2024. november 21. csütörtök Olivér

Soha nem találná ki! - Itt buknak ki az áfacsalások

agrarszektor.hu
Van egy növény, amelyből évekig többet exportáltunk, mint amennyi termett.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Egyértelműen jelzik az elmúlt évek repcestatisztikái, mennyire aktívak voltak az áfacsalók a hazai piacon. A "kiszállítások" éveken keresztül meghaladták azt a repcemennyiséget, amely az országban egyáltalán megtermett. Mivel a repce kis szántóföldi növénynek számít, már viszonylag kevés fiktív ügylet is elegendő volt ahhoz, hogy a statisztikák felboruljanak és a visszaélések "kibukjanak". Bár a repcepiac is sokat tisztult a fordított áfa adózás 2012-es bevezetése óta, szakértők szerint lehetnek még gyenge pontok a rendszerben. Mi van például akkor, ha egyes gazdálkodók repcetermésük egy részét be sem jelentik, és ezzel indítják el a "fekete láncot"?

Az elmúlt időszakban szinte minden évben meghaladta a repceexport azt a termésmennyiséget, amely egy-egy évben egyáltalán az országban megtermett. Bár lehetnek statisztikai hibák is, és a mérleget a január elsejei átmenőkészletek, illetve a kétségívül létező magimport és a belföldi feldolgozás is befolyásolja, szakértők szerint a szaldó végeredményben azt mutatja, hogy évek óta nem termett annyi repce, amennyi a kimutatások szerint rendszeresen "elhagyta" az országot.

E jelenséget csak úgy lehet magyarázni, hogy egyes gazdasági szereplők a repcepiacon is áfacsalásokat hajtottak végre. A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) bejelentették, hogy a repcét más uniós tagországba viszik, de a terményt valójában nem szállították ki, hanem az áfamentesen megvett árut itthon adták el, esetleg több más itteni cégen átfuttatva értékesítették a külpiacokon. Eközben a felszámított áfát elfelejtették befizetni, vagy jogtalan adóvisszaigényléseket hajtottak végre.

Tény ugyanakkor, hogy a kiviteli bejelentések nagyobb részét nem követte tényleges áfacsalásos eladás a hazai piacon, mivel a belföldi éves feldolgozás ma is csak 100-120 ezer tonna körülire tehető, vagyis a 400-600 ezer tonnányi, évente megtermelt repcemag nagy része valóban exportpiacokra ment. A szántóföldi növénytermelésben viszonylag kevésnek számító éves össztermés miatt azonban az áfacsalásos kísérletek a statisztikákban könnyen kibukhattak, hiszen nem kellett túlságosan sok, fiktívnek szánt kiviteli bejelentés ahhoz, hogy az a képtelen statisztikai helyzet álljon elő, amely szerint az export meghaladja a megtermett teljes termésmennyiséget. Így a repcepiaci statisztikákból talán a legegyértelműbb módon olvasható ki, hogy az elmúlt időszakban milyen áfacsalásos praktikák zajlottak a hazai mezőgazdasági piacon.

A rendelkezésre álló adatok szerint a naptári éves repceexport 2009 óta mindig meghaladta a teljes hazai termést, kivéve a 2013-as évet. A különbség ingadozott, de általában 100-150 ezer tonnát tett ki. Tehát évente papíron ennyivel több repce hagyta el az országot annál, mint amennyit a betakarított termés valójában lehetővé tett volna.

A repcemérleg azonban nem ennyire egyszerű, és első látásra több tényező is árnyalhatja a képet. Ilyen például az úgynevezett átmenő készlet, amelyet a KSH január elsejei dátummal mutat ki, mivel az éves termésből nem minden tétel jut a piacra a betakarítás évében. A KSH az utóbbi időszakban 60-100 ezer tonnás éves átmenő készleteket rögzített, vagyis ezek nagyságrendileg hasonló "tartományban" mozogtak, tehát egyik évről a másikra "forrásoldalon" nem módosítottak lényegesen az adott év termésen felül értékesített árumennyiségen.

A mindenkori készleteket bővítette, hogy évente eltérő mértékű, 10-110 ezer tonna import repcemag is érkezett az országba, de ezzel a már említett, 100-120 ezer tonnás hazai feldolgozás állt szemben, mégpedig oly módon, hogy amikor a behozatal több volt, a repceolaj-gyártás is növekedett. Tehát a behozott árumennyiség valószínűleg nem vált exportált árualappá, sőt a hazai feldolgozás még csökkentette is a ténylegesen kivihető repcemennyiséget, mivel szinte mindig meghaladta az importot, így a különbséget hazai termésből kellett fedezni.

