Rejtélyes események játszódnak le most a magyar almapiacon, ahol - ellentétben a várakozásokkal - márciusban drasztikusan csökkentek az árak. Tavaly tavasszal például kilogrammonként 190 forint volt a nagykereskedelmi ár, amely az idén 100 forintra esett vissza, így csak a tárolási költségeket fedezi - derül ki a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit (MKSZN) Kft. elemzéséből.

A magyar gazdák ugyanakkor tavaly éppen azért tárolták be termésük egy részét, mert tavaszi áremelkedésre vártak. A drasztikus áresés miatt azonban most azzal kell szembesülniük, hogy nyereség helyett tetemes veszteség sújtja őket.

Korábbi hírek szerint a mintegy 350 ezer tonnás hazai tárolókapacitás magyar almával van tele, de az MKSZN kalkulációi szerint ez nem igazán fordulhat elő. Az elmúlt évben ugyanis a 2014-ben betakarított, 900 ezer tonnás hazai terméshez képest feleannyi alma termett, amelyből - váli a társaság - csak 150 ezer tonnányi lehetett tárolásra alkalmas minőségű.

Ebből egyrészt az következik, hogy a 350 ezer tonnás hazai tárolókapacitást a magyar alma teljes mértékben nem tölthetné ki, sőt. Másrészt a kisebb tavalyi termésnek áremelkedést kellett volna maga után vonnia, mégis ezzel ellentétes folyamatok játszódnak le a piacon.
Az MKSZN közleménye szerint szakértői körökben is folynak a találgatások arról, pontosan mi okozza a váratlan piaci helyzetet. Egyesek az árcsökkenést annak tulajdonítják, hogy nagy mennyiségű olcsó lengyel alma árasztotta el Európát, de nálunk ennél összetettebb lehetnek az értékesítési viszonyok.

A magyar piaci helyzetet főleg az súlyosbíthatja, hogy a külföldi alma magyarként kerülhet be az itteni értékesítési rendszerbe. Ez pedig Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója szerint most azt jelenti, hogy 200 ezer tonna magyarnak nevezett gyümölcs "nem látható módon legalizálódik a kereskedelemben".

Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer nyomon követi a kamionokat, de a papírok és a származási lapok ellenőrzése nélkül mégis ki lehet játszani a folyamatokat. Így lehetséges, hogy a külföldi alma magyarként jelenik meg a piacon, hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai gazdák nem tudnak megfelelőképpen tervezni. Ezért az MKSZN szerint nyílt piaci tranzakcióra lenne szükség ahhoz, hogy a gazdasági károkat okozó visszaélések megelőzhetők legyenek.