Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) nemrég több, mint százoldalas jelentést adott ki a világ erdeinek helyzetéről, és bár van pozitív változás egyes területeken, a Föld erdei a klímaváltozás miatt ma nagyon sok kihívásnak vannak kitéve. Az egyik pozitív változás, hogy több országban hatalmas arányban csökkent az erdőirtás. Indonéziában 8,4 százalékkal csökkent 2022-re a fairtás, és 2023-ban Brazília amazonasi régiójában 50 százalékkal esett vissza. Több országban pedig nőtt is az erdők mérete. Ebben Kína vezet, évente majdnem kétmillió hektárnyi erdőtakaró-növekedéssel. 2020-ban a világ szárazföldjeinek 31 százalékát, 4,1 milliárd hektár területet borított erdő, ennek nagyrésze trópusi erdő, második a sarki erdők mérete, ezután következtek a mérsékelt és a szubtrópusi erdők.
A klímaváltozás veszélyei: invazív fajok, betegségek, erdőtűz
A megváltozott klímával több fronton küzdenek a bolygó erdei. A problémák közt ott van az invazív fajok, mint például idegen rovarok térhódítása, azonban az erdei fák új betegségekkel is küzdenek, ez pedig a fák növekedését is lassítja, és a faanyag minőségét is rontja. A kártevők elszaporodása hatalmas kihívást jelent a világ minden területén. A jelentés kiemeli például a fenyőhervasztó fonálférget, ami Kelet-Ázsiában hatalmas pusztításokat végzett a kínai, japán és koreai fenyőerdőkben. Dél-Koreában a kártevő 1988 és 2022 között 12 millió fát pusztított el. Az Egyesült Államokban pedig 2027-ig várhatóan mintegy 25 millió hektárnyi erdő fog komoly, 20 százalékos veszteséget elszenvedni a fás területek méretéből a rovarok és növénybetegségek miatt.
Ami szintén hatalmas problémát jelent a megváltozott klíma miatt, az az erdőtüzek terjedése. A FAO jelentése szerint az erdőtüzeknek mind a gyakorisága, mind az intenzitása növekszik. Az eurázsiai és amerikai boreális erdők, vagy ismertebb magyar nevén a tajga övezetében hatalmas tüzek pusztítottak az utóbbi években, 2021-ben a tajga adta az erdőtüzek miatti széndioxid-kibocsátás egynegyedét. 2023-ban majdnem 6700 megatonna széndioxidot bocsátottak ki a világon az vegetációs tüzek, ami összehasonlításként az Európai Unió fosszilis tüzelőanyagból származó széndioxid-kibocsátásának több, mint kétszerese volt.
A tajgán terjedő erdőtüzek egyébként idén is komoly gondokat okoztak. A Copernicus program júliusi jelentése beszámol róla, hogy idén nyáron is mekkora pusztítást végeztek a boreális erdőkben tomboló tüzek. Az kelet-oroszországi Jakutföldön idén nyáron 460 ezer hektár erdő égett le június végéig. A nyugat-kanadai vadonban hetek óta tüzek tombolnak Brit Columbiában és Albertában. Ráadásul a sarkkör területén rengeteg széndioxid tud felszabadulni a tüzekben, amik a megváltozott klíma miatt egyre gyakoribbak, ugyanis a sarkköri területeken is egyre szárazabbak és melegebbek a nyarak.
Mesterséges intelligenciával az erdők védelmében
A FAO jelentése öt módszert ajánl az erdők globális kihívásokkal szembeni védelmére. Ezek közt vannak a társadalmi, szakpolitikai és intézményes megközelítések, például a szektorok közötti együttműködés, földhasználattal kapcsolatos szakpolitikák kifejlesztése, illetve kevésbé reprezentált csoportok bevonása, mint a helyi lakosok és őslakók, a nők, a fiatalok. Szintén fontos a pénzügyi módszerek kidolgozása, mind privát, mind állami pénzügyi eszközök formájában. Ezen kívül pedig a technológiai eszközök különösen fontosak, mint a távérzékelés, a felhőalapú számítógépes rendszerek, és egyéb digitális eszközök, amik nagy mennyiségű, jó minőségű adattal tudják támogatni az erdőgazdálkodást.
Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia, ami több adatfolyamból (mint drónok, műholdas földmegfigyelés, szenzorok, drónok, stb) érkező, hatalmas mennyiségű adat automatizált feldolgozására és elemzésére kiváló eszköz lehet. A jelentés kiemeli, hogy az amerikai NASA, illetve az európai űrügynökség, az ESA hatalmas mennyiségű adatot tett nyilvánosan hozzáférhetővé a Landsat és Copernicus programok révén. Ezek a földmegfigyelési programok több évtizednyi idősoros adatot tettek elérhetővé, ez pedig az erdők helyzetének nyomon követésére nagyon sok lehetőséggel szolgál.
A ChatGPT és hasonló mesterséges intelligencia-platformok alaposan felforgattak több iparágat is, azonban az erdészet számára az MI a jelentés szerint kifejezetten kedvező lehetőségeket takar. A nagy nyelvi modell (large language model, LLM) elterjedése átalakította a digitális eszközöket, a gépi tanulás rengeteget tud segíteni az emberi programkódok javításában. Ez az erdészet szempontjából azt jelenti, hogy a nagy adatmennyiség automatizált feldolgozása, minőségben és hatékonyságban egyaránt kategóriákat ugorhat előre, és több hónapnyi emberi adatfeldolgozó munka napokra, vagy akár órákra rövidíthető.
Ez például az erdőirtás megakadályozásában rengeteget segíthet, emeli ki a tanulmány. Az erdőirtás elleni szabályozás fenntartásához például szükség van a gazdaságok területének nyomon követésére. Az olyan szintű átvilágításhoz, mint az egyes gazdaságok körvonalazása, határainak lehetséges változása, földhasználat módjának változása, hatalmas mennyiségű adat feldolgozására van szükség. Ez elképesztő mennyiségű emberi munkát igényelne. Ebben pedig elengedhetetlen az automatizálás és a mesterséges intelligencia használata, írja a tanulmány.
A magyar erdőket is védeni kell
Bár a Kárpát-medencében az erdők helyzete aggasztó, a KSH statisztikája alapján az ország élőfakészlete növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. 1998 és 2020 között az erdők folyónövedéke emelkedett, 11,6 millió köbméterről 13 millió köbméterre. Az, hogy a modern digitális eszközök az erdészet segítségére lehetnek, a magyar szakértők számára régóta ismert tény. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán már évek óta folynak kutatások az erdők klímaváltozásra való felkészítéséről a digitális eszközök segítségével. Az egyetemen folynak kutatások a precíziós erdészet lehetőségeiről.
Veszélyes időszak kezdődött itthon: most mindenkinek figyelnie kell
A klímaváltozás egyik nagy kihívása a vegetációtüzek terjedése, különösen a száraz, nyári időszakban. Az európai Copernicus-program Sentinel műholdjai ezeknek az előrejelzésében és kezelésében is nagyon sok segítséget nyújtanak. Az EU Európai Erdőtűz-információs Rendszere (EFFIS) több adatforrása között a földmegfigyelési adatok nagyon fontosak. Azonban a tagállamok szintén szolgáltatnak adatokat. Itthon az erdészeti hatóság Országos Erdőtűz Adattárat tart fent, ennek az adatbázisa alapján szolgáltat hazánk adatot az EFFIS-be. Az EFFIS honlapján megtalálható erdőtűz-veszélyességi előrejelzések egész Európát, így hazánkat is lefedik.
Bármikor beüthet a baj Magyarországon: ez főleg nyáron veszélyes
A NÉBIH erdőtűzvédelmi információs lapja kiemeli, hogy a száraz, nyári időszakban az erdei avar és a tűlevélréteg, illetve a felhalmozódott gallyak és ágak tudnak lángra kapni, ami júliustól szeptemberig a legjellemzőbb. Az Alföldön, Bács-Kiskun és Csongrád vármegyékben a száraz termőhelyű fenyvesekben szinte minden évben van erdőtűz.
