Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A fagyok elleni védekezés elsősorban rügyképződéskor vagy rügypattanáskor válik nagyon fontossá, ezért ilyenkor olyan módszerekre van szükség, amelyek a kedvezőtlen hatások csökkentésére, esetleg kiküszöbölésére irányulnak. A gyümölcsfák rügyfakadásának késleltetésével a tavaszi fagy károsító hatását mérsékelhetjük.
Megelőző fagyvédelemnek számít, ha augusztustól már nem adunk nitrogén túlsúlyos műtrágyát a növényeknek, így ugyanis megáll a hajtásnövekedés. Jó módszer lehet még a füstölés, vagy a fagyvédelmi permetezés is, ahol a vesszőre fagyó vízpermet véd a még hidegebb külső levegőtől, de nagy fagyok idején szokás a gyümölcsösökben éjjel égetni, kis tábortüzeket gyújtani, ezek is képesek ugyanis pár fokkal emelni a hőmérsékletet.
A gyümölcsfák öntözése azért jó megoldás a kora tavaszi fagyvédelem során, mert így a fagyérzékeny fázisukat a tavaszi fagyok utáni időszakra tolhatjuk el. A nappali időszakban a gyümölcsfák folyamatos öntözése azért hasznos, mert ezáltal később indul meg a nedvkeringésük. Alma és őszibarack-állományokban ezzel a módszerrel akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is el lehet érni. A virágzáskésleltetés következtében az érés időpontja is késik néhány napot, ami nem gond, így ugyanis nem egyszerre lesz nagy mennyiségű gyümölcsünk, hanem hosszabb ideig, arányosan elosztva.
A kora tavaszi napsütésnek is lehetnek káros hatásai, főleg ha az éjszakák kemény fagyokat hoznak. Az egyik káros hatás a hőingadozás okozta kéregrepedés, és az ennek következményeként megtelepedő kártevők megjelenése lehet. Ugyancsak káros hatásokat vált ki az is, hogy a napsütésben egyes érzékeny fák nedvkeringése megindul, majd a hirtelen hideg hatására rövid időn belül ez a keringő nedv megfagy és roncsolja a szöveteket. Ezek ellen a hatások ellen az érzékeny fák törzsének kartonpapírral való betekerésével, vagy mésszel történő lefestésével védekezhetünk.
A nyári, könnyű mulcs a fagyok ellen nem megfelelő, ezért érdemes lecserélnünk vastagabb, fajsúlyosabb, a hideg ellen jobban védő anyagra. Ilyen például a zúzott kéreg vagy a vastag lombtakaró. Szintén mulcsozással óvhatjuk a kis méretű fák és a cserjék tövét is. A mulcsot rakjuk kis kupacban a törzs köré, és biztosítsuk, hogy a szél ne hordhassa el.
A téli növényvédelemhez tartozik az örökzöld növények öntözése is a csapadékmentes, fagymentes napokon. Ezeknek a növényeknek télen is van lombjuk, így a fotoszintézis és a párologtatás sem áll le, csak a mértéke csökken le, ezáltal a növény vizet veszít, amit pótolni kell. A havat lehetőleg rövid időn belülrázogassuk le az örökzöldekről, viszont ha már megolvadt kissé a hó, és újrafagyott, akkor már inkább hagyjuk a lombozaton.
Ez ne fólia legyen, mert az nem légáteresztő, és megrothadhat alatta a növény. A könnyű polipropilén szövet előnye, hogy lég- és vízáteresztő, vagyis az ezzel betakart növények nem fognak kiszáradni. Emellett még a fényt is megszűri, azaz üvegházként viselkedik. Ilyen szöveteket takaró- vagy zsákformában is vásárolhatunk, amelyeket a kisebb koronájú növényekre is ráhúzhatunk. A legjobb déli fekvésben a házfal mentén elhelyezni ezeket a növényeket, így ugyanis akár 3-4 fokkal magasabb hőmérsékletet is elérhetünk az árnyékban mérthez képest.