Új szereplőnek számít a hazai mezőnyben a Széchenyi Bank. Hogyan tudná összegezni a pénzintézet célkitűzéseit és stratégiáját?

Valóban nagyon fiatal bankról van szó, amely érdemi tevékenységet bő egy éve végez. Az alapításkor meghatározott - és a mai napig változatlanul fenntartott - küldetés értelmében elsősorban a magyar vidék kis- és középvállalkozásainak bankja kívánunk lenni. Ezen belül főként a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a kereskedelem és az energetika területeire fókuszálunk támogatva minden olyan megoldást, amely segíti a vidéki gazdaság erősödését.

Adódik a kérdés, hogyan érik el a potenciális ügyfeleket?

Nem kívánunk saját fiókhálózatot létrehozni, hiszen az igencsak költség- és időigényes lenne. Ehelyett olyan stratégiai partnerségeket keresünk, amelyeken keresztül az említett vállalati kör elérhető. Ilyen partnerként a hitelszövetkezeteket jelölte meg Töröcskei úr, a bank alapítója, aki egyben a zalaegerszegi központú Széchenyi Hitelszövetkezet elnöke is. Tanulmányoztuk a hitelszövetkezetek történelmét és szabályozásait, és óriási előnyként értékeltük, hogy ezen szereplők - ellentétben a takarékszövetkezetekkel - csak saját tagjaik számára nyújthatnak hitelt. Szemben sok finanszírozó intézmény visszahúzódásával ezek a hitelszövetkezetek a helyben begyűjtött források lokális felhasználásában, a helyi gazdaság élénkítésében érdekeltek.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank is belépett a hitelszövetkezetek intézményvédelmi alapjába, és partnerbankként az ő tevékenységük hatékonyabbá tételén dolgozunk. Négy hitelszövetkezet van ma Magyarországon, és az ország mintegy felét, négy nagy régiót fedik le több tucat fiókkal.
De azt is célul tűztük ki, hogy a meglévő hitelszövetkezetekkel való együttműködés mellett, újak létrehozását elősegítsük.

Látnak fantáziát a közvetítői együttműködésekben?

Nyitottak vagyunk a takarékszövetkezeti együttműködések irányában is, továbbá olyan országos hálózattal rendelkező, nem pénzügyi intézmények partnerségét keressük, amelyek tökéletesen alkalmasak pénzügyi szolgáltatások közvetítésére.

Milyen piaci részesedést céloznak meg, és hogyan kívánják ezt elérni?

Jelentős tőkebevonást tervezünk, az elérni kívánt tőkeszint több tízmilliárd forintra tehető, amellyel már a közepes kereskedelmi bankok közé tudunk emelkedni. A tőkeemeléssel párhuzamosan akvizíciós elképzeléseink is vannak, szeretnénk néhány kisebb piaci szereplőt megvásárolni.

Célcsoportjukat több pénzintézet is kiemelten kezeli. Mivel tudja megkülönböztetni magát a Széchenyi Bank?

A kereskedelmi bankok túlnyomó többsége nem magyarországi központú és nem kizárólag a hazai piacon működő szereplő. Ezzel szemben nálunk minden döntés Magyarországon születik meg, és bízunk benne, hogy helyesen tudjuk értékelni azon szubjektív tényezőket is, amelyeket egyes szereplők távolról esetleg negatívabban látnak.
Elkezdtük kereskedőházak alapítását is, hogy a potenciális ügyfeleinknek a banki szolgáltatások mellett a piacszerzésben is segíteni tudjunk. A magyarországi piac megszervezése lesz az egyik cél, a másik pedig a külpiacok bevonása, amely tekintetben elsősorban kelet felé tekintünk: a volt FÁK-országok mellett az arab piacra és Kínára.

A belföldi piacon a nagy multinacionális láncokkal próbálunk megállapodni, hogy jobb feltételekkel és kiszámíthatóbb módon vásárolják fel a vidéki kkv-k által előállított termékeket, és rajtuk keresztül ezek egy része exportra is kerüljön. A nyugati piacokat ezúton szeretnénk elérni. Mindezek által a rendszerben részt vevő partnereink működését jelentősen stabilizálni tudjuk.

Mikorra válhat nyereségessé a bank működése?

