Melyik lesz a nyerő? A kukorica vagy a napraforgó?

Agrárszektor
A címben szereplő kérdés apropóját az adja, hogy a kukorica ára váratlanul jól alakult, míg a napraforgóé csapnivalóan. Mivel mindkét növényt áprilisban vetik el (plusz a szóját is), így adódik a kérdés, hogy ez mennyiben befolyásolja a gazdák vetési kedvét. A válasz azonban sokkal bonyolultabb annál, mint ahogy azt a laikusok elképzelik. Elmagyarázzuk, milyen szempontokat mérlegelnek a termelők.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Pillanatnyilag mintegy 15%-kal drágább a repce és szója termelői ára, mint a napraforgómagé. Utóbbi a betakarítása óta egy tapodtat sem mozdult el a tonnánként 93-95 ezer forintos szintről, míg a repcéé gyorsan emelkedett. Tavasszal azonban nem az a kérdés, hogy melyik olajos mag mellett teszik le a voksukat a termelők - hiszen a repce már a földben, szójával pedig kevesen foglalkoznak. Sokkal izgalmasabb az, hogy a tavaszi vetésű kukorica mekkora területet rabolhat el a napraforgó elől?

 

Tavaly a kukorica és a búza vetésterülete soha nem látott mértékűre zsugorodott (mindkettő 1 millió hektár alá), miközben a napraforgóé történelmi rekordot ért el a maga 700 ezer hektárt meghaladó kiterjedésével. Bár a gabonaárak nem voltak rosszak, de a nyári, nyár végi aszály sokat rontott az ígéretesen indult tengeri hozamán. Ez azt eredményezte, hogy a termelők remélt nyeresége sokat zsugorodott a szezon végére. A tárolás során azonban beigazolódott, hogy a piacnak szüksége van a szemes terményre, és végül a kukoricával is nyereséget könyvelhetett el a gazdálkodó.

A napraforgó gyenge értékesítési ára a 2016-os évinél kissé rosszabb átlaghozamokkal párosult. Sokan csalódásként élték meg, hogy a hektáronkénti nyereség 50-70 ezer forintra zsugorodott ezzel a kultúrával. Ez sem rossz eredmény, de azért

ott motoszkál a termelők tudatában, hogy szerencsésebb években 100 ezer forintot is fialhat a napraforgó egyetlen hektáron.

Nem mindegy, hol van a gazdaság

A kedvetlenségnek lehet az a következménye, hogy idén csökken a napraforgó vetésterülete. A vetési hajlandóság elsősorban mégis attól függ, hogy az ország melyik részében tesszük fel a kérdést, hiszen vannak kifejezetten napraforgós és kukoricás körzetek. Ott, ahol a kukoricával nem lehet 8-10 tonnás hozamot elérni, hatszor is meggondolják a vetését a termelők.

"Nálunk 60 mázsás átlagokra képes a növény, ami fajlagosan rosszabb eredményt hoz egy hektáron, mint a stabilan 2,5 tonna felett produkáló napraforgó. Még a mostani árakkal is leköröztük a tengerit, nemhogy egy jobb évben. A 80-90 ezer forintos nyereség nem kirívó ebben a kultúrában"

- magyaráz az agrárszektor.hu-nak egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazda. A kukoricával szemben további előnyeit is felsorolja: nem kell szárítani, ami egy rossz évjáratban alaposan megsarcolja a kukoricával elérhető bevételt, továbbá egy hónappal hamarabb felszabadul utána a tábla, így kockázatmentesen elvethető utána a búza. Ezzel szemben például Győr-Moson-Sopronban fordított a helyzet: a napraforgó az, amelyik nem jön be. Ennek egyik oka, hogy ront a jövedelmezőségén a csapadékosabb időjárás, ami kétszer is szükségessé teszi a gombaölő szeres kezelést. Ebből egyet az ország keleti felében könnyen megspórolnak.

A vetésforgó mint akadály

Akkor talán azokban a szerencsés régiókban, ahol mindkét növény kifizetődik, szabadon választhat a gazda? Nem igazán. Baranyában nem lehet panasz a két tavaszi kultúra terméspotenciáljára. "Itt egy jó évjáratban napraforgóval átlépjük a 3 tonnát hektáronként, míg a kukorica 7-8 tonnára képes. Normál áralakulás mellett a napraforgó a jövedelmezőbb. Sajnos a tavalyi év kivétel volt" - meséli a megkérdezett gazdaság vezetője. Ezzel együtt is csak minimálisan csökkenti a napraforgó területét, aminek a vetésforgó az oka.

A búza őszi vetését nem kockáztathatja a kukorica esetlegesen megcsúszó betakarításával.

Azt is szem előtt kell tartaniuk a gazdáknak, hogy az adott táblában mikor volt utoljára olyan növény, ami a vetendő kultúrával azonos betegségekre érzékeny. Napraforgó után legalább három évig nem tanácsos napraforgót vetni, de még repcét vagy szóját sem, a fehérpenészre való érzékenységük miatt. Ugyanakkor a kukoricát kukorica után sem ajánlatos kettőnél többször ugyanoda vetni, mert a fuzáriumos betegségek és a kukoricabogár megtorpedózhatja a gazda számításait. Ezek tehát olyan objektív akadályok, amelyeket csak áldozatok árán lehet leküzdeni.


Azért mégiscsak alakítható a vetésforgó

"A tavaszi vetésforgónkban idén már kevés a mozgástér, de hosszú távon a napraforgó helyett inkább a repcében gondolkodunk"

 - nyilatkozik egy Fejér megyei gazdaság vezetője az agrárszektor.hu-nak. Nemcsak a repce magasabb ára motiválja, hanem a klimatikus kockázatok növekedése is. Az olyan korán (júniusban) aratható növények, mint a repce, szebb eredménnyel hozhatók le a tábláról, mint a napraforgó, amelyiknek egészen szeptember végéig tűrnie kell a szárazságot. Bár ez igaz a kukoricára is, annak árában hatalmas támaszt jelent a hazai feldolgozó kapacitások folyamatos növekedése. A napraforgó piaci háttere sajnos korántsem ilyen stabil.

Ez a gazda tehát nem a két tavaszi kultúrát - a kukoricát és a napraforgót - versenyezteti egymással, hanem a két olajos magvút - a repcét és a napraforgót. Átalakítja a vetésszerkezetét úgy, hogy elbírja az őszi vetésűek nagyobb arányát. Ez azzal járhat, hogy a kukorica növény-egészségügyi állapotára kell majd jobban odafigyelnie, de ezt a költségtöbbletet a Fejér megyei 9-10 tonnás termésátlagok elviselik.

Állatok és szerződött partnerek

Borsod megyében is mindkét kultúra, a kukorica és a napraforgó is jól érzi magát, továbbá foglalkoznak szójatermesztéssel is. A szója termőterülete idén csökkenni fog, bár az adminisztratív akadályok ellenére is sokan megpróbálkoznak azzal, hogy "ökológiai célterületként" elszámolják. A napraforgó és a kukorica aránya a megkérdezett gazdaságban azért nem módosul, mert a cég állattenyésztési ágazatának takarmányigényéhez igazodik a vetésszerkezet, így kicsi a mozgástér.

Másutt már előre tudják, hogy ki veszi meg a magasolajsavas napraforgót. A meglévő partneri kapcsolatokat szerződés híján sem szívesen bolygatják meg a termelők, különösen akkor, ha nagy a gazdaság. Nagy terménymennyiséggel már csak kicsiket lehet ugrálni. Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor 100 forintért cserbenhagyták egymást az üzleti felek.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?