Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Habár országosan idén 5 százalék alatti mértékű a kajszi fitoplazma miatti fapusztulás mértéke a kajszibarack ültetvényeken, vannak olyan területek, ahol a fák pusztulásának mértéke 10 és 20 százalék közötti is lehet. Az 5 százalékos országos mérték még kezelhető, de ez is 25 százalékos terméskiesést jelent, amely a következő években is hiányozni fog, ugyanis a pótlásként elültetett fák csak 5 év után tudják pótolni az elpusztult fák termését. Az 5 százalékos pusztulás az országos kajszitermést figyelembe véve 1500 tonna gyümölcsveszteséget okoz, amelyből mintegy 300 millió forint bevétel kiesés származhat - mondta az agrárszektor.hu-nak Szabó Zoltán, a Gyümölcsért Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója.
Az utóbbi évtizedben a legnagyobb mértékű fapusztulás, amelyet a kajszi fitoplazma okozott, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében figyelhető meg, és 2015-ben egyes ültetvényekben az elpusztult fák aránya elérte a 30-50 százalékos mértéket is. Ebben az évben az ország más kajszitermesztő tájain is az átlagosnál nagyobb mértékű volt a pusztulás - közölte Szabó Zoltán.
A kajszibarack fák idő előtti pusztulásáért korábban vírus- és gombafajokat tartottak felelősnek, a korszerű diagnosztikai módszerek terjedése viszont rávilágított arra, hogy a fapusztulások elsődleges oka az úgynevezett fitoplazma fertőzése. A probléma azonban komplex, mivel a hátterében a kórokozók mellett számos más tényező - például a fagy, vagy a magas talajvíz - is állhat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
A kajsziállományok koncentrálódásával, a termesztés intenzívebbé válásával, a fajtahasználat és a művelésmód változásával egyre szembetűnőbb a növényállomány gyors ritkulása, amelynek mértéke esetenként elérheti akár a 40-50 százalékot is. A tünetek megjelenésére - a növény védekezőképességének csökkentésén keresztül - feltehetően nagy hatást gyakorolnak az időjárási szélsőségek is. Magának a fitoplazmának, mint kórokozónak gyors és biztos kimutatására csupán a 90-es évek közepétől nyílt lehetőség.
A védekezésnek a megelőzésen kell alapulnia, a fertőzött fák gyógyítása ugyanis már nem lehetséges. A megelőzés részét képezi a kórokozótól mentes, egészséges szaporítóanyag használata, valamint a tüneteket mutató fák minél előbbi, gyökerestől történő eltávolítása és megsemmisítése. Minden olyan termesztés- és agrotechnikai eljárás, mint például a tápanyag-utánpótlás, a metszés idejének és módjának megválasztása, valamint a fajta és alanyhasználat, amely a növény vitalitását fokozza, fontos szerepet játszik a védekezésben - hangsúlyozta a NÉBIH.
A fitoplazma a jelenlegi ismeretek szerint a faiskolákból származó fertőzött szaporítóanyaggal terjed, vagy úgynevezett vektora, a szilva levélbolha segítségével, amely az egészséges ültetvények megfertőzéséért felelős, és a szél útján akár 100 kilométerre is viheti a fertőzést.
A betegség a fákban akár több évig is lappanghat tünet nélkül. A tüneteket mutató fák lombja sárguló, levelük kanalasodó és törékennyé válik, növekedésük gyenge, gyümölcseik apróbbak lesznek, és fogyasztásra alkalmatlanok. Megtévesztő lehet, hogy ezek a fák több évig is élhetnek, végül azonban az egész fa elhal. A fapusztulás többnyire tavasszal következik be, de a nyár folyamán is folytatódik - emelte ki Szabó Zoltán.
Az elhalás leggyakrabban a túlterhelt fákon, a csonthéjkeményedés időszakában mutatkozik, amikor a fa a legnagyobb energiát használja fel a termés kinevelésére. Az évjárat pusztulás mértékére gyakorolt hatása nem egyértelmű, és termőhelyenként változó - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A címlapkép forrása: Szabó Zoltán / Gyümölcsért Kft.