Mint azt Nagy István agrárminiszter a kiskert programmal kapcsolatos szimpózium megnyitóján kiemelte, a háztáji gazdálkodás és a kiskertek művelése a vidék életében és a nemzetgazdaság szempontjából egyaránt rendkívül fontos. Ha van olyan program, amit a 21. században létfontosságú fenntartani, az éppen a kiskert program, amely a hátrányos helyzetű családok életét hivatott javítani.

A zártkertek művelése lehetőséget nyújt a genetikai sokféleség megőrzésére, a hagyományos kertgazdálkodás pedig különösen fontos szerepet tölt be a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában. Elősegíti az önellátást, javítja az élelmiszertermelési lehetőségeket, valamint hozzájárul a vidéki jövedelemszerzési képességek növeléséhez is

– emelte ki beszédében Nagy István agrárminiszter, majd hozzátette: a tanyasi életforma nem a múlt, hanem egy elképzelhető és élhető jövő egyik útja, melynek fennmaradásához azonban szaktudásra és kemény munkára is szükség van.

Mint mondta, ezen túlmenően a helyi piacok, vásárterek és a rövid ellátási láncok nyújtanak segítséget abban, hogy a helyben előállított, minőségi termékekből származó haszon is helyben maradjon. Nem véletlen, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében 1,6 milliárd forint keretösszegben a rövid ellátási láncok fejlesztésére és kialakítására is benyújthatóak pályázatok 2025. május 14-től.

A szimpóziumon Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy vállalatuk régóta elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Láthatatlanok elnevezésű programjukat is azért indították, hogy azt a réteget segítsék, amelyik kiszorul a legális pénzügyek világából, így pedig esélyt sem kap a felemelkedésre.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ennek részeként megvalósuló kiskert program jelentős segítséget jelent a hátrányos helyzetű településen élőknek, hiszen a háztáji gazdálkodás kiutat jelenthet számukra a nehéz helyzetből és hosszú távú pozitív változásokat is hozhat az érintett családok és települések életében. 

Mint az a szimpóziumon tartott kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott, egy ilyen kezdeményezés akár odáig is eljuthat, hogy a közösen megtermelt termény ipari hasznosításra kerülhet és a lakosság számára állandó bevételt hozhat, ahogyan az a Somogy vármegyei kastélyosdombói komlóültetvény esetében is elmondható.

A kezdeményezés pozitív hatása ráadásul akár már 60 másodperc után érezhetővé válik, rögtön azután, hogy az érintett család bekerül a kiskert programba – mutatott rá a kerekasztal-beszélgetésen Gáncs Kristóf, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatója. A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy a program hosszú távú fennmaradásához és tartós sikeréhez állandó anyagi forrásokra, kellően elhivatott szakemberekre, megfelelő infrastrukturális lehetőségekre és a legtöbb esetben egy "helyi hősre" is szükség van, aki hosszú éveken át elkötelezetten foglalkozik a programmal, és akinek hiteles szava van a helyi lakosság körében. Ha ez a személy valamiért eltűnik, az akár a teljes program kudarcát is jelentheti – mondta el Kiss Márta, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A szimpózium résztvevői egyetértettek abban, hogy a kiskert program nem csupán vetőmagokról és palántákról szól, hanem reményt is ad. Abban segít, hogy a legkisebb településeken újra gyökeret verhessen az önellátás és az összefogás, megerősödjön az önbizalom, újraéledjen a közösségi szellem, hosszú távon pedig olyan gazdasági és társadalmi változások induljanak el, amelyek valóban esélyt adnak a láthatatlanok felemelkedésre.