítették az első fejhallgató prototípusát a micélium nevű anyagból, ami gombafonalakból épül fel. Arra azonban nem érdemes számítani, hogy a gomba egy csapásra megoldja a műanyagproblémát - például erdőkből nem lehet betakarítani, mivel túl nagy kárt tenne a környezetben. Sőt, a gomba genomját is célszerű lehet módosítani, hogy egyes kívánt tulajdonságok hangsúlyosabbak legyenek. Az is komoly feladat még, hogy a gombaalapú anyagok - amellett, hogy biológiailag le tudnak bomlani - tartósak is legyenek.