Holán Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöki kabinetfőnöke a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián az Agrárkamara hosszú távú innovációs programjáról beszélt, amelyben kiemelt szerepet kapnak a hazai fejlesztésű startupok. A szakember az agrárium előtt álló kihívásokat összegezve elmondta, hogy az ágazatnak a jövőben egyre kisebb területen, egyre kevesebb inputanyag felhasználásával kell majd egyre több és jobb minőségű élelmiszert előállítania. Holán Balázs szerint ez csak úgy érhető el, ha az ágazat szereplői kiemelt prioritásként kezelik a hatékonyságnövelésnek. Itt van a legnagyobb szerepe az innovációnak és az innovátoroknak, akik között jelentős számban vannak startupok is. Ezek előnyeként a szakember a gyors reagálóképességet, a modern technológiák és módszertanok ismeretét, valamint az, hogy egy cél érdekében dolgoznak össze. Holán Balázs emellett a kiemelte még a startupok nagy növekedési potenciálját is.

Mire van szüksége ezeknek az innovátorokat ahhoz, hogy a legnagyobb hatást tudják elérni? Információra, piacra és tőkére, amely ebben az esetben jellemzően kockázati tőkét jelent

- mondta el Holán Balázs.

A szakember beszélt arról is, hogy ezeket a fenti szükségleteket a NAK a startupoknak egész évben tudják biztosítani. Holán Balázs végezetül ismertette a NAK Inkubációs Programját, amelyben olyan startupokkal foglalkoznak, amelyekben van potenciál, de önmagukban még életképtelenek lennének, valamint ezen felkarolt startupok által elért eredményeket.

Hogyan segíthetnek az innovációk a rekordméretű termések elérésében?

Ács Norbert, családi gazdálkodó, aki idén rekordtermést ért el kukoricából, az innovációk és a legújabb technológiák alkalmazása kapcsán elárulta, hogy ez nála afféle passzió. Egyfajta kihívásként tekint rá, hogy képes-e rekordtermést produkálni a földjén, de ezt az eredményt csak kiválasztott táblákra kell érteni, nem üzemi szinten valósul meg. A gazdálkodó elmondta, hogy a hektáronkénti 18 tonnás kukorica tényleg kiemelkedő eredmény, de azt nem szabad elfelejteni, hogy idén 16 tonna alatt mindenképpen veszteséges lett volna. Üzemi szinten ezt nem lehet kivitelezni, csak versenykörülmények között működhet, ahol ki tudja választani a legjobb területét, oda tudja tenni mellé a technológiát. Ács Norbert beszélt arról is, hogy jelenleg hiába adott minden technológia a mezőgazdaság szereplői számára, ha olyanok a terményárak, hogy a termelők nem tudnak eredményt produkálni. Emiatt egyfajta világvége hangulat van most az ágazatban.

Valahol az lehet a probléma, hogy az ágazat szereplői nem rendszerszinten gondolkodnak a technológiáról, ráadásul mostanra már rengeteg megoldási lehetőség áll rendelkezésre, és sokan nem is tudják, mit is válasszanak ezek közül

- mondta Ács Norbert.

Merre tart az innováció a mezőgazdaságban?

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója is elismerte, hogy az idei év egy erősen negatív hangulatot eredményezett az ágazatban, és ilyenkor nem szerencsés innovációról beszélni. A szakember elmondta, hogy az elmúlt 10 évben nagy változások mentek végig az ágazatban, és bár a 2021-es kiírású, a mezőgazdaság digitális átállást segítő pályázat sokat segített, azt azért nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés kétharmadában még mindig az 1970-es, 1980-as évek technológiáját alkalmazzák, az azóta képződött tartalékok pedig az elmúlt években elfogytak.

Jelenleg lépéskényszerben van az ágazat. Akik az elmúlt 2-5 évben elindították a helyspecifikus gazdálkodást, azoknak vannak tartalékaik. Ha ezeket a fejlesztéseket megtették, akkor annak az eredményei most mutatkoznak meg

- emelte ki Hadászi László.

Az innovációs főigazgató szerint a helyspecifikus módszerekkel még a mostanihoz hasonló rossz években is lehet javítani a jövedelmezőséget. A szakember elmondta, hogy a KITE Zrt. partnereinél több mint 1 millió hektárt tesz ki az a terület, ahol az első lépést már megtették a precíziós gazdálkodásra történő átálláshoz, év végéig pedig el fognak jutni odáig, hogy 500 ezer olyan hektár legyen, amelynél minden adott lesz ahhoz, hogy a gazdák helyspecifikusan, differenciáltan tudjanak termelni. Hadászi László ugyanakkor kiemelte, hogy az ágazat problémáinak megoldásához a technológia szintre hozására lenne szükség, a mesterséges intelligencia önmagában nem tudja megoldani a jelenlegi helyzetet. A szakember beszélt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság nincs felkészülve a mesterséges intelligencia bevezetésére. Mint mondta, a mostani válságból az elmúlt 4-5 év fejlesztéseinek valósan történő alkalmazása és használata fogja kihúzni az ágazatot.

