Az MBH Bank Nyrt. történelmi lehetőségnek tartja a jelenlegi pályázati időszakot, hiszen a magyar kormány azon döntésének köszönhetően, amellyel 80 százalékkal egészíti ki a vidékfejlesztési uniós forrásokat, 1500 milliárd forint áll rendelkezésre a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra. Ez több mint 30 százalékkal nagyobb összeg, mint ami ugyanezen időszak alatt a lengyel gazdák és feldolgozók rendelkezésére áll - írja a MÁSZ. A legnagyobb külső kockázatot az USA jelentős mértékű túlköltekezésében és eladósodásában látja dr. Mezei Dávid, az Agrárkapcsolatok és Agrártámogatások Központ vezetője. Emiatt a befektetők kockázatosabbnak találják az amerikai államot, és ezzel párhuzamosan megnőnek a hozamelvárásaik.

Bejöhet a gazdák számítása? Ezzel a növénnyel nagyot lehet szakítani idén

Továbbra is erős a magyar gazdák bizalma a napraforgóban, 2024 jó éve lehet a növénynek.

Mivel az amerikai államkötvények egyfajta viszonyítási pontként szolgálnak a világ pénzpiacain, az emelkedő, ill. tartósan magas amerikai kötvényhozamok mindenki számára megdrágítják a pénzforrásokhoz jutást. Ez a kamattámogatás a normál támogatáson felül jár, vagyis aki ezt igénybe veszi, annak is 50 százalékos támogatási intenzitás jár. A kamattámogatás a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 10 százalékáig igényelhető, vagyis ekkora összegű kamatot lehet majd visszaigényelni. A 2010-es évekre jellemző „olcsó” pénz korszaka egyelőre nem tér vissza, de a Vidékfejlesztési Program által biztosított új kamattámogatásnak köszönhetően már kigazdálkodható kamatkörnyezetre lehet számítani.

Az OTP Bank Nyrt. ebben a ciklusban is sok beruházási hitelt nyújt, illetve előleget a projektekhez, továbbá lehetőség van a projekt üzemeltetéséhez szükséges forgóeszköz-finanszírozásra - hívta fel a figyelmet Szabó István, az OTP vezető agrárszakértője. A legjobban várt újdonságot a kamat- és kezességvállalási díjtámogatás jelenti, amellyel kapcsolatban még folynak az egyeztetések az AM és a bankok között. A korábbi KAP stratégiai időszak alatt megvalósított beruházások jó példaként szolgálnak arra, mennyit jelent a fejlesztés egy nehezebb, kockázatosabb, bizonytalanabb időszakban. Az elmúlt másfél év takarmány-, hús- és tejpiaci helyzete kedvezett az állattenyésztőknek, ám a magas kamatok elvették sok gazda kedvét a fejlesztésektől.

Eldördült a startpisztoly: százmilliárdok jönnek az agrofood-szektorba

A vidékfejlesztési források hatását elemeztük Hollósi Dáviddal az Alapvetés podcast adásában.

Az utóbbi két évben az állattenyésztés aránya emelkedett az EU-s kibocsátásban. 2023-ban a gabonafélék árai visszatértek nagyjából arra a szintre, ahol a koronavírus és a háború előtt voltak. A növénytermesztés és a kertészet, valamint az állattenyésztés kibocsátásának aránya az EU-ban változatlanul 60:40 százalékarányban oszlik meg. Az állattenyésztés részaránya nőtt 1,5 százalékkal, míg a növénytermesztésé csökkent. Állattartó telepek fejlesztésére és megújítására csaknem 100 milliárd forintot fordítottak 2023-ban.

Az egyéni gazdaságok hitelei közül továbbra is a beruházási hitelek voltak túlsúlyban, állományuk 2,2 százalékkal 255,5 milliárd forintra bővült, és ez értékben a teljes hitelállomány közel 70 százalékát tette ki. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A társas vállalkozásoknál a beruházási hitelek állománygyarapodása volt meghatározó, a teljes hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett.

