A paprika géncentruma Közép-, és Dél-Amerika, Európába először Spanyolországba került, ahol dísznövényként, majd gyógynövényként használták. A csípős fűszerpaprika Napóleon 1806-os kereskedelmi blokádja után vált fűszernövénnyé, mert akkor megtiltották a bors behozatalát Indiából, így kézenfekvő volt, hogy egy másik csípős, de elérhető növényi anyaggal pótolják azt. Hazánkba a XVI. században került először Carolus Clusius botanikus közvetítésével, és nagyon gyorsan elterjedt.

Gyógyhatása jelentős

Mint ahogy a csípős fajták csípősségüket, úgy gyógyhatásukat is a kapszaicin nevű hatóanyagnak köszönhetik, ami az idegvégződéseknél, a fájdalom keletkezésénél fejti ki hatását. Magas C-vitamin tartalma pedig immunerősítő hatással ruházza föl. 10 dkg fűszerpaprika őrleményben akár 7-8-szor több C-vitamin található, mint egy átlagos méretű citromban, ám azt tudni kell róla, hogy ez a vitamin hőre bomlik, tehát egy jól megfőzött pörkölt már nem számít akkora C-vitamin bombának. Ásványi sókból, B1 és B2, valamint A vitaminból is jelentős mennyiség található a paprikában. Összetételének köszönhetően élettani hatásai között érdemes megemlíteni, hogy étvágygerjesztő, emésztést serkentő hatása van. A népi gyógyászatban szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, illetve fogfájásra is használták. A kapszaicin reuma elleni gyógyszerkészítmények alkotója is, valamint külsőleg használható kenőcsökbe is teszik fertőtlenítő és vérkeringést pezsdítő hatása miatt.

Fontos gyógyhatásai ellenére mégis inkább fűszerként lett világhírű. Az őrölt fűszerpaprika a magyar konyha leggyakrabban alkalmazott fűszere: a gulyás, a pörkölt, a krumplis-tészta, a bableves, az abált szalonna, valamint a kolbászok és szalámik kihagyhatatlan hozzávalója. Az elmúlt években többször került a címlapokra azzal, hogy hamisítják, ami nem véletlen, hiszen nem egy olcsó fűszerről van szó és termesztése, feldolgozása is munkaigényes. A jelenleg kapható termékek között is vannak olyanok, melyek külföldről érkeznek, jóval gyengébb minőségűek, mint a hazai fűszerpaprikák, így keverten értékesítik: a magyar alapanyaggal javítják a minőséget és az import paprika adja a mennyiséget. Főzés után hamar kiderül, milyen minőségű volt a paprika, mert jelentős ízbeli különbségek is lehetnek a fajta, a termőhely és a feldolgozás függvényében. A színe például egy ideig javítható azzal, hogy mennyi magot tesznek és őrölnek bele a termékbe, mert a mag olajtartalma élénkebbé teszi a színt. Ám ennek hátránya is van, mert a magas olajtartalom miatt könnyebben avasodik így a fűszer. Fontos konyhatechnikai tanács, hogy a pirospaprikát ne pirítsuk hosszasan forró zsiradékban, mert elveszti piros színét, és megbarnul, keserűvé válik.

Ömlik az import fűszerpaprika Magyarországra

Senki ne lepődjön meg azon, ha egy fűszerpaprika csomagolásán azt látja a boltokban, hogy a magyar termés keverve van a kínaival, illetve a spanyollal.

A bús jövőjű hungaricum?

Annak ellenére, hogy a fűszerpaprikának a fontossága elismert a magyar konyhában a helyzete nem túl jó napjainkban. Ahogy az összes nagy kézimunkaerő igényű kertészeti kultúra bajban van, így a fűszerpaprika is. A szakma is borúlátó. Az ősszel megtartott „A Magyar Paprika Napja” című szakmai rendezvényen a terméktanács vezetője kiemelte, hogy a rendszerváltás óta eltelt harminc évben a fűszerpaprika termőterülete a tizedére csökkent az országban. Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke akkor hangsúlyozta, hogy a rendszerváltáskor 10 000 hektár, pár éve 2000 ha, tavaly 1500 ha, idén pedig már 1000 ha alá süllyedt a fűszerpaprika termőterülete. 20-30 t/ha alatt nem hatékony a termelés, emiatt pedig leépül az ágazat. Jelenleg egy kegyetlen piacletisztulás zajlik - tette hozzá a szakember. Azok a termelők, akik nem tudják a hatékonyságukat és szervezettségüket növelni azok kénytelenek abbahagyni, ők a rendszerint kisebb felületeken, mellékállásban termelők.

Egyre több ilyen fűszerpaprika van Európában: ezt jobb, ha mindenki tudja

Európa piacát mára elöntötte az olcsó kínai őrlemény, a magyar fűszerpaprikának meg kell különböztetnie magát a tömegárutól.

