Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmezéstudományi és Technológiai Intézetének vezetője szerint a magyar élelmiszeripar most nagy ugrás előtt áll: az iparág szereplői ehhez megtették az első, versenyképesség-javító lépéseket, és szemléletet váltottak, ami kinyitotta a kaput a digitalizáció elterjedéséhez. A szakember rámutatott, hogy a tavaly elfogadott Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS) megvalósítása a jelenlegi uniós ciklusban az élelmiszeripari fejlesztésekre fordítható 750 milliárd forintos forrással, nagy fejlődést fog hozni - írta meg a Világgazdaság.

Friedrich László szerint a magyar élelmiszeripar szereplői korábban a versenyképesség javítását a technológia fejlesztésével úgy próbálták elérni, hogy csak másolták a nyugati, illetve a körülöttünk lévő országok - például az uniós csatlakozás után nagyot fejlődő Lengyelország - példáját. E követő magatartás miatt pedig elmaradt a hazai élelmiszeripar ugrásszerű fejlődése. A szakember szerint azonban néhány cég ezt felismerve már nem a forrásokat elaprózva fejleszt, hanem egy-egy területet, mégpedig a legkorszerűbb technológiával. Ennek a megközelítésnek pedig már látszik az eredménye ezeknél a vállalkozásoknál.

A források ilyen szemléletű felhasználásával a fejlesztésekre rendelkezésre álló 750 milliárd forintnyi támogatásból sokat lehet javítani a magyar élelmiszeripar versenyképességén. Itt kerül kulcsszerepbe a DÉS, hiszen a hatékonyságnöveléshez fontos, hogy az adott cégek a maguk termeléséről és alapanyaghátteréről, a termékek előállításához szükséges energiáról is pontos információval rendelkezzenek, ez pedig - az egyes folyamatok monitorozásával, mérésével és elemzésével együtt - a stratégiában szereplő fejlesztésekkel alapképessége lesz a társaságoknak. Az információk termékpályaszinten állnak rendelkezésre, amely az iparági hatékonyságot, egyben az élelmiszer-ellátás biztonságát emeli.

A digitalizációra már korábban nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni, de az élelmiszeripari szereplők körében tapasztalható szemléletváltás és a digitális környezetben otthonosabban mozgó fiatalabb generáció nagyobb szerepvállalása - a fejlesztési forrásokkal együtt - jó alapot nyújtanak a magasabb szintre lépéshez. Az iparágban ráadásul nemcsak megjelent a mesterséges intelligencia (MI), hanem a néhány éve vártnál jóval intenzívebben jelen is van. Létezik olyan rendszer is, amely döntést is képes hozni, de a gyakorlatban a végső szót általában az ember mondja ki. Ehhez a mesterséges intelligencia a meglévő információk alapján felajánlja a lehetőségeket, mégpedig az egyes verziók megvalósulási esélyével, ráadásul az emberek számára kezelhetetlen mennyiségű paraméter vizsgálata után.

Az élelmiszeripar egyéb ágazatokat is húz magával, az ide befektetett 1 forint 2,8 forintot hoz a gazdaságban - mondta Friedrich László. Jó hatással van az élelmiszeripar fejlesztése például az építőipar, a gépipar, a vegyipar, az elektronika és a csomagolástechnika számára, miközben óriási húzóerő a mezőgazdasági alapanyag-termelésben is. Ezek alapján  az élelmiszeripar fejlesztésére jutó 750 milliárd forintnyi támogatás két-három éven belül megduplázódik.

A stratégiában 2025 és 2028 szerepel mérföldkőként. A DÉS-ben leírtak megvalósításával 2025-re az élelmiszeripari üzemek digitalizáltsági szintjében várható javulás mértéke a tervek szerint a beszerzésben és készletgazdálkodásban 26%-os, a termelésben 27%-os, a nyomon követésben és minőségbiztosításban 32%-os, a vállalatirányítási rendszer alkalmazásában pedig 45%-os lesz. A számítások szerint az üzemek termelésének hatékonysága is 25%-kal fog javulni ekkorra, a hulladék pedig 9%-ra csökken. 

A DÉS-ben kiemelt hangsúlyt kap a szakemberképzés. Mint Friedrich László fogalmazott, speciálisan képzett munkaerő szükséges ahhoz, hogy jól használják a digitális eszközöket, és kinyerjék a számukra szükséges adatokat, azokat pedig a döntések előkészítéséhez szükséges módon feldolgozzák. Fontos a méréstechnikában jártas szakemberek képzése is, mert ha nincs elegendő adat, mérésre is szükség van. E területek szakemberellátásához pedig új képzéseket kell indítani.

A stratégiában számszerűsítették is az újonnan képzett specialisták számát: a stratégia 2028-ra 50 végzett élelmiszer-digitalizációs mérnökkel és 3800 középfokú szakképesítéssel rendelkező és felnőttképzésben részt vett élelmiszeripari digitalizációs szakemberrel számol. Friedrich László elmondta, hogy az ilyen irányú oktatás már el is indult, a MATE-n például már elérhető digitalizációs, automatizációs és a méréstechnikai ismereteket adó BSc-kurzus, a szakmérnökképzés pedig ősszel indul.