Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A májusi rohamon már érezte az aprómagok legnagyobb hazai forgalmazója, hogy csökkent a zöldítésben elszámolható szójaterület, amit másodvetésű zöldtrágyanövényekkel fognak pótolni a gazdák. Réder Richárd úgy látja, hogy még mindig inkább az uniós előírások mozgatják a piacot, semmint a gazdák tudatos döntése. Holott a talaj nyári takarása, gyommentesen tartása, nitrogénnel dúsítása vagy a tömörödöttség csökkentése és a fonálférgek gyérítése legalább annyira fontos cél lehetne, mint a támogatások elnyerése.
Az évjárathatás azonban sokszor elmossa a főnövény előtt bedolgozott zöldtrágyanövény talajerő-fokozó hatását, de legalábbis nehéz a két hatást egymástól elkülöníteni, pláne számszerűsíteni. Egy biztos: értelme csak akkor van a zöldtrágyázásnak, ha az valóban mérhető zöldtömeget hoz. Az árvakelésű repcére rávetett bármilyen társnövénnyel kevesebb zöldtömeg érthető el, viszont a repcekártevők és a szklerotínia melegágya lesz a másodvetésű tábla. A vetésforgónak éppen az a lényege, hogy igyekezzünk megszakítani a károkozók tápnövényláncát, ez a szabály a másodvetésre is vonatkozik.
Zöldtrágyázáskor három alapvető pontban tudatosan kell dönteni:
1. A másodvetésnek 60 napon át a táblán kell maradnia, de az utána következő kultúra elvetését nem gátolhatja.
2. Az így meghatározott vetésidőhöz illeszkedjen a másodvetésű fajok fejlődési erélye.
3. A csomagban szereplő fajoknak nem lehet közös kártevőjük, kórokozójuk az előttük és az utánuk következő kultúrával.
A júniusban lekerülő árpát - főként az idei nagy mennyiségű csapadék után - még sikerrel követheti a Magyarországon legnépszerűbb és legolcsóbb mustár-olajretek páros. Szeptemberben pedig a zöldtrágya bedolgozását egy újabb kalászos követheti a vetésforgóban. A repcét is hamarosan betakarítják, ezt viszont nem szerencsés keresztesvirágú másodvetéssel követni. Kiváló megoldás ellenben a júliusi vetéssel is gyorsan kelő, szépen fejlődő bíborhere, pohánka, facélia, bükköny vagy négermag keveréke. Ugyanezek a fajok a búza után vetve is sikeresen kikelnek, és szeptemberben a talajba dolgozhatók.
Ha csak tavasszal készülünk újabb főnövényt vetni, ráérősebb is lehet a zöldtrágyavetés, és a növénypaplant egészen az első fagyokig a táblán hagyhatjuk. Ebben az esetben az augusztus közepén elvetett mustár-olajretek páros hozza a legnagyobb zöldtömeget. Repce után azonban még mindig rizikós lehet ez a két növény, erősen megfontolandó egy pillangós-kalászos páros a keresztesek helyett. Ezek egész télen át is takarhatják a talajfelszínt. A magyar gazda azonban kerüli a fölösleges tavaszi munkákat, amiket az időjárási anomáliák egyre szűkebb időablakba sűrítenek be. Egy szeptemberi tárcsázással vagy novemberi beforgatással sokkal kényelmesebben tervezhetők a művelési feladatok. Éppen ezért hazánkban az áttelő keverékek kevéssé népszerűek. Az első fagyokra elfonnyadó, tavaszra szinte nyom nélkül elrothadó keverékeknek azonban lehet létjogosultságuk, különösen, ha nagy talajrepesztő tulajdonsággal bírnak. Ilyen a meliorációs retek, például pohánkával párosítva.