A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a növényvédőszer hatóanyagok választékának szűkítése is nehezíti a termelők dolgát. A rendezvényen sokan egyetértettek abban, hogy az egész kertészeti szakmára jellemző, hogy kicsi és egyre kisebb lesz. A termelés koncentrálódása zajlik (nem csak a fűszerpaprikánál) azaz egyre kevesebben termelnek, ám akik maradnak a szakmában azok próbálnak nagyobb területeken gazdálkodni, mert úgy hatékonyabb. Tehát a gazdálkodók számának csökkenése gyorsabb, mint a megtermelt mennyiségek csökkenése, a termelésben maradók hatékonyságának a javulása miatt.

Rengeteg ilyen paprikát árulnak a hazai boltokban: ezzel jobb tisztában lenni

A magyar élelmiszerekbe és a magyar boltokba kerülő fűszerpaprika is már többnyire külföldről származik.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kertészeti, illetve fűszerpaprika ágazat és a ráépülő feldolgozóipar kihívásairól osztott meg a jelenlévőkkel néhány gondolatot. Véleménye szerint nem kell az évtizedekkel ezelőtti termeléshez hasonlítani a mostanit, mert 30 éve minden más volt. Arra kell fókuszálni, hogy akik jól csinálják, számukra kedvezőek legyenek a feltételek, mindamellett, hogy közösségi szinten is hozzá kell nyúlni ehhez az ágazathoz. Mindig előre érdemes tekinteni, és ha egy út nem jól járható volt akkor vagy másikat kell keresni, vagy szélesíteni kell az utat, mondta Feldman Zsolt. A hazai fűszerpaprika termesztésben az uniós csatlakozás itt is visszaesést eredményezett. A piaci viszonyok megváltoztak, például jelenleg is sok EU-n kívüli paprika őrlemény érkezik hazánkba, ez pedig komoly versenyhelyzetet teremt. Az Agrárminisztérium munkatársa szerint akkor tud az ágazat megmaradni, ha ezekre a piaci körülményekre választ tud adni.

A kínai paprika őrlemény előállítási költségei jóval alacsonyabbak, mint a hazaiak, ezért lényeges, hogy tudjuk magunkat megkülönböztetni attól, ami nagyon olcsó és amiből nagyon sok van.

Nehéz a verseny

Míg évtizedekkel korábban egy mezőgazdasági termék árát az önköltség is meghatározta, ma már a világkereskedelem fejlődése miatt hazánkban hiába kevés valamiből a termésmennyiség, vagy megnőnek az előállításához szükséges input anyag árak, ez nem nagy befolyással van arra, hogy mennyiért lehet értékesíteni, tehát ez nem emeli meg a termék árát. Az Európai Unióban minden 3 kilogramm fűszerpaprikából, kettő Kínából, vagy Dél-Amerikából származik, tehát csak egyharmadnyi az uniós fűszerpaprika. Azaz, ha valamit csak drágábban sikerül itt megtermelni, akkor a kereskedelem beszerzi a világ bármely tájáról, ahol olcsóbb. Az EU-ba érkező fűszerpaprika mennyisége és értéke is évről-évre nő és ez a tendencia várhatóan nem fog változni. Idén hazánkban 957,6 hektáron 586 termelő igényelt fűszerpaprikára területalapú támogatást. E területek nagy része Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben található, és ilyen kis kultúráknál ez a területi koncentráció a szakemberek szerint is hasznos. Az előző években 16 ezer tonna volt a hazai termelés, 9-9,3 t/ha volt a termésátlag de a tavalyi év kivétel volt a sokkal gyengébb eredményével. A minisztérium álláspontja szerint ezért a hazánkban előállított fűszerpaprika piaca nem feltétlenül itthon van (jó minősége, de magasabb önköltsége miatt), ezt érdemesebb exportra vinni, ez persze azzal is együtt jár majd, hogy nálunk inkább az olcsóbb import áru jelenléte lesz a meghatározó.

Hazánkba tavaly Spanyolországból 1649 tonna fűszerpaprika érkezett, ami szintén kínai, csak már az EU-ban őrölték meg. És még további 800 tonna közvetlenül Kínából jött. Exportra pedig tőlünk Szlovákiába és Németországba adtunk el fűszerpaprikát. A fogyasztói szokások alakulása Magyarországon némileg ellentmond az uniós számoknak, mert a paprikás és csípős ételek fogyasztása nálunk csökkenőben van. Ám sok félkész, vagy kész paprikás szósz fogy az üzletekben, és van az a réteg, amely a különlegességeket keresi, így a füstölt őrleményekben is van még piaci lehetőség - hangzott el a szakmai találkozón.