Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az eszmecserét Jordán László előadásával indították. A Nébih elnökhelyettese a növényvédőszer-korlátozások hatásairól beszélt, nem rejtve véka alá a hivatal küzdelmeit az európai döntéshozókkal. A legnagyobb baj talán az, hogy
A szakember jelezte, a szerek felülvizsgálata természetes és helyes, hiszen tudományos ismereteink folyamatosan bővülnek az alkalmazott hatóanyagok hatásaival kapcsolatban. Ugyanakkor veszélyes jelenség, hogy a tömeges szerkivonással párhuzamosan drasztikusan csökken az újonnan engedélyezett készítmények száma, az egyes szerek alkalmasságáról pedig egyre inkább politikai alapon döntenek az EU-ban.
Kleofász Mátyás a Bayer oldaláról arra mutatott rá, hogy nemcsak kevesebb az új készítmény, de ezek hatásfoka sem a régi már. Mivel a hatóanyagdózist a környezet szempontjából a lehető legkevésbé veszélyes szintre kell csökkenteni, így ma már nem létezik 95 százalékos szerhatékonyság, örülhet a termelő, ha 70 százalékosan működik a készítmény. József Csilla a Syngenta képviseltében úgy érzékelte, hogy a felülvizsgálati dömping túlterheli a hivatalokat, így új anyagok engedélyezésekor a saját határidőiket sem képesek betartani.
Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója a szerkivonás gyakorlati kockázatit számszerűsítette is: ha a veszélyesnek ítélt 70 hatóanyag valóban eltűnne a piacról, akkor egy rossz évjáratban Magyarországon a búza 100 ezer tonnával, a kukorica 550 ezer tonnával, a napraforgó pedig 850 ezer tonnával teremne kevesebbet. Ennél jóval kézzel foghatóbb hatásokkal is szembesülhettek már a termelők a neonikotinoidok kapcsán. Hektáronként 10 gramm csávázóanyag helyett liternyi nagyságrendű piretroidot vagy foszforsav-észtert kellett kipermetezniük a repcére, akár kétszer- háromszor is megismételve a műveletet - mutatott rá Jordán László, egyúttal ismertette az idén engedélyezett Lumiposa csávázószer hatásspektrumát. Mivel a készítmény hatékonyan helyettesíti a neonikotinoidokat, ezért utóbbiak az idén már nem kaphatnak szükséghelyzeti engedélyt a Nébihtől. A szakember egy piaci kockázatra is felhívta a figyelmet: mivel a szomszédos országokban még nincs engedélyezve a Lumiposa, ezért
A Lumiposa forgalmazója szerint a csávázóanyag drágább, mint a kifogásolt három neonikotinoid volt, de még mindig olcsóbb, mint két-háromszor kezelni az állományt rovarölő szerrel, ezért a termelői érdeklődés indokoltnak tűnik. A szabadföldről viszont végérvényesen száműzi Brüsszel a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxam hatóanyagokat, ezeket jövőre már csakis zárt aljzatú üvegházban szabad bevetni. Így gabonában is az utolsó év lehet az idei, amikor még alkalmazható a rovarölő szeres csávázás a kifogásolt hatóanyagokkal - hívta fel a jelenlévők figyelmét József Csilla. A gyártói oldal képviselői aláhúzták: 2-300 millió euró és 11 év szükséges ahhoz, hogy Európában engedélyt kapjon egy új hatóanyag. Ebből csak a hatósági vizsgálat 3-5 évet vesz el, ezidő alatt pedig módosulhatnak a hivatal elvárásai is, amihez a fejlesztőknek esélyük sincs igazodni.
Sztahura Erzsébet, az Agrárkamara növényvédelmi szakértője az ökológiai célterületeken keresztül mutatta be a szerhasználati szabályok folyamatos módosulását. Egyéves növények esetén a teljes tenyészidényben tilos vegyszert használni ezeken a területeken, de még a biogazdálkodásban engedélyezett készítmények sem alkalmazhatók - ami szakmailag nehezen indokolható. Így most a rovarok és a gyomok ellen is nehezebb védekezni, ugyanakkor megvonják a támogatásokat attól a területtől, ahol a gyomborítottság meghaladja az 50 százalékos mértéket. A szabályok változásának nyilvánvaló következménye lett a magyarországi szójaterület 30 százalékos csökkenése, amiről itt írt az agrárszektor.hu.
Az élelmiszerlánc-felügyeli törvény ugyan már most is kötelezi a termelőket a permetezők háromévenkénti műszaki felülvizsgálatára, de még nem jelent meg a részletes végrehajtási utasítás. A gazdák oldaláról elhangzott: már vannak olyan felvásárló partnerek, amelyek kérnék a növényvédelem gépeinek megfelelőségéről szóló igazolást. Egyébként nem mindenki tartja fontosnak, hogy a 40-45 ezer forintba kerülő műszaki vizsgára elmenjen.
Az eszmecserén szó esett még a lombtrágyák és termésnövelő anyagok feltörekvő piacáról, és ezzel kapcsolatban a göngyöleg-gyűjtési nehézségekről is. A Cseber Kft. csak a vegyszeres csomagolóanyagok gyűjtésére vállalt szerződéses kötelezettséget, a lombtrágyás flakonok nem tartoznak ebbe a körbe. Fenyvesi Rita a cég képviseletében arról tudósított, hogy éppen most szerveződik egy forgalmazói szövetség a lombtrágyák és termésnövelő anyagok göngyölegének kezelésére is.
