Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A lótetű, hivatalos nevén lótücsök a rovarok egyenesszárnyúak rendjébe, azon belül pedig a tücsökfélék családjába tartozik, a világon csak Európában elterjedt faj. A lótetű jól megtermett példány: barna teste átlagosan 3-6 cm hosszúságú, hengeres, zömök és szőrrel borított, jellegzetes ásólábaival gyorsan halad a föld alatt. Elülső szárnyai megkeményedtek, testéhez képest rövidek, hátulsó szárnyai megnyúltak, amelyekkel nagy termete ellenére is tud repülni, ám ez mégis ritkán fordul elő. A lótetű, habár mérete miatt ijesztő lehet, egészségügyi szempontból az emberre nézve teljesen ártalmatlan élőlény.
A lótetű életmódja, táplálkozása
A lótetű éjjeli élőlény, nappal szinte sosem mutatkozik. Ideje nagyrészét masszív ásólábaival kialakított alagutakban tölti, amelyekben más földalatti élőlényekre vadászik. A lótetű mindenevő: levadássza a talajban élő kártevőket, férgeket, gilisztákat, ám, mivel a növények föld alatti szárát, gyökerét is jó étvággyal fogyasztja, a rendkívül kártékony rovarok közt tartjuk számon. A lótetű hím egyedeivel gyakran találkozhatunk tavasz végén és nyár elején, meleg éjszakákon, sőt, trillázásukat is hallhatjuk, amely a lótetű eszköztárában a párkeresés célját használja. A nőstény lótetű is képes hangot kiadni, ha megijesztik. Amikor tavasz végén a lótetű szaporodik, a hímek a földfelszín alatt számukra tágas, jó akusztikájú, Y alakú termeket ásnak, amelyben koncerttel invitálják párzásra a nőstényeket. A lótetű párzása rendhagyó: a nőstény lótetű mászik fel a hím hátára, így történik meg a megtermékenyülés. Az anya lótetű ezután a petéket a földben, 5-25 cm mélységben ássa el egy olyan, tojás nagyságú üregbe, aminek falát saját nyálával erősítette meg. A lótetű a nyár folyamán több fészket is rak, amelyekben összesen akár 500 petét is elhelyezhet.
Így védekezzünk ellene
A lótetű nem kíméli a veteményest: kedveli a melegágyakat, a zöldségnövényeket, a zsenge palántákat, lágy szárakat, csírákat, bármilyen kultúrnövényt szívesen fogyaszt. A talajt is károsítja, amelybe a növényeket ültetjük: ásólábaival összetúrja azt, járatokat váj, elszakítja a föld alatti szárakat, gyökereket. A lótetű által károsított növény elfonnyad, megbarnul - mivel nem kapaszkodik semmivel sem a talajba, kézzel könnyen kihúzhatjuk. Ha nagy a szárazság, a lótetű még a vastag, kemény karógyökereket (pl. répafélék) is megrágja. A lótetű ellen nehéz védekezni, ám érdemes mindent megtennünk, hogy megszabaduljunk tőle, különben hiába gondoztuk palántáinkat, mind odalesznek.
Fonálférgekkel a lótetvek ellen
Lótetű ellen hatásos a fonálféreg-készítmény: a fonálférgek és a velük kölcsönhatásban lévő baktériumok parazitaként viselkednek, elárasztják a lótetű testét, majd elpusztítják a kifejlett rovarokat és az imágókat egyaránt. Hatását lassan fejti ki, viszont veszélytelen, bio "gyógymód" a lótetűfertőzésre. Egy TikTok videóban egy kertész bemutatja, hogyan lehet vegyszermentesen eltávolítani a lótetveket úgy, hogy fonálférgeket permetezünk a növényekre. Bár elsőre ez nem hangzik túl jól, hisz ki szeretne férgeket a kertjébe, de tudni kell, hogy a fonálférgek ártalmatlanok mind az emberekre, mind az ember közelében élő állatokra, de a növényekre nézve is. A fonálférgeket kertészetekben vagy online is beszerezhetjük. Arra figyeljünk, hogy árnyékos területre permetezzük a fonálféreggel kevert oldatot, majd locsoljuk meg alaposan a talajt, ahová permeteztünk, hogy bejuthasson a fonálférges oldatunk, és a férgek ott elszaporodva kivégezhessék a lótetveket.