Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Két kelet-francia gazdaság példáján keresztül mutatjuk be, hogyan is néz ki a forgatás nélküli művelésre alapozott vetésforgó a gyakorlatban. Minden egyes kultúra direktvetéssel került a talajba, egyedül a cukorrépánál került sorra a sorok előzetes, 4-5 cm-es mélységben történő meghúzására.
A példaként szereplő első gazdaságban (Champagne) a vetésforgó a következőképpen alakul 11 év távlatában. A rotáció a cukorrépával kezdődik. Annak korai betakarítása után még október végén az őszi borsóra kerül a sor, amit együtt vetnek az őszi búzával azért, hogy a talajt megfelelően takarják. A vegetáció akadályozza a gyomosodást, kedvezőbb lesz a mikroklíma és kisebb a borsót érő fagyhatás. Tél végén a búzát egy egyszikűirtóval kiviszik a táblából, és csak a borsó marad.
A második év végén a repce váltja fel a borsót (kihasználva a talajban felhalmozódott nitrogént, illetve a kevés növényi maradványt). A repcét tavaszi lóbabbal, takarmányborsóval társítják - ezek a tél folyamán maguktól elfagynak, és gyomosodást gátló mulcsot képeznek a talajfelszínen.
A repce betakarítása után az árvakelésére azonnal rávetik a lóbabot. Így ősszel a búzát gyakorlatilag gyommentes és nitrogénnel gazdagított talaj várja. A búza után sörárpa következik tavasszal, a két kalászos között ismét egy magától elfagyó, pillangósokból álló keveréket vetnek. Tavasszal a sörárpa ebbe a szerves anyaggal dúsított földbe kerül. Betakarítását egy keresztesvirágú (mustár, olajretek) másodvetés követi, amit a tél előtt lezúznak.
A következő tavasszal ismét cukorrépa következik. Az októberi betakarítást követően a jó állapotú, megbolygatott földbe egy gyors eldolgozást követően még a hónap végéig el tudnak vetni egy kései búzát. A búzát nyáron ismét talajtakaró másodvetés követi, majd ezután a nyolcadik évben a tavaszi borsóval folytatódik és megismétlődik a 2-5. évig alkalmazott rotáció.
Egy másik, rossz talajadottságokkal (homokos földek) rendelkező gazdaságban az egyes kultúrák hétéves rotációban követik egymást. Három fontos szabályt tartanak be a termelés során:
1) A talaj állandó takarása (a fő kultúra után másodvetés, vagy mulcshagyás).
2) A talajművelés elhagyása (már a 8-10 cm es műveléssel is megbolygatjuk a talaj életet és a kapillárisokat, ami akadályozza a víz közlekedését mindkét irányba).
3) A rotáció elnyújtása (hétéves vetésforgó).
Vetésforgó:
- Repce pillangósokkal társítva
- Őszi árpa
- Lóbab másodvetésben
- Őszi búza
- Zab vagy zabos bükköny
- Borsó vagy lóbab
- Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés (pl. takarmányborsó, lóbab, herekeverék)
- Őszi búza
- Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés
- Kukorica
- Tavaszi árpa
- A takarás védi az eróziótól a talajfelszínt és kedvezőbb mikroklímát teremt télen.
- Javul a talajszerkezet, a sértetlen kapillárisok jobban elvezetik a vizet, a talajélet gazdagodik.
- Csökken a vonóerőigény, éves szinten hektáronként 32 liter gázolaj takarítható meg.
- Kevesebb műtrágya szükséges, egy jó vetésforgó a rovarkártételt is csökkenteni tudja.
- A pockok és egerek felszaporodhatnak az állandóan borított talajfelszín miatt. Az ölyvek és a rókák akkor gyérítik őket hatékonyan, ha a táblákat mezővédő erdősáv határolja.
- A barázdában összegyűlt tarlómaradvány akadályozza a csírázást, ezért a tárcsás csoroszlyák előtt szárterelőkkel kell szabaddá tenni a barázdát. A borsószalmát csak a bordázott vágótárcsák tudják felaprítani, de harmatos reggeleken a vonódott szalmával ezek is nehezen boldogulnak.
(Forrás: http://agriculture-de-conservation.com és La France agricole, 2018. február 16.)
