A belvizes területre nem lehet rámenni munkát végezni, de a már ott lévő növények is károsodnak, elpusztulnak, ha a vízborítás hosszabb ideig tart, hiszen ekkor a talaj kapillárisaiban lévő levegő teljesen kiszorulhat. A belvíz esővízből és ha volt hó akkor hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz. A belvízzel elöntött területeken elpusztul a vetés, vagy késik a talaj művelése, hiszen az nem alkalmas a művelésre mindaddig, amíg a talaj vízzel fedett, vagy nagyon magas a nedvességtartalma.
Belvíz rendszerint tavasszal fordul elő, amikor a fagyott föld még nem engedett fel teljesen, s elzárja a víz útját mélyebb rétegekbe. Akkor keletkezik, ha a talajra kerülő nedvesség se beszivárogni nem tud a talajba, sem a terep lejtési viszonyok nem olyanok, hogy lefollyon onnan. Ehelyett megáll, pang. Rossz vízvezetésű, mély fekvésű szántóterületeken, de kertekben is súlyos károkat okozhat.
A belvízi veszély okai a természeti adottságokban, valamint az emberi tevékenységben kereshetők. A belvíz síkvidéki területeink jellemzője, Magyarország területének 45 százalékát érinti kisebb- nagyobb mértékben. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követően főként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák. A vízgazdálkodás tervezése napjainkban is központi kérdés. A folyó szabályozásokkal a cél az volt, hogy elkerülhetők legyenek az árvizek, hiszen ekkor kanyarulatokat vágtak le a folyókról (ezekből morotva tavak lettek) így az árhullám gyorsabban levonul. Ám egy nagy mennyiségű víz deficit is keletkezik, ami jól jönne, akár öntözésre az aszályos időben.
Belvíz a kiskertekben
A kiskertek esetén a mélyebben fekvő területeken megjelenhet ilyenkor a belvíz, és itt a fő probléma, hogy egy házikert általában nem nagy, tehát ha az csak részben válik vízborítottá, arányaiban az is nagy terméskiesést okoz. A belvíz megjelenése ellen kertjeinkben nem sok mindent tehetünk, ám, hogy minél hamarabb elvonuljon, azért már többet. A homokos, laza szerkezetű talajokba gyorsabban beszivárog a víz, mint a kötött agyagos talajokba, ezért ez utóbbiaknál tartósabb és több kárt okozó lehet a belvizes borítottság. Amennyiben kötött a talajunk, annak lazításával, például homok terítésével és beledolgozásával javíthatjuk a vízgazdálkodását. Ez csak kis mértékben változtatja, javítja a talajállapotot, ám a jobb vízgazdálkodású talaj nem csak belvíz esetén, hanem egyébként is jót tesz a növényeknek. A belvíz mindig a legalacsonyabban fekvő részeken jelenik majd meg. Ha kertünkbe kis tavat készülünk kialakítani, érdemes ide tervezni. Kis csatornát is áshatunk egy arra alkalmas helyen, ami pont úgy működik majd kicsiben, mint a települések belvíz elleni csatornahálózata nagyban. A belvíz ebbe a mélyebben fekvő árokba fog szivárogni, így nem a talaj felszínén áll majd meg. Az árok köré vízigényes, mocsári növényekből ültethetünk ki csoportokat, a medret befüvesíthetjük. Így a meder tavasszal megtelik vízzel, nyáron száraz ugyan, de nem mutat tájidegen képet, köszönhetően a növényeknek.
Vannak nagy vízmennyiséget párologtató növényfajok
A kert azon részre, ahol belvíz jelenik meg tavasszal olyan növényeket ültessünk, amelyek bírják az időszakos vízborítást, és sok nedvességet igényelnek, valamint párologtatnak el. Ilyen például a fák közül a fűz, a nyár. Ezekből vannak már kisebb termetű kertészeti változatok is, tehát nem arról van szó, hogy idővel egy nagy fa árnyékolja majd le az egész kertet. Fűzből számos kertészeti változat kapható, amelyek alacsonyabb bokros növésűek, akár színes lombbal. E fafajok nagy mennyiségű vizet vesznek fel, melyek nagy részét leveleiken keresztül elpárologtatják, így csökkentve a nem kívánatos vízmennyiséget a talajban.
A talajlazítás is fontos
A belvíz elvonulta után a növények számára előnytelen a tömörödött, levegőtlen talaj. Ezért tegyünk arról, hogy minél hamarabb száradjon a talaj: ezt talajlazítással érhetjük el, hiszen az így meglazított részek felülete nagyobb lesz, mint a sík talajé, következésképp gyorsabban képes a nedvességtartalmát párolgással csökkenni. Mezőgazdasági területeken drága, de eredményes belvíz elleni védekezési mód a dréncsövezés, ez kiskertekben a költségvonzata miatt nem ajánlott. Telekvásárlásnál érdemes megnézzük, mennyire belvízveszélyes az adott terület - így nem utólag kell szembesülnünk a problémával. A települések belvíz-besorolásában is utánanézhetünk ennek, de szemrevételezéssel is észrevehetők olykor.
Ha lapos, mélyen fekvő részeket látunk a kertben, akkor gyanakodhatunk, hogy ott belvíz is megjelenik időszakonként. E területeken sokszor mohás a talajfelszín, csalán, nadálytő és sok olyan nedvességet kedvelő, egyébként a vízparti vegetációkban élő növény is megjelenik itt, jelezve a problémát.