Egy induló banknál az első 3-5 év természetesen veszteséges szokott lenni. Arra törekszünk, hogy a költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk, ezért csak az üzleti tevékenység fejlesztéséhez szükséges tételeket vállaljuk fel. Ezen stratégia eredményeként úgy látjuk, hogy már az idei év végére nyereségessé válhat a bank. Mindez persze annak is köszönhető, hogy a Széchenyi Bank csak azokat a tevékenységeket tartja házon belül, amelyekben komoly hozzáadott értéket tud teremteni, minden egyebet stratégiai partnereinken keresztül nyújtunk ügyfeleinknek.

Hol tartanak a termékskála kiépítésében?

Teljes kereskedelmi banki licenccel rendelkezünk, így minden olyan terméket képviselhetünk, amit versenytársaink is nyújtanak, ilyen szempontból nincsenek korlátaink. Indulásunknál sokkal inkább a tőkeellátottság szabott határokat, a közelmúltban megemelésre került alaptőkével azonban bővült a mozgásterünk. Ezen tranzakció eredményeként 2,7 milliárd forintra nőtt a saját tőke, és a nagyhitel korlátunk már eléri a 650 millió forintot, amellyel a legtöbb középvállalatnak is érdemi banki hátteret tudunk biztosítani.
Ezt erősítendő együttműködünk a különböző állami intézményekkel, így nagymértékben szeretnénk használni az MFB Csoport által kínált konstrukciókat, külföldi projektek esetében pedig az Eximbank és Mehib együttműködések játszanak kiemelt szerepet. Ezen megoldások bevonása kulcskérdés stratégiánk megvalósítása szempontjából.

Emellett a különböző tevékenységekre egyfajta bankcsoportot alakítottunk ki: van faktorcégünk, lízingcégünk, önkéntes nyugdíjpénztárunk, kereskedőházaink. A jövőben igen nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a befektetési szolgáltatásokra is, ezért egy alapkezelő céget hozunk létre, amely jellemzően a külföldi partnerek által Magyarországra hozott források kezelésével fog foglalkozni, illetve a jelentősebb hazai megtakarításokat is a gazdaság fejlesztésébe tudja visszaforgatni. Célunk, hogy ez a szolgáltatás az év végére pöröghessen, méghozzá teljes fordulatszámon.

A prémium és privátbanki ügyfélkör megszólítása része a stratégiának?

Tervezzük ezek megcélzását, ám ez esetünkben - reálisan - hároméves időtávon belül kivitelezhető. Bizonyos lépéseket már eddig is tettünk, hiszen a Visával kötött partnerkapcsolatunk mellett hamarosan MasterCard kártyákkal is piacra lépünk, és egy üzleti hitelkártya kibocsátását is tervezzük. Ezen túl a kiemelt ügyfélkörnek speciális bankkártyával kívánunk a kedvében járni.

Hogyan látja a hazai és külföldi tulajdonú bankok piaci súlyainak eltolódását?

Megkérdőjelezhetetlen, hogy szükség van a külföldi bankok magyarországi részvételére, hiszen a nemzetközi pénzügyi rendszerben kialakuló új technológiák, létrejövő szaktudás rajtuk keresztül is érkezik az országba. Emellett az export túlnyomó részét a külföldi tulajdonú multicégek, vegyesvállalatok adják, amelyek finanszírozása érthető módon nem a kis magyar bankok feladata. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a magyar tulajdonú bankok aránya növekedjen a piacon. A jelenlegi kb. 20-25 százalékos aránnyal szemben egy 35-40 százalékos részarányt tartanék kívánatosnak.

A külföldi tulajdonú bankok visszahúzódása egyáltalán nem egyedülálló, kizárólagosan magyar jelenség, hanem az EU keleti országaiban egységesen megfigyelhető. Sőt a dinamikusan fejlődő Oroszországban is visszahúzódnak a soraik újrarendezésére fókuszáló külföldi bankok. Stratégiai kérdés ugyanakkor, hogy az ilyen időszakokban itthon a magyarországi központtal rendelkező szereplők át tudják venni a külföldi bankok szerepét, ezért minden olyan konstrukcióra nyitottak vagyunk, amelyet a kormány e cél érdekében elérhetővé kíván tenni.