Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A vágottvirág-kereskedelem értéke globálisan meghaladja a 30 milliárd eurót. Az Európai Unión belül Hollandia számít a legnagyobb dísznövénytermelőnek, piaci részesedése bő 30 százalékot tesz ki a hollandiai virág-nagykereskedők szövetsége (VGB) adatai szerint. A területek közel 90 százalékán tulipánt és gumós dísznövényeket nevelnek. A nyugat-európai királyságban mintegy 150 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban, a dísznövényexport értéke pedig eléri az 5 milliárd eurót.
Érdekes fejlemény, hogy Hollandia mára lényegében elérte kapacitása végső határát, ezért a virágtermelés egy részét fokozatosan áthelyezte a kedvező klímájú, ám sokkal olcsóbb munkaerőt biztosító afrikai és dél-amerikai államokba. A "virágbiznisz" legfontosabb színtere azonban továbbra is az évi 4,6 milliárd eurós forgalmat bonyolító Royal FloraHolland virágárverés, amelynek központja az Amszterdammal szomszédos Aalsmeerben van.
Hollandiában a tulipántermesztésnek négy évszázados hagyománya van, de ehhez a növényhez fűződik egy fontos gazdaságpolitikai esemény is. 1602-ben Amszterdamban alapították a világ legelső tőzsdéjét, ahol 1636-tól már tulipánhagymákkal is kereskedtek. A hollandok ekkorra teljesen elvesztették realitásérzéküket, az árak ugyanis hihetetlen magasságokba emelkedtek. Nem volt ritka, hogy egy-egy hagymáért 4-5 ezer guldent is kifizettek, amiért akkoriban már egy jobb házat is lehetett vásárolni valamelyik amszterdami csatorna mellett.
Az árveréseken több száz ember vett részt, mindenki a gyors meggazdagodást kereste. Sokan az egész vagyonukat tulipánhagymákba fektették, mígnem 1637 februárjában beütött a krach. Nemcsak magánemberek ezrei mentek tönkre, de az összeomlás megroppantotta az egész holland gazdaságot is. A tulipánmánia egyik legtragikusabb áldozata a tájképfestő Jan van Goyen volt, aki csaknem 20 évvel a tőzsdei krach után hunyt el, de még akkor is 18 ezer gulden adósságot nyögött a félresikerült virágbefektetés miatt.
Hollandia ma már alig emlékszik arra a nyomorra, amit a tulipánok okozták számára, sőt a világ legnagyobb virágoskertjével ünnepli az immár jelentős gazdasági hasznot hajtó növényeket. A Lisse városa mellett lévő Keukenhof 1950-ben nyitotta meg kapuit, és 32 hektáron mintegy 800 tulipánfajtát mutatnak be a látogatóknak (ez 7 millió szál virágot jelent). Keukenhof évente mindössze 8 hétig tart nyitva - idén március 23. és május 21. között -, és akkor 800 ezer látogatót szokott fogadni.
A tulipán a legnépszerűbb tavaszi virágok közé tartozik Magyraországo is, és bár most van a szezonja, a hagymáját már szeptember-október táján el kell ültetni. A magyar népművészet kedvelt motívuma, annak ellenére, hogy nálunk a növény csak a 17. század közepén jelent meg török közvetítéssel. A neve is a turbán szóból ered, utalva a tulipánvirág muszlim fejfedőhöz hasonló alakjára. Magyarországon ugyan hamarabb ismerték ezeket a kellemes megjelenésű növényeket, de a tulipán Európa nyugati részén nagyobb karriert futott be.