Nem biztos, hogy idén beindulnak a nagy fejlesztések a mezőgazdaságban

A szakember szerint az agrár- és az élelmiszerban a kapacitásnövelő beruházások a második félévben, vagy inkább jövőre indulhatnak be.

Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője a kockázatokat alapvetően két nagy csoportba sorolja: egyik a környezeti és fogyasztói, a másik pedig a gazdasági kockázatok. Az előbbibe beletartoznak a klímaváltozás fő kockázatai (így például a nyári hőhullámok miatt nőhet az elhullás, csökkenhet a termékenyülés az állatoknál), az EU egyre növekvő fenntarthatósági elvárásai (pl. állatjóléti, CO2- és metánkibocsátási kérdések), a változó fogyasztói magatartás (az egészségtudatosabb táplálkozás, az élelmiszerek előállításának környezetre gyakorolt hatása, az intoleranciával és ételérzékenységi problémákkal küzdő fogyasztók növekvő száma), illetve a geopolitikai kihívások, élelmiszer-biztonsági kérdések. A gazdasági kockázatok esetében az infláció, a kamatok, az energiaárak, a devizaárfolyam alakulása, a vásárló erő változása, a munkaerőpiac kérdései és a nemzetközi verseny alakulása fogják leginkább meghatározni az ágazat lehetőségeit.

Az állattenyésztésnek voltak most jó évei, ami - sok egyéb tényező mellett - alapvetően a takarmányárak csökkenésének volt köszönhető. Erre nagy szükség is van, mert a mezőgazdaságon belül talán velük kapcsolatban vannak a legnagyobb fenntarthatósági elvárások, amelynek teljesítéséhez bizony beruházásokra van szükség. Emellett csökkentik a cég gazdasági sérülékenységét azáltal, hogy mérséklik az energiafogyasztásukat, minimalizálják a munkaerő-szükségletet, illetve segítik az inputanyagok okszerűbb, tudatosabb felhasználását. A tavaly év végi mezőgazdasági hitelállomány alig 2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeriparé meghaladta a 4 százalékot.

Nagy a baj: egyre többen fizetnek késve a magyar mezőgazdaságban

Visszafogják, de sok magyar cég el is halasztja a beruházásait és késve fizetik a rezsiszámláikat is.

Az idei év a szokásosnál is alaposabb portfólióátvilágítással kezdődött az Erste Agrár Központnál. Csaknem minden ügyfelük készül a pályázatok beadására. Ez az állattartókra kiemelten igaz. Az ügyfelek már az ötlet megszületésekor, sőt gyakran már az előtt is egyeztetnek velük. Agrárszakmai műhelyük segít a helyes stratégia kialakításában. Az élő állatok és állati termékek piacain stabilak az árak, ez a korábbi éveknél kedvezőbb jövedelmezőséget vetít előre, és jó motiváció a fejlesztésekhez.

Miközben a szántóföldi növények tartósan kedvező piaci viszonyai a termelési kedvet hosszú évekig magasan tartották, addig az állattartókat megrostálták a hektikus piaci, jövedelmezőségi viszonyok, és a megmaradt kemény mag már a legjobb harcosokat tudja soraiban. A növénytermesztőknél szép számmal vannak olyanok, akik az elmúlt nehezebb időszakban kiestek, vagy most hagyják abba a tevékenységüket. Amennyiben a terményárak tartósan alacsonyak maradnak, az állattartók kedvező költségviszonyok között tovább fognak erősödni. Közülük is egyre többen lesznek képesek arra, hogy hatékonyságukat nemzetközi versenyképességi szintre emeljék. Így, amikor érkezik a következő hullámvölgy, már nagyobb ellenálló képességgel fognak rendelkezni. Ha e jövő fonalát tovább szövögetjük, akkor egy koncentráltabb mezőgazdaságot látunk 

- vélekedik Fórián Zoltán.

Ez a mainál nagyobb gazdaságos üzemméreteket jelent mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban. A növénytermesztésben a portfólió (növényfajok) bővítése, az állattenyésztésben a meglévő ágazatok megtartása és erősítése várható a gazdaságok szintjé