 

 

A múltban a különböző adatforrások feldolgozása, aggregálása után találtunk arra utaló jeleket, hogy nem minden esetben állhatott tényleges termékmozgás a külkereskedelmi adatok mögött" - fogalmazott az agrarszektor.hu kérdésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezért a KSH 2011 óta fokozott figyelmet fordít az adatok konzisztenciájának és minőségének javítására. Részben ez, részben pedig a fordított áfa adózás 2012-es mezőgazdasági bevezetése eredményezte azt, hogy a termelési és a külkereskedelem-statisztikai adatok konzisztenciája javult. Így például a 2012. júliusa és a 2013. júniusa közötti gazdasági évben túlzott exportról már nem beszélhetünk - közölte a hivatal.

A kormány éppen az áfa csalások miatt vezette be 2012 júliusától a fordított adózást a gabonapiacon, illetve az olajosnövény-ágazatban, ahová a repce is tartozik. Az intézkedés jelentős tisztulást hozott, de szakértők szerint ez a repcestatisztikákban még nem látszik teljesen egyértelműen.

Ez részben azzal is magyarázható, hogy az egyes adatok más-más értelmet hordoznak. A gazdasági évre vonatkozó - tehát a repcénél július 1. és június 30. közötti - információk döntően arra utalnak, hogy egy-egy adott év repcetermésével mi történik. A naptári éves adatokat viszont ettől eltérően kell értelmezni, mivel az első félévben még az előző évi, a másodikban pedig az adott évi repcetermés sorsát tükrözik.

Ezért a 2012-es éves adatok még olyan repceforgalmat is magukba foglalnak, amelyet a piaci szereplők a fordított áfa adózás nyári bevezetése előtt bonyolítottak le. "Tisztulási" szempontból az első mértékadó időszaknak a 2012/2013-as gazdasági év, illetve a 2013-as naptári év minősül. Mindkét esetben a mérleganomáliák enyhülése tapasztalható, de szakértők szerint továbbra is érzékelhetők "furcsa piaci jelek", amelyeket leghamarabb az idén június végén záruló, 2013/2014-es gazdasági év után, illetve a további években lehet majd igazán értelmezni.

 

Ekkor derülhet ki például az is, vannak-e további bizonytalanságok a repceadatokban. Már most felvetődik ugyanis, hogy nem csak az áfa ügyek torzították a képet. A KSH adatgyűjtési módszereiben is maradhattak hibák, vagy az is előfordulhat, hogy egyes gazdálkodók termésük egy részét be sem jelentik. Ez utóbbi eset ahhoz vezethet, hogy bizonyos repcetételek egyáltalán nem jelennek meg a hivatalos termelési nyilvántartásokban, hanem eleve feketén jutnak a piacra. Így a statisztikákban kimutatható össztermés kisebb a valóságosnál, miközben egyes fekete tételek a kiviteli ststisztikákban legalizálódhatnak.

A KSH mindenesetre a repcemérleg két fő adatkörét, a termelést és a külkereskedelmet 8 statisztikai adatgyűjtés, valamint 4 adminisztratív adatforrás adatai alapján állítja össze - tájékoztatta az agrarszektor.hu-t a hivatal. Az éves termelési eredmények megállapítása két adatgyűjtésen alapul. A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetek esetén (kivéve a csak mezőgazdasági szolgáltatást végzőket) teljes körű megfigyelést végeznek, míg az egyéni gazdaságok termelési eredményeinek statisztikai becslése reprezentatív mintán alapul. A mintába mintegy 30 ezer egyéni gazdaság - az összes egyéni gazdaság 5,3 százaléka - került.

Magyarország külkereskedelmi termékforgalmi statisztikája két részből tevődik össze 2004. május 1-jétől. A tagállamokkal lebonyolított forgalom adatait a KSH közvetlenül az érintett vállalkozásoktól gyűjti be (Intrastat), míg az unión kívüli kereskedelemről (Extrastat) a vámhatóságtól kap információt.

A KSH a kérdőíveken beküldött adatokat több szempont szerint is ellenőrzi, és a hibagyanús eseteket azok véglegesítése előtt az adatszolgáltatókkal egyezteti - hangsúlyozza a hivatal.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?