Egy tallinni székhelyű cég, az Arbonics, nemrég 5,5 millió euró tőkebefektetést sikerült megszerezzen erdészeti digitalizációs rendszereinek bővítésére, számolt be nemrég az EU-Startups portál. A fiatal észt startup így most 7,3 millió eurós tőke felett rendelkezve lát neki terveik megvalósításának, amiknek a célja az európai erdők szénmegkötésének növelése, és ezen keresztül az erdészet versenyképességének javítása.

A digitális erdők kora

Hogy lehet digitális eszközökkel növelni az erdők szénlekötését és ezzel a klímára gyakorolt hatásukat? Az Arbionics-ot létrehozó két fiatal észt szakértő, Kristjan Lepik és Lisett Luik nem kevesebbet ígérnek, mint a természet és a technológia összekötését és ezen keresztül az ipari eredetű szénkibocsátás természetalapú csökkentésének új szintre emelését. Ez pedig abban segít, hogy az európai erdészetek a szénsemlegesítési piacon nagyobb teret tudjanak szerezni karbonkredit eladások formájában.

A cég által kiépített digitális rendszer úgy működik, hogy nagy adatmennyiségeket egyesít, és így minden eddiginél jobban képes az erdőkben uralkodó környezeti trendeket kimutatni - írja az EU-Startups. Az Arbonics platformja felszíni szenzoroktól és talajmérési adatfolyamoktól elkezdve műholdas földmegfigyelési adatokig több, mint harminc adatréteget egyesít. Ezt erdészeti és ökológiai szakértők modelljeivel értékelik és így különböző adottságú európai országokban minden egyes táj és régió egyedi környezeti tulajdonságaira szabva képesek az erdők szénlekötési képességeiről számításokat futtatni. A rendszer másodpercek alatt tud ajánlásokat tenni egyes területek gondozására, még olyan szinten is, hogy meg tudja mondani, hol, milyen fát kéne ültetni a legjobb szénlekötési eredmények eléréséért.

A karbonmegkötés ma potenciálisan jövedelmező bevételi forrása az európai erdészetnek, és az észt cég platformját jelenleg négyezer európai gazda használja, akiknek összesen 200 ezer hektárnyi területét és több, mint négymillió egyedi fát vizsgált eddig a rendszer. És itt nem akarnak megállni, mondja a két alapító. A mostani, 5,5 milliós kockázati tőkebefektetéssel azt ígérik, hogy a rendszerüket tovább fogják bővíteni. A kockázati tőkebefektetőiket, a NordicNinja, Plural és Tilia Impact Ventures cégeket is az Arbonics platformjának bővíthetőségi (skálázhatósági) aspektusa győzte meg. Azaz a jelenlegi mérethez képest a cég szerint könnyen és dinamikusan lehet terjeszkedni a platformmal. Ami azt illeti, idén év végére már az európai erdők felét szeretnék lefedni az adatbázisukkal.

Kristan Lepik, a két alapító egyike azt is elmondta, hogy a fejlesztéseik között nem csak az adatbázisuk méretének növelését tervezik, hanem funkcionálisan is többet szeretnének nyújtani, lefedve az erdészetben a vegetáció teljes életciklusát, valamint új szakértőket is felvennének a növekvő adatmennyiség elemzéséhez. A cég várhatóan sokkal mélyebb hatásvizsgálatokat fog tudni vállalatoknak készíteni, és a biodiverzitást is mélyebben fogja tudni kutatni.

Az erdészet új bevételi forrása, a karbonlekötés

Az erdészet karbonlekötési képessége az utóbbi években lett különösen időszerű kérdés, miután a széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó, önkéntes vállalásokra épülő karbonkredit-piac rohamos léptékben növekedésnek indult. Ez ma egyre jövedelmezőbb üzletág, amiből a mezőgazdaság és erdészet is bőven profitálhat, az erdők karbonlekötésétől kezdve a termőföld betonnal felszórásáig. A Forbes tavaly decemberi riportja szerint a 2023-as év, ami az emberiség történelmének legforróbb éve volt, minden eddiginél jobban felpörgette a karbonsemleges gyártást és karbonlekötést segítő karbonkredit üzletágat.

Új terv látott napvilágot: betonporral szórnának be több hektár szántóföldet

Egy ír cég elsőre megdöbbentő ötlettel állt elő, betontörmelékkel hintik be a szántóföldet.

A Forbes szerint 2050-re az ágazat 1,2 billió dolláros iparággá nőhet globálisan. Tavaly a karbonlekötéssel való kereskedés 6,5-szörösére ugrott egyetlen év alatt, 2022 végén még csak 800 ezer tonna szén lekötéséről adtak el igazolást, ez 2023-ra 5,2 millió tonnára nőtt. Csak a Microsoft 11 év alatt 2,76 millió tonna szén lekötésére adott ki megbízást.

A klímaváltozás fokozódásával, és a fogyasztói és kormányzati elvárások növekedésével pedig valószínűleg egyre több nagyvállalat fog egyre több pénzt fordítani arra, hogy piaci alapon megvásárolja a szénlekötési vállalásaik teljesítését karbonkreditek formájában. Itt jönnek be az európai erdészetek a képbe, a növekvő szénlekötési ágazatban ugyanis bőven jut hely az európai gazdáknak is.

Ijesztő jóslat érkezett az időjárásról: durva, ami Európára várhat a jövőben

A klímaváltozás miatt a világ több pontja, köztük hazánk tágabb régiója is jobban ki van téve a szárazságnak.

Mi a helyzet a magyar erdőkben?

Az erdészet modernizálására, digitalizációjára egyébként Magyarországon is vannak kiváló törekvések. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán folynak kutatások arról, hogy a faállományt és az erdőket digitális eszközökkel segítsék felkészülni a klímaváltozásra. Ennek a szenzoros adatgyűjtésen alapuló okos erdő modellnek Európa több országához hasonlóan, része a felszíni szenzorok mellett a légi és műholdas távérzékelés és földmegfigyelés is.

Az egyetemen egyébként a kutatások a precíziós erdészet irányában azt is vizsgálják, hogy az intelligens technológiákat és a nagy adatmennyiségek integrálását hogyan lehet az erdészetben ma hasznosítani. Erre egyébként léteznek Magyarországon is adatbázisok. Ilyen a NAIK által fejlesztett, erdészeti területhasznosításról adatokat tároló SITEVIEWER adatbázisa, valamint a NÉBIH országos erdőnyilvántartó rendszere is. Ezen kívül az ország erdősültségéről és a faállományról öt hektár alapterületű egységekre bontva ad leírást az Országos Erdőállomány Adattár. Végül pedig az Erdészeti Szakirányítási Információs Rendszer adataihoz bárki hozzáférhet.

Riasztó jóslat: néhány év alatt eltűnhet a bükk és a fenyő a magyar erdőkből

Harminc éven belül az ország több területe füves pusztasággá válhat.

A hivatalos kormányzati adatok szerint 2022-ben 2,07 millió hektár erdő volt Magyarországon, aminek kicsit több, mint fele (1,16 millió ha) állami tulajdonban van, 856 ezer hektár magántulajdonban, közösségi illetve vegyes tulajdonban pedig 20 ezer és 39 ezer hektár van. A magyar erdők klímaadaptációja hamarosan égető probléma lehet, miután a klímaváltozás komoly átalakulásokat hozhat a hazai erdőkben is. Egyes fafajok a kihalás szélén vannak, az erdős sztyepp kiterjedése növekvőben van, és a mostani trendek szerint valamikor 2041 és 2071 között a bükkösök teljesen el is tűnhetnek az országból. Az ország uralkodó természetes erdőtársulása a cseres-kocsánytalan tölgyes, kocsányos tölgy 179 ezer, kocsánytalan tölgy 175 ezer hektáron, cser 217 ezer hektáron volt található 2022-ben, ám ami messze kiemelkedett az élőfakészletben tavaly, az az akác 458 ezer hektárral.