Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) sorra buktatja le az illegális burgonya-forgalmazókat. Nem kétséges, hogy a - ki tudja, mióta működő - feketéző hálózatok okozta károk hozzájárultak a hazai burgonyaszektor leépüléséhez.
Amilyen nehezen honosodott meg hazánkban, olyan "mély gyökereket eresztett" a burgonya. Bár első említése 1654-ből származik, országos elterjedése csak 1800 körülire datálható. Ma már elhinni is nehéz, hogy 1945-ben még 316 ezer hektáron vetettek Magyarországon burgonyát. A KSH adatai szerint 2014-ben viszont már alig 21 ezer hektáron került földbe ez az alapvető élelmezési cikk. Ez még akkor is a teljes önellátás elvesztéséhez vezetett, ha eközben a hozamok átlagosan 5-ről 26 tonna fölé emelkedtek hektáronként.
A burgonya piaca rendkívül kínálat-érzékeny. Emiatt nagy az évek közötti áringadozás. Az alábbi ábrán jól érzékelhető, milyen szoros az árak és a termelés változása közötti összefüggés.
Ráadásul, a hazai piac jellemezően együtt hullámzik nemcsak a térséggel, hanem a legtöbb EU tagállammal is. Pedig termelésünk alig egy százaléka a közösséginek és a szektor nehézségei sem csak ránk jellemzők. A jövedelmezőség szűkülése, a jelentős piaci ingadozások a többi tagállamban is rossz hatással vannak a termelési kedvre. Jó példa a lengyeleké, ahol az elmúlt hat évben megfeleződött a vetésterület.
Kritikus tényezők
- Az időjárási kitettség annak ellenére jelentős, hogy tartós gazdaságosságot csak öntözéssel lehet elérni a burgonya termelésében. Jellemző ugyanakkor, hogy amikor a hazai időjárási viszonyok kedveznek a burgonya termelésének (ahogy történt az az elmúlt évben is), akkor kontinens szerte is hasonló a helyzet.
- Az étkezési szokások változása is kedvezőtlen hatással van a burgonyatermelésre. Az elsősorban köretként fogyasztott burgonya egyre inkább teret veszít a többi - gyakran kedvezőbb áron elérhető - körettel szemben. Kimondhatjuk, hogy egyre kevésbé divatos, nehezen megújuló kategória még akkor is, ha az ABC jelölés, a kiszerelések fejlődése azért tetten érhető.
- Az áruházláncok egyre inkább uralják az értékesítési csatornákat. Ahogy az egész élelmiszerforgalomban, úgy ennél a termékkörnél is a diszkontok előretörése érzékelhető. Ezzel függ össze az is, hogy veszít népszerűségéből a zsákos kiszerelés. Mivel az ipari feldolgozás rendkívül visszaszorult az országban, az értékesítés lehetősége beszűkült.
- Az import korábban inkább akkor élénkült meg, amikor a hazai készletek már fogyóban voltak. Tavaly például azonban már betakarításkor megjelent az import a hazai piacon. Ráadásul egyből a jó minőség érkezett az országba.
- Az egy főre jutó burgonyafogyasztás évek óta csökkenő trendet mutat. Napjainkban 55-60 kg körüli. Ennek is alig 3-5 százaléka a félkész termék.
- A korai fajtákon alapuló primőrpiac talán az egyetlen szegmense a burgonyapiacnak, ahol stabilak a hazai pozíciók.
A burgonya hazai termelése és importja (ezer tonna)
Kilátások
Ahogy a jelen, úgy a jövőkép sem fényes a burgonyatermelésben. A piac szűkülését és az importverseny fokozódását csak átmenetileg enyhítheti az EKÁER miatti piaci fehéredés. Ilyen helyzetben a hatékonyság növelése, a már vetéskor biztosított piac elsődleges szempont. A fémzárolt helyett a tavalyi apró burgonya visszavetése emiatt "nehéz terepnek tűnik".
A Takarékbank Agrár Központja szerint az előttünk álló években a burgonyatermelés további zsugorodására lehet számítani. Azok maradnak talpon és tartanak ki e növény mellett, akik megfelelő versenyképességet tudnak elérni, és nagy termésű években is jövedelemre tehetnek szert. Ez azzal is jár, hogy a szakismeret is koncentrálódik a szektorban.
Mivel a versenyképesség feltétele egy sor igen nagy értékű beruházás (öntözés, tárolás, feldolgozás, csomagolás) lenne, kevés a remény új belépők megjelenésére a burgonyatermelésben. Tekintve az értékesítési lehetőségek koncentrálódását, a termelőknek is célszerű lenne egységes kínálatban (fajtában, minőségben, post harvest tevékenységben) gondolkodni.
A Takarékbank Agrár Központjának előrejelzése szerint a piac zsugorodása az előttünk álló években is folytatódik. Tíz év múlva a jelenlegihez képes mintegy 10 százalékkal igényel majd kevesebb burgonyát a hazai piac.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Agrár Központ
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.