Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
182,4 millió eurós segítséget kaphat öt kelet-európai EU-tagállam és Horvátország a tavaly tavaszi és nyári árvízek okozta károk enyhítésére - írja a BruxInfo. Az Európai Bizottság tavaly decemberben javasolta, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Lengyelországnak 105 millió, Romániának 24 millió, Magyarországnak 22,5 millió, Szlovákiának 20 millió, Csehországnak 5 millió, Horvátországnak pedig 4 millió eurót utaljon ki az EU.
A Bizottság értékelése szerint az érintett hat országot jelentős kárt érte 2010 derekán. Az összesített, közvetett és közvetlen kár Lengyelországban a kétmilliárd eurót is eléri, Romániában 876 millió euró, Magyarországon 719 millió, Szlovákiában 560 millió, Csehországban 204 millió, Horvátországban pedig 153 millió eurós kárt okozott az árvíz.
Az Európai Szolidaritási Alap szabályzata szerint 1 milliárd euró az éves maximum felhasználhatósági limit, ezen belül a kifizetések forrását mindig ad-hoc módon kell megtalálni. Az elmúlt hónapokban hosszú vita folyt arról, hogy a 182 millió eurót milyen forrásból teremtse elő az Európai Unió.
A magyar elnökség végül kompromisszumos javaslattal állt elő, amit el is fogadtak az intézmények. Eszerint az EU képezzen úgynevezett negatív tartalékot, ami azt jelenti, hogy az unió fizesse ki a segélyt a jelenlegi befizetésekből, és majd az év végén pótolják a fel nem használt összegekből.
Az érvényben lévő szabályok szerint viszont évente 200 millió eurónál nagyobb értékben nem képezhet az EU negatív tartalékot, márpedig ha az idén történik még egy - a tavalyihoz hasonló - katasztrófa, akkor az EU nem fog tudni kötelezettséget vállalni arra, hogy a Szolidaritási Alapból még 2011-ben további pénzeket fizessen ki.
Az érintett országoknak, így Magyarországnak is ezt követően végrehajtási megállapodást kell aláírniuk az Európai Bizottsággal, amiben részletezik is, hogy a pénzt mire fogják felhasználni. Ezt követően a testületnek még formálisan is döntenie kell a kifizetésről.