Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Gyakorlatilag befejődtek az őszi betakarítású növényekkel kapcsolatos munkálatok, a növények nagy része már a terménytárolókban van, ami pedig még nincs ott, az vélhetően az idén már nem is fog odakerülni. Időjárás függvényében ugyanis elképzelhető, hogy a még a földeken kint lévő kukorica betakarítása áthúzódik januárra, vagy egy fagyosabb időszakra. Az államtitkár megerősítette a mezőgazdaság idei évéről alkotott korábbi véleményét, miszerint "sose legyen rosszabb", ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a rekordszámok országos átlagok, és lokálisan esetenként ennél jóval gyengébb eredmények is születtek. Van, ahol a terményt a sok csapadék vagy a pocokinvázió teljes egészében elpusztította, és van, ahol még most is belvíz keseríti a gazdálkodók életét. E problémák egy részét a kárenyhítési törvény keretében kezeli a minisztérium.
Összességében mégiscsak pozitív a kép, hiszen a gazdálkodók el tudták végezni a szükséges munkákat. A december 15-ei adatok szerint kukoricából még mintegy 60 ezer átnedvesedett hektár vár betakarításra, melyből 9400 hektár belvízzel borított terület. Ennek egy részét vélhetően már jövőre sem fogják betakarítani, hiszen néhány megyéből jelentős vadkárokat jeleztek. Az átlagtermés meghaladja a 7,8 tonnát hektáronként, de Tolna, Komárom-Esztergom és Fejér megyéből 9 tonna feletti hozamokat regisztráltak. Heves megye jelezte a leggyengébb, 5,8 tonnás termésátlagot. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 100 százalékosan be tudták fejezni a betakarítást, ehhez képest Bács-Kiskun megyében a megtermelt kukorica mindössze 76 százalékát sikerült learatni. E tekintetben Csongrád és Tolna megyében van még számottevő elmaradásuk a gazdáknak.
A kisebb területű őszi betakarítású növényeink is nagyon jó eredményeket produkáltak, a burgonya átlagtermése 27 százalékkal haladta meg a tavalyi eredményeket és 20 százalékkal az elmúlt öt év átlagát. Szójánál az előző évhez képest 44, az elmúlt öt évhez képest 25 százalékkal nőtt az átlagtermés. A nagy hozam ellenére is ez a mennyiség mindössze 15 százalékát fedezi hazai felhasználásunknak, szükségleteinknek. A cukorrépa betakarítása jelenleg 93 százalékon áll, a 65 tonna/hektáros átlagtermés 23 százalékkal múlja felül a tavalyi, és 16 százalékkal az elmúlt öt év átlagát. Az átlagos digessziós érték 14,6 cukorszázalék.
Történelmi rekordot értünk el idén három szántóföldi növény esetében is, az 1921-ig visszanyúló, rendelkezésre álló adatsorok szerint kukoricából csak 2005-ben jegyeztek az idei évhez hasonló, 9 050 000 tonnás össztermést. Ehhez képest idén már most 9 151 711, azaz mintegy 100 ezer tonnával több kukorica került eddig a tárolókba, ráadásul, ha sikerülne betakarítani a még kint lévő állomány egy részét, a minisztérium becslései szerint elérhetnénk akár a 9 300 000 tonnás össztermést is.
Ez az eredmény uniós viszonylatban is kiemelkedőnek számít, 13 százalékát adjuk a közösségi hozamoknak. A 7,86 tonnás hektáronkénti átlagtermésünk 5,5 százalékkal haladja meg a közösségi tagállamok átlagát, illetve ezen belül 36 százalékkal az újonnan csatlakozott EU-13 országokét.
Szintén minden idők legjobb termését takarítottuk be repcéből (660 ezer tonna) és napraforgóból (1,6 millió tonna) is, ezzel az uniós napraforgó-termés 18 százalékát adjuk. Mind kukorica, mind napraforgó tekintetében gyakorlatilag elmondható, hogy nálunk volt a legmagasabb, értékelhető terméshozam. Ezen három, idén rekordtermést produkáló növény aránya a mezőgazdasági kibocsájtáson belül 26,5 százalék.
Az őszi vetésű növények állapota bizakodásra ad okot, a vetésterületek minőségi megoszlása átlagosan 60 százalék körül mondható jónak. Az enyhe, csapadékos őszi időjárás kedvezett az őszi káposztarepce és az őszi árpa fejlődésének. Az őszi búza vetése habár elhúzódott, de végül - a korábbi éveknek megfelelően - 1 054 309 hektáron elvetésre került. Az átnedvesedett szántóterületek nagysága megközelíti a 400 ezer hektárt, ebből belvízzel közel 50 ezer hektár borított. Ennek megfelelően a tervezett őszi mélyszántások 75 százalékát tudták elvégezni.