Csanádi Tamás, a Claas Hungária Kft. fejlesztési vezetője elmondta, hogy ők is foglalkoznak hosszabb távú tervezéssel, de azt rengeteg körülmény képes befolyásolni, így ezen a téren óvatosnak kell lenni. A középtávú fejlesztések, innovációk terén azonban érdemes és kell is megkérdezni azokat a felhasználókat, akik ezeket az eszközöket aztán használni fogják. A szakember szerint olyan párbeszédet kell kialakítani a termelőkkel, ami pontosítja az úgynevezett megatrendeket. Bár az utóbbi idők mezőgazdasági gépei már rengeteg hasznos fejlesztéssel, modern szenzorral és egyéb funkcióval rendelkeznek, azért ezek még nagyon sokáig nem fogják tudni teljesen kiváltani az emberi érzékszerveket és döntésképességet. A szakember szerint a mesterséges intelligencia mellett a „józan paraszti észre” még sokáig szükség lesz az ágazatban. Szentpáli Szilárd, a Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési ágazatvezetője szerint még nincs a világon olyan technológia, ami kiválthatna egy jól képzett agronómust. A szakember szerint ugyanakkor, ha van egy olyan startup, akinek felvázolnak egy jó üzleti elképzelést, vagy egy jó célt, az rövid időn belül előállhat egy megoldással az adott kihívásra, problémára. Ezek a megoldások pedig nemcsak az eredményeket növelhetik, vagy épp az eljárásokat egyszerűsíthetik, de megoldásokat kínálhatnak az ágazatra általánosan jellemző munkaerőhiányra is. Hadászi László szerint az ágazat szereplőinek nem szabad a szemükre hagyatkozniuk, inkább mérjenek meg mindent szenzorosan, amit csak lehet.

Melyik az a szolgáltatás, amiért a legtöbbet fizetnének most a termelők?

Szép Marcell, a dFarm alapító-ügyvezetője azon az állásponton volt, hogy a mesterséges és a természetes intelligencia soha nem működhet egymás nélkül. A mesterséges intelligencia szerinte abban segíthet, hogy az összegyűjtött adatmennyiséget fel tudja dolgozni, és ez alapján javaslatokat tud megfogalmazni. A szakember úgy látta, hogy a mai világban a gazdáknak nem a terméshozamok minél magasabbra növelésére kell törekedniük, hogy arra, hogy ezeket a jelenlegi hozamokat minél alacsonyabb költséggel tudják hozni.

Nincs már arra idő, hogy papíron vezessük a gazdaság adatait, hanem az automatizálásra kell törekedni. Az adatgyűjtés legyen automatikus, a gazdának ne kelljen ezzel foglalkozni

- mondta Szép Marcell.

A dFarm alapító-ügyvezetője szerint a fejlesztőknek teljesen automatizált, egyszerűen használható és a döntéshozatalhoz a lehető legtöbb információt szolgáltató technológiákat kell a gazdák kezébe adni. És ez a feladata a mesterséges intelligenciának is - jelentette ki Szép Marcell. A szakember azt is elmondta, hogy egy olyan fejlesztésen dolgoznak, ami a kivétel pillanatától a hasznosulásig követi a víz útját.

Hadászi László az adatok és információk hasznosulása kapcsán elmondta, hogy nemrég végeztek egy felmérést, ami alapján arra jutottak, hogy Magyarországon minden harmadik növényvédelmi beavatkozás feleslegesen történik. Ha azonban erre odafigyelnének a gazdák, azzal már rengeteg kiadást lehetne megtakarítani, nem beszélve a kijuttatások differenciálásról és a pozícionálásról. Csanádi Tamás szerint ki kellene használni azokat a komparatív előnyöket, amelyekkel Magyarország rendelkezik. Ilyen például az, hogy az ország többszörösen le van fedve RTK-jelekkel, illetve az, hogy viszonylag jó az 5G-lefedettség.

De még mindig csak a felmerülő helyzetre való reagálásról beszélünk, és nem proaktivitásról. Szerintem a következő lépés, a következő nagy kulcsszó a proaktivitás lesz az ágazatban

- mondta Csanádi Tamás.

Mibe éri meg most befektetni a mezőgazdaságban?

Ács Norbert szerint ilyen kamatkörnyezetben talán a pénzpiacba fektetne be. Csanádi Tamás azon a véleményen volt, hogy most nem feltétlenül az innovációt kellene támogatni, hanem inkább a meglevő technológiákat kellene újra rangsorolni az alapján, hogy melyek a leggyorsabban bevezethetőek és profitábilisak. Hadászi László a tudásba fektetne, mégpedig az eljövő generációk oktatásába. Szép Marcell rövid távon a döntéstámogató rendszerek fejlesztésében, hosszabb távon pedig a robotika fejlesztésében gondolkodna. Szentpáli Szilárd is a döntéstámogató rendszerek fejlesztésében látja a jövő zálogát.

Az inputanyag-felhasználás egy jelentős költséghányad a hektárköltségekben, amivel nem minden esetben gazdálkodunk jól. Ha olyan döntéstámogató rendszereket adunk a gazdálkodók kezébe, amelyekkel előre tudnak gondolkodni, megtakarításokat tudnak realizálni, azzal növelni tudjuk a versenyképességünket

- mondta Szentpáli Szilárd.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio