Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kerti komposzt készítésére a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag felhasználható.
A komposztálás előnyei:
- kevesebb szemét keletkezik
- olcsó és környezettudatos megoldás
- javul a talaj minősége
- javul a talaj hő-és levegőgazdálkodása
- javul a talaj tápanyagtároló képessége
- a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést
- nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben
- alkalmas tápanyag visszapótlásra és trágyázásra is
- nem kell elégetnünk a feleslegessé vált faágakat, nyesedékeket
Hogyan készítsünk komposztot?
3. Legyenek zöld hulladékok is a komposztban. Ezek a friss, lágy, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a friss vágott fű, az ételmaradékok, és a konyhai hulladékok.
4. Igyekezzünk minden alapanyagot felaprítani, mert így gyorsabban lebomlanak majd.
5. Ha folyamatosan gondoskodunk arról, hogy nyirkosan maradjon a szerves hulladék, akkor 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ilyenkor érdemes átkeverni a komposztanyagot, mert így több levegőhöz jut a szerves anyag, amivel elősegítjük a bomlás folyamatát. Ha száraz az idő, meg is öntözhetjük a halmot. Ilyenkor is érdemes megkeverni az anyagot, hogy gyorsítsuk a folyamatot, és levegőhöz jussanak a rétegek. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ne legyen túlságosan nedves a halom, mert akkor kellemetlen szagot áraszthat.
6. Az összerakástól számítva egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik. Ez egy könnyen lapátolható anyag, amit 1 centiméter vastagon célszerű szétteríteni és bedolgozni a bedolgozni a talajba.
Mit ne rakjunk a komposztálóba?
Kerüljük a húsmaradékokat és a zsírokat, a citrusfélék héját, a magvas gyomokat, és a beteg növényi részeket. Ne kerüljön a komposztba hús, csont és a főzött konyhai hulladék se. A dió és vadgesztenyefák lombját se komposztáljuk, mert az ezekben lévő juglon nevű vegyületnek növekedésgátló hatása van. A legfontosabb azonban, hogy semmilyen szervetlen hulladékot ne rakjunk a komposztba (konzervdoboz, üveg, műanyag, papír) mert ezek nem bomlanak el.
