Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Őrségváltás figyelhető meg az USA-ban, ahol a március 31-i kormányzati előrejelzés szerint a kukorica vetésterülete tavalyhoz képest 4 százalékkal esik vissza ebben az évben, a szójababé viszont 7 százalékkal emelkedik. Így a két kultúra termőterülete közt már alig lesz különbség, a szójáé alig 200 ezer hektárral marad csak el az "örök elsőnek" hitt kukoricáétól (36,4 millió hektár, szemben a 36,2 millió hektárral).
Amerikában az alacsony felvásárlási árak miatt váltanak a farmerek, negyedik éve tart a piacon az árzuhanás, emiatt a gazdaságok nettó bevétele közel 9 százalékkal eshet tavalyhoz képest. 1983 óta először fordulhat elő, hogy nem kukoricát vetnek majd a legnagyobb területen, ami ilyen jövedelmezőségi viszonyok mellett nem is csoda.
A 2012-es csúcsesztendő óta a kukorica ára 57 százalékkal zuhant az Egyesült Államokban, és hiába vált 44 százalékkal olcsóbbá a szója is, a farmerek mégis az utóbbit preferálják a magasabb ár és a kevesebb inputanyag-szükséglet miatt. Egyelőre ott tartanak, hogy a két egymással versengő növényt évente váltogatják vetésforgóban.
Kansas kifejezetten gabonatermesztő állam, és ha öt évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy az éves bevételem több mint felét a szója adja majd, biztosan furcsán néztem volna rá - mondta Mike Jordan, helyi termesztő. Pedig a szomorú igazság az, hogy az USA gabona-vetésterülete mára 18,6 millió hektárra esett vissza, ami az 1919 óta tartó adatgyűjtés során a leggyengébb eredmény.
A kukorica körüli bizonytalanságot fokozza, hogy Donald Trump elnök és kormánya egyelőre meglehetősen negatívan viszonyul a bioüzemanyagokhoz. Sokan az etanol-felhasználás stagnálására számítanak a jövőben, pedig ennek gyártása jelentős mennyiségű kukoricát vesz fel a piacon. Magyarországon bő egy-egy millió tonnát használ fel például a Hungrana és a Pannonia Ethanol is, és ezzel komoly mértékben hozzájárulnak az ágazat stabilitásához és kiszámíthatóságához.
Nálunk is folyamatosan csökken az utóbbi években a kukorica vetésterülete. 2015-ben az előző évihez képest bő 5 százalékos visszaesés mutatkozott, tavaly pedig újabb, csaknem 12 százalékos zsugorodás. Ha bejön a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács borúlátó jóslata, idén már az 1 millió hektárt sem éri majd el az egyik legfontosabb haszonnövényünk termőterülete.
Pedig magával a kukoricával nincs baj, ám hiába születtek kimagaslónak tartott betakarítási eredmények az elmúlt években, az alacsony felvásárlási árak mellett sok gazdálkodónál veszteségessé vált a termelés. Érdekképviseleti számítások szerint 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlag alatt a gazdák buknak a kukoricán, ezért többen - talán csak átmenetileg - más növények termelésére állnak át. Mivel a kukoricatermesztés önköltsége ma hektáronként 300-400 ezer forint között mozog, a termelők 50 ezer forintos tonnánkénti árral lennének elégedettek. A kisebb jövedelmezőség miatt az utóbbi években folyamatosan nőtt az olajnövények, köztük a napraforgó területe, illetve népszerűvé vált az őszi káposztarepce is.
Amerikában - úgy tűnik - a farmerek nem sok jót várnak az elnöktől, ezért egyre jobban bíznak a szójaexport sikerében. Reméljük, hogy Kína felszívja a fölös készleteinket, és ezzel megelőzzük az árak összeomlását - bizakodik Dave Newby iowai gazda, aki ebben az évben 50 százalékkal növelte szójatermő területét. Az ázsiai nagyhatalomra korábban lehetett is számítani, hiszen 13 éve folyamatosan nő a szójabab-importja, az USA például idén szeptemberig 87 millió tonna kivitelét tervezi, 14 milliárd dollár értékben. A másik nagy piac az Európai Unió, 14 millió tonna körüli felvásárlással.
Míg a kukoricának csupán 14 százalékát exportálják, addig a (természetesen génmódosított) szójának 45 százalékát termesztik kivitel céljából, és ez az arány akár már jövőre 50 százalékra emelkedhet az USA-ban. Kemény küzdelem várható viszont ezen a téren a dél-amerikai termelőkkel, legfőképpen Argentínával, illetve a most is rekordtermést produkáló Brazíliával.
Kína igénye ugyan folyamatosan nő, de az export mennyiségének emeléséhez elengedhetetlen a mainál jobb politikai kapcsolatok kiépítése az ázsiai országgal. Trump mindenesetre megtette az ehhez szükséges első lépéseket, amikor a vártnál engedékenyebb hangú megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai államfővel április elején.
