Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Olyan technika fejlesztésén dolgoznak a kutatók, amellyel a legfontosabb élelmiszer-növények, azaz a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítésével olyan új növényfajták jöhetnek létre, amelyek képesek túlélni az éghajlatváltozást és sokkal nagyobb termésmennyiséget hozhatnak. A“gyors nemesítésnek" nevezett új módszerrel a növények képesek lehetnek hatszor is termést hozni évente, így rövidebb ideig tarthat a nemesítési munka. A fontos növények között kivételt képezhet a repce, amely “csupán" négyszer lehet betakarítható egy évben - írja a theguardian.com.
Az eddegi nemesítési kísérleteket üvegházban végezték a kutatók, itt ugyanis sokkal védettebb körülmények között fejlődhettek a növények. LED-világítást használtak a fotoszintézis gyorsítására, így a megfelelő környezet és világítás lehetővé tette, hogy napi 22 órán át növekedési fázisban legyenek a nemesített növények. A világítás e formája sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a régebbi típusú lámpák, amelyek túl sok hőt termeltek és sokkal kevesebb fényt bocsájtottak ki.
Az új technikával a kutatók folyamatosan vizsgálhatják és tanulmányozhatják a nemesített növényeket. Megfigyelhetik, hogyan reagálnak a különböző betegségekre, milyen a nemesített növények alakja és virágzási ideje, valamint tanulmányozhatják a növekedési ciklusukat is, amely így minden nyolcadik héten ismétlődik.
A kutatók bíznak abban, hogy ezzel a technikával olyan új növényfajtákat hozhatnak létre, amelyeket tíz éven belül kereskedelmi mennyiségekben is lehet majd termeszteni. Ha ez megvalósulna, akkor a termelékenység ugyanolyan mértékben növekedne, mint az 1960-as évek "zöld forradalma" idején, amikor az új növényfajták megjelenése, a modern gazdasági gyakorlatok bevezetése és a műtrágyák használatának elterjedése több millió ember életét mentette meg az éhezéstől.
Az új technika alkalmazására és a nemesítés felgyorsítására azért van szükség, mert az évtizedek óta alkalmazott növénytermesztési módszerek már nem megfelelők a gyorsan változó jelenlegi időjárási körülmények között - vélik kutatók. Aggodalomra ad okot az is, hogy az utóbbi években az alapvető gabonák terméshozamában nagyon csekély javulás volt megfigyelhető, így ezekkel a folyamatosan növekvő népesség igényeit a jövőben valószínűleg már nem lehet kielégíteni.