Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A történelem során az innováció mindig is kulcsszerepet játszott a mezőgazdaság fejlődésének alakulásában. A mezőgazdasági forradalom idején megjelenő gépesítéstől kezdve a zöld forradalom során bevezetett nagy terméshozamú növényfajtákig az innováció minden egyes korszaka előre vitte az emberiséget, lehetővé téve a növekvő világnépesség élelmezését. Napjaink kihívásai azonban olyan új megoldásokat igényel, amely nemcsak a terméshozamok növelésére képes, hanem a környezet megóvására, a táplálkozás minőségének javítására és a társadalmi egyenlőség előmozdítására is. Az innovációra való törekvés közben a figyelem egyre inkább a génszerkesztés, mint potenciális változást hozó tényező felé fordult a mezőgazdaságban - írja a Corteva közleményében.
Őrület: ki nem találnád, hogyan űznék el a madarakat a földekről Amerikában
Az olyan technológiák, mint az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik. Bár a génszerkesztés csak az egyik darabja az innovációs kirakós játéknak, nem lehet eléggé kihangsúlyozni a mezőgazdaság előtt álló legégetőbb kihívások megoldására kínáló lehetőségeit. Az NGT-k lehetővé teszik a kutatók számára, hogy gyorsan és megfizethető módon fejtsék meg a növények összetett genetikai kódját. A GMO-kkal ellentétben az NGT egyanazon fajon belüli genetikai módosítást jelent, olyan technikák alkalmazásával, mint a CRISPR-Cas9, anélkül, hogy a génszerkesztés során idegen DNS-t vinnének be egyéb, nem rokon szervezetekből, így fenntartva a fajon belüli genetikai állomány integritását.
A növények genetikai kombinációjának feltárásával a tudósok azonosíthatják az előnyös tulajdonságokat, és felgyorsíthatják a nemesítési folyamatot azáltal, hogy célzottan nemesítenek olyan tulajdonságokkal rendelkező fajtákat, mint a szárazságtűrés, a kártevőkkel szembeni ellenállás vagy kedvezőbb beltartalmi értékű fajta, végeredményét tekintve ugyanúgy, mintha ez a folyamat a természetben történne, csak gyorsabban. Az NGT emellett megkönnyíti az egyedi környezeti kihívásokra szabott megoldások kifejlesztését, biztosítva, hogy a növények a különböző termőhelyeken is jól szerepeljenek, miközben csökkenthetővé válhat a növényvédőszer-felhasználás. Emellett az NGT-k fokozott hatékonysága minimalizálja a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokhoz.
Ez a jövő? – Már ember sem kell a gyorséttermekbe
kapcsolódó karbonlábnyomot, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntarthatóbb jövő építésére irányuló erőfeszítésekhez. Az Európai Unióban, ahol a fenntarthatóság és a környezetvédelem elsődleges fontosságú, a génszerkesztésben rejlő lehetőségek a mezőgazdaságban szorosan illeszkednek a mezőgazdaság hosszú távú rugalmasságának biztosítására irányuló célkitűzésekhez. A génszerkesztés mellett más innovatív technológiák együttes felhasználásával az EU elérheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a biológiai sokféleség növelésére és a körforgásos gazdaság előmozdítására irányuló ambiciózus céljait.
A génszerkesztés nem csak a mezőgazdaságra korlátozódó új technológia. Az orvostudományban is figyelemre méltó lehetőségeket mutat. Sikeresen alkalmazták a CRISPR-Cas9 módszert sarlósejtes vérszegénység és a béta-talasszémia genetikai rendellenességek kezelésére, ahol a betegek saját sejtjeinek módosításával érték el a háttérben meghúzódó genetikai mutációk kijavítását. Emellett a tudósok génszerkesztési technikákat a specifikus rákterápiák kidolgozására is alkalmaztak, amelyeket a daganat növekedését kiváltó specifikus genetikai mutációt célozta. Ezek az előrelépések az orvostudományban alátámasztják a génszerkesztési technológia átformáló erejét, és utalnak a mezőgazdaságban rejlő hatalmas lehetőségekre. Ahogyan a génszerkesztés forradalmasította az egészségügyet, úgy ígéri a mezőgazdaság forradalmasítását is, megoldást kínálva az élelmiszerrendszerünk előtt álló legégetőbb kihívások egy részére.
Miközben felismerjük az NGT-kben rejlő lehetőségeket, létfontosságú, hogy szigorú felügyelet és átlátható kommunikáció révén elismerjük az alkalmazásukkal kapcsolatos etikai és szabályozási szempontokat. A tudósok, a politikai döntéshozók és az érdekelt felek közötti együttműködés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az NGT-ket felelősségteljesen és etikusan alkalmazzák, megvédve mind az emberi egészséget, mind a környezet épségét, és biztosítva az elkövetkező generációk számára egy fényesebb és virágzóbb jövőt.
