Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a tápanyag-gazdálkodás jelenlegi helyzetét és lehetőségeit vitatták meg hazai és holland agrárszakemberek. A talajok jelentős részét képezik Magyarország természeti erőforrásainak, ezért azok észszerű használata, megőrzése és sokrétű funkcióinak fenntartása gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt kulcsfontosságú.
- mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. A szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermelő képességének fejlesztése azonban elképzelhetetlen szakszerű tápanyag-gazdálkodás nélkül, amit finanszírozási oldalról is kedvező célnak tart a szakember, mivel a tápanyagra fordított plusz finanszírozás bőségesen megtérül.
Vitaindító előadásában dr. Csathó Péter, az MTA doktora elmondta, hogy az uniós elvárások miatt a talaj tápanyag-ellátottságát országosan szinten évente szükséges értékelni. Az évenkénti nitrogén-foszfor-kálium (NPK) mérleg azonban önmagában, az adott terület talajának NPK ellátottságának ismerete nélkül nem értelmezhető. Az elmúlt 40-50 évben az ország jellegzetes talajain és legfontosabb növényeivel beállított trágyázási tartamkísérletekben kapott összefüggésekre alapozott új, költség- és környezetkímélő (Pro Planta) trágyázási szaktanácsadási rendszerrel azonban mára az ország bármely területén olyan ajánlást tudnak nyújtani a gazdáknak, amellyel a területegységre jutó jövedelmet növénytáplálási oldalról maximalizálhatják.
A tápanyag-visszapótlásban az uniós Nitrát-direktíva sem segíti a magyar gazdákat, hiszen míg az összes nitrátterhelés 90-95%-át kitevő, az extrémen nagy állatsűrűségből adódó diffúz NP terhelés irányába megengedő (lsd. Nyugat-Európa), addig drákói szigorral lép fel az összes agrárterhelés 5-10%-át kitevő, a ki nem épített trágyatárgyalókból fakadó, pontszerű NP terhelés irányába, ami a közép-kelet európai régióra, és benne Magyarországra is jellemző. A szakember a megoldást az EU országokban az optimális, 75 számosállat/100 hektár mezőgazdasági terület körüli állatsűrűség, ill. a hazai trágyázási tartamkíséreltekben kapott összefüggéseken alapuló, költség- és környezetkímélő trágyázási rendszer alkalmazásában látja.
A talaj tápanyag-szolgáltatása és a szerves, illetve műtrágya formájában kiadott tápanyagok együttes szintjének kell elérnie a biztonságosan nagy termésekhez szükséges mennyiségeket. Az optimális állatsűrűséget 2-3-szorosan meghaladó állatállomány, plusz az intenzív NPK műtrágyázás együttesen súlyos agrár környezetvédelmi problémákat okoznak (Benelux országok), míg az optimális állatsűrűségnek csupán 1/3-át elérő állatállomány és az alacsony kijuttatott NPK mennyiségek komoly terméskiesést, illetve a vidék népességmegtartó képességének drasztikus visszaesését eredményezik (közép-kelet európai országok). Ez utóbbi folyamatot a komplex kistérségi fejlesztéssel lehet megfordítani, ahol a helyben megtermett, helyben feletetett, helyben feldolgozott, egészséges élelmiszereket helyben lehet értékesíteni is (rövid ellátási lánc).
A szakszerű tápanyag-utánpótlás hazai gyakorlatát dr. Kiss Csongor, a Nitrogénművek Zrt. Szaktanácsadási és kísérleti osztályának vezetője mutatta be. Szerinte úgy kell bánni a földdel, hogy a következő generáció számára is biztosított legyen ugyanaz a talaj. A szakember vezetésével 2012. óta folytatott 500-ak Klubja országos műtrágyázási kísérletsorozat eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a többlet hatóanyag többlet termést eredményez, ugyanakkor okszerűen, az adott talaj és növényi kultúra adottságait és igényeit figyelembe véve kell megválasztani nemcsak a kihelyezett hatóanyagok mennyiségét és időzítését, de a kihelyezési technológiát is. Így olyan finom technológiai lépésekkel, mint például egy lombtrágyázás beiktatása, már komoly eredményeket lehet elérni. A szakember a termésmennyiség növekedése és minőségjavulás mellett olyan előnyöket is kihangsúlyozott, mint a növények stressz-toleranciájának fokozódása, a talajsavanyosodás lassítása, megállítása vagy a humusztartalom megőrzése.
A Magyarországon egyelőre kevésbé alkalmazott, ugyanakkor nagy potenciállal bíró szerves trágya alkalmazásának holland gyakorlatát Kiers Gerrit, a "Természetes Tápanyagok Magyarországnak" program magyarországi felelőse mutatta be. A szakember meglátása szerint a műtrágya használata nagyon hasznos, de ha ez az egyetlen tápanyagforrás, akkor nem nyújt fenntartható megoldást a termelőknek, mert nem biztosítja kellő mértékben a talajtermékenység fenntartását, és a talaj művelése során csökkenő humuszmennyiség pótlását. Miközben számos magas színvonalú műtrágyázási tartamkísérlet van és volt Magyarországon, a szerves trágyáról eddig nem talált igazán fontos kutatási eredményeket a szakember, ezért fontosnak tartja ezen változtatni. A szerves trágya kedvező hatásai rövid távon ugyan nem jelentősek a termésre, a hosszú távú hatások azonban (akár 3-5%-os termésátlag növekedés) annál lényegesebbek.