EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Gyakorlatilag ma már nem létezik magyar málna, hiába volt Magyarország az 1980-as években Európa legnagyobb málnatermelője. Akkor csaknem hétezer hektár termőterület volt az országban, ma már azonban a száz hektárt sem haladja meg. Főként Pest megyében vannak még málnaültetvények, amelyek a meleg idő miatt idén hamarabb értek be a málnaültetvények - mondta az Inforádiónak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke.
Ha a hobbikerteket nem számoljuk bele, akkor az 50 hektárt sem érheti el a málna termőterület - tette hozzá az alelnök. Ebből kevés mennyiség kerül a friss piacra, amelyet főleg Budapest környékén tudnak normális áron értékesíteni a termelők. A feldolgozóipar is vesz át málnát, ez a mennyiség azonban elhanyagolható.
A Magyarországon kapható málna nagyobb részét Szerbiából és Lengyelországból importálják. A kész fagyasztott árut pédául olcsóbban lehet behozni az országban, mint amennyiért Magyarországon a hűtőipari vállalatok az alapanyagot megvenni képesek. Apáti Ferenc kiemelte, hogy a málnaültetvények eltűnésének oka lehet, hogy az itthoni klíma nem igazán kedvez a málnatermesztésnek, a gyümölcs ugyanis nem bírja a forró, száraz nyarakat.
