Megingathatják iparági várakozások szerint Bige László hazai műtrágyapiaci hegemóniáját azok az eljárások, amelyek az utóbbi időszakban a vállalkozó, illetve cégcsoportja ellen irányulnak. A Bige Holdingnak az utóbbi időszakban több versenyhivatali eljárással is szembe kellett néznie, tavaly november óta pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda is eljárást folytat a cégcsoport, illetve a vállalkozó ellen.

A rendőrségi vizsgálatok odáig vezettek, hogy ágazati információk szerint az ötödik leggazdagabb magyarnak tartott Bige Lászlót őrizetbe vették, és gyanúsítottként hallgatták ki, bár az Országos Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva hivatalosan nem nyilatkozott az ügyben. Az eljárás összefüggésben állhat azzal az akcióval, amelyet a rendőrség és a katasztrófavédelem 2018 novemberében szokatlanul nagy erők bevonásával hajtott végre rajtaütésszerűen a Bige Holding szolnoki műtrágyagyárában. Az akkori információk szerint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozás.

A Nitrogénművek Zrt. pétfürdői gyára (MTI Fotó: Nagy Lajos)

A műtrágyapiacon a Bige Holding "zászlóshajója" a pétfürdői Nitrogénművek Zrt., ahol a nitrogéntartalmú műtrágyák készülnek, míg az egykori Tiszamenti Vegyiművek privatizálásával megszerzett szolnoki gyárban összetett - nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó (NPK) - műtrágyákat állítanak elő. A nagyobb súlyt kéviselő Nitrogénművekkel kapcsolatban a közelmúltban újra felerősödtek azok az iparági vélemények és várakozások, amelyek szerint a cég tulajdonosváltását rövid időn belül bejelenthetik. Ilyen jóslatok azonban az utóbbi időszakban többször is felröppentek, de az események azt igazolták, hogy ezeknek eddig egyik esetben sem volt komolyabb alapjuk.

A Nitrogénművek értékesítése ellen szól, hogy a Bige Holding Pétfürdőn 2004-2017 között hatalmas méretű, mintegy 450 millió eurós fejlesztéssorozatot valósított meg, amellyel a regionális vezető szerep elérését tűzték célul, és ennek érdekében további beruházásokat is terveznek. Másrészt viszont a Nitrogénművek eredményessége időközben jelentősen romlott, amelyhez jelentősen hozzájárult, hogy tavaly a földgáz és a műtrágyaárak a megszokottal és a várakozásokkal ellentétesen alakultak. Ez a műtrágyaipar valamennyi vállalatára negatívan hatott, de iparági vélemények szerint Pétfürdőn milliárdos nagyságrendű veszteséget okozhatott.

A vállalat potenciális vevői között ma többen a cseh milliárdos politikus-üzletember Andrej Babist említik, aki már most is érdekelt a műtrágyabizniszben. Agrofert nevű csoportja révén tulajdonos például a szlovákiai Vágsellyén üzemelő Duslo műtrágyagyárban, amelynek termékeit a szintén Babis-tulajdonú, hazai agrárintegrátori vállaltként működő bábolnai IKR Agrár Kft. értékesíti a magyar piacon. Hatalmas mértékben erősítené tehát Babis üzleti pozícióit, ha jelenlegi érdekeltségei mellé a Nitrogénműveket is meg tudná szerezni. Egyes hírek szerint Babis esetleges érdeklődésére utalhat, hogy a Nitrogénművek tavaly kibocsátott, 200 millió dolláros vállalati kötvényének jelentős részét a Babis-érdekkör vásárolhatta meg, de erről megerősített információk nem láttak napvilágot.

Másik lehetséges vásárlóként Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató jöhet szóba, aki már mostanáig is nagyon komoly befektetéseket hajtott végre a hazai agráriumban. Éppen Bige László, illetve a Nitrogénművek elől vásárolta meg 2013-ban a nádudvari KITE Zrt.-t, amely 290 milliárd forint feletti éves árbevételével a legnagyobb agrárintegrátori vállalatnak számít a hazai agrárpiacon. A KITE több mint 10 ezer gazdálkodóval áll kapcsolatban, akiknek ma alapvetően importműtrágyákat értékesít, mivel a cégért folytatott, 2013-as Csányi-Bige-harc után a KITE és a Nitrogénművek üzleti kapcsolatai megromlottak. Nyilvánvaló, hogy a komoly agrárintegrációt építő Csányi Sándor számára nem csak logikus, hanem rendkívül előnyös lépést jelentene, ha a Nitrogénműveket is megvásárolhatná. Ezzel érvényesülne az a - Csányi-tulajdonszerzéseknél rendre hangoztatott - szempont is, hogy a műtrágyagyártó cég magyar érdekkörben maradna.

A Nitrogénművek Zrt. pétfürdői gyára (MTI Fotó: Nagy Lajos)

A magyar tulajdonban tartás Mészáros Lőrinc üzletember színre lépésével is megvalósulhatna, aki ma már az agráriumban is egyre jelentősebb befektetőnek számít. A vállalkozó több komoly agrárvállalatot is felvásárolt az elmúlt években, tavaly pedig azt is bejelentette, hogy - tulajdonképpen Csányi Sándor mintájára - Talentis elnevezésű holdingjába szervezi azon agrárérdekeltségeit, amelyekben a tőzsdén szereplő Opus Nyrt. nem tulajdonos. Mezőgazdasági befolyása szintén ugrásszerűen növekedne, ha a Nitrogénműveket is cégportfóliójában tudhatná, ezért valószínűsíthető, hogy adott esetben élne a Bige-féle műtrágyaüzletág felvásárlási lehetőségével.

A műtrágyagyártás és -forgalmazás azért lehet nagy üzlet, mert a termelőknek az intenzív és eredményes szántóföldi gazdálkodáshoz folyamatosan szükségük van műtrágyázásra. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint tavaly a hazai műtrágya-értékesítés 126 milliárd forintot tett ki, és ez mintegy 1,5 millió tonna termék eladását jelentette 60-160 ezer forintos tonnánkénti árakon.

A 1,5 millió tonnás éves mennyiségből a gazdálkodók 1,0-1,1 millió tonna nitrogénalapú és 350-450 ezer tonna NPK-műtrágyát használnak fel. Ebből a Bige-cégcsoport a Nitrogénművekkel 600-700 ezer tonna nitrogénalapú, a szolnoki gyár termeléséből pedig 80-100 ezer tonna NPK-műtrágyát ad el, így exporttevékenysége mellett a nitrogénműtrágyák hazai forgalmazásában 65-70 százalékos piacvezető pozíciót, az NPK-kéban pedig - mintegy 25 százalékkal - meghatározó szerepet képvisel. Ez összességében 50-55 százalék körüli vezető piaci részesedést jelent, míg a magyarországi műtrágya-értékesítés fennmaradó részét a már említett IKR Agrár Kft., az osztrák Borealis L.A.T , a romániai Azomures, illetve több más importőr vállalat bonyolítja le. Az AKI adatai szerint a cégrangsor elején álló tíz műtrágya-forgalmazó cég a teljes műtrágyamennyiség 82 százalékát adta el a termelőknek 2018-ban.