Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A facélia, avagy mézontófű termesztése Magyarországon az első feljegyzések szerint az 1920-as években kezdődött, ám az igazi fellendülés az 1970-es években indult meg, köszönhetően a vetőmag iránt megjelenő külföldi érdeklődésnek. A növény hazai termesztése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Mosonmagyaróvár térségében összpontosult, nem meglepő módon még most is ez a legjelentősebb termesztési körzet. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2020-ban készített egy elemzést a facélia hazai termesztéséről: ebből az derült ki, hogy a mézontófű vetésterülete 2016-ban már meghaladta a 6 ezer hektárt Magyarországon. Ezzel szemben a Lajtamag Kft. szaktanácsadója, Nagy Ida 2021-ben azt írta, hogy 2016-ban valójában 10 ezer hektáron termesztették itthon a mézontófüvet, 2020-ban pedig mintegy 8 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel a hazai termelők.
Mi is az a mézontófű?
A facélia egy szárazságtűrő növény, aminek ugyan nincs jelentős kártevője vagy kórokozója, a gyomok azonban komoly veszélyt jelenthetnek rá, leginkább azért, mert egyre kevesebb olyan gyomirtószer van már forgalomban, amely ténylegesen képes tisztán tartani az állományokat. Az ÖMKi szerint a mézontófű ugyanakkor a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj lehet, amely a jövőben mind a vetőmagtermesztés, mind pedig a zöldtrágyanövényként történő felhasználás terén jelentős szerephez juthat. Az már külön jó pont, hogy a méhek betelepítésével nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A facéliát zöldtrágyaként pedig különösen azokon a területeken éri meg alkalmazni, ahol probléma van a fonalférgekkel: ugyanis ennek a növénynek az gyökérváladéka sok talajlakó kártevő, leginkább a fonalférgek elleni védekezésben hatásosnak bizonyult. Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója az Agrárszektornak korábban elmondta, hogy amióta az uniós Közös Agrárpolitika és a tagállamok támogatási rendszere előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését, azóta nagyobb kedvvel termelik a magyar gazdák is a mézontófüvet. A 17/2024. (IV. 9.) AM rendelet, amely a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz (AÖP) kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól rendelkezik, a talajtakarásnál és a méhlegelő kialakításánál is felsorolja a mézontófüvet, amelynek vetésével és termelésével a vonatkozó vállalások teljesíthetőek.
A hazai termesztés jellemzően vetőmag-előállítási célú
A facélia kapcsán fontos megemlíteni, hogy hektárról akár 300-500 kilogrammnyi vetőmag is betakarítható, amelynek tonnánkénti ára - a mindenkori terményárak függvényében - a 800-900 ezer forintot is elérheti. A magyarországi termesztést pedig elsődlegesen a külföldi kereslet határozza meg, mi több, a megtermelt vetőmag mennyiség több mint 90%-a Nyugat-Európában talál vevőre. A facélia iránti érdeklődés azonban erősen ingadozó, így a magyar termelők vetési kedve erősen függ a külföldi igényektől és a terményáraktól. A 2023-as év során például végig alacsonyak voltak a főbb szántóföldi növények felvásárlási árai, ráadásul a 2022-es történelmi aszály áthúzódó hatásai sem könnyítették meg a hazai termesztők helyzetét. Emiatt voltak olyan gazda, aki több mint 10 év után hagyott fel vele, mások a kereslet függvényében növelik, illetve csökkentik a mézontófűvel bevetett területeik nagyságát.
Ez a növény sokat hozhat a konyhára, de oda kell figyelni a piacára Európában
Ez utóbbiak közé tartozik a mosonmagyaróvári Pohl György, aki már több mint két évtizede foglalkozik a facéliával, vetőmagként termesztve azt. A szakember 2021-ben még csak 17 hektáron vetett mézontófüvet, ez azonban 2022-re 25 hektárra nőtt, tavaly pedig elérte a 30 hektárt is. 2024-ben azonban csak 23 hektárt szánt erre a növényre, elsődlegesen az árfolyam miatt. Mint mondta, nem volt rá akkora kereslet, hogy megérje nagyobb területen foglalkozni vele. Pohl György ugyanakkor elmondta, hogy idén a 23 hektár egyben van, két tízhektáros és egy három hektáros táblán, nem pedig kisebb egységekben szétszórva. Az állományok állapotáról a termelő úgy nyilatkozott, hogy két hét múlva, az árpa betakarítása után elkezdődhet a facélia vágása is.
A facéliára, mint azt fentebb írtuk, a legnagyobb veszélyt a gyomosodás jelenti. Ezzel kapcsolatban Pohl György közölte, hogy mostanra tulajdonképpen nem maradt olyan herbicid, ami ténylegesen hatékony lenne a gyomok ellen. Ami jó volt, azt kivonták a forgalomból, ami pedig maradt, az nem elég hatásos. Ez pedig komoly kihatással lehet a növény jövedelmezőségére, ettől is függ ugyanis, hogy a vevő a termés mekkora hányadát veszi át. A várható kilátásokat illetően a mosonmagyaróvári termelő nem akart nyilatkozni, mint rámutatott, csak akkor fogja tudni, mennyire volt jövedelmező a termesztés, ha már leadták a megrendelőnek. Egyelőre még nem lehet megjósolni, mi lesz, mert ha levágják és jön egy eső, akkor kipereg a szem, ha meg nem tudják időben összeszedni, az is negatívan befolyásolja az eredményeket. Most még felesleges becslésekbe bocsátkozni - tette hozzá Pohl György.
A facélia hazai termesztésében megfigyelhető egyfajta ciklikusság. A vetőmag-előállítás a mindenkori terményárak függvényében nagyon jövedelmező is lehet a gazdák számára, de bármikor előfordulhat olyan helyzet is, hogy nincs rá érdemi kereslet Nyugat-Európa részéről